Elúszhatnak a végkielégítések

Évente 6,5 milliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek az „ingyenes” kéményseprés.

Rövidesen megkezdi a munkaerő-toborzást a katasztrófavédelem a kéményseprők körében. A tervek szerint az állami szervezet valamennyi, a kéménytisztítási iparágban dolgozó szakembert átveszi, akik egészségügyi szempontból alkalmasak a munkavégzésre.

Kérdés azonban, hogy a kéményseprők aláírják-e az új munkaszerződéseket, miután azzal elveszíthetik a hosszú évek munkával kiérdemelt végkielégítésüket – nyilatkozta lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba elmondta: időzítési gondok adódhatnak a kéményseprők munkahelyváltása során. A katasztrófavédelem ugyanis július elejétől veszi át a kéményseprési feladatokat a vállalkozóktól 15 megyében, 1830 településen. Így mintegy kétmillió kéményről kell a jövőben gondoskodnia az állami szervezetnek.

A kormányzat az országban összesen 912 státust biztosít a szakembereknek, míg jelenleg 900-1000 dolgozó végzi a seprési feladatokat. Vagyis szinte valamennyi dolgozó átkerülhet az állami szektorba. Ám ahhoz a felmondási idejüktől függően akár hónapokkal hamarabb szerződést kell bontaniuk a mostani munkaadójukkal, hogy július elejével az új munkahelyükön elkezdhessék a tevékenységüket. Akkor viszont elveszíthetik a többéves munkával kiérdemelt, gyakran több százezer, illetve akár több mint egymillió forintos végkielégítésüket, ha felmondanak, miután a végkielégítés csak akkor jár, ha a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt. A vállalkozók többsége azonban vélhetően igyekszik majd kibújni a fizetési kötelezettség alól, ezért csak akkor bocsátja el az alkalmazottakat, ha már nem tud fizetni nekik. Vagyis július után, amikortól ingyenessé válik a lakosság körében a kéményseprés, s emiatt elvesztik bevételeiket.

Így a szakembereknek választaniuk kell. Vagy hamarosan szerződést bontanak, hogy a felmondási idejük leteltével az év közepén a katasztrófavédelemnél kezdhessenek, vagy megvárják az elbocsátásukat, hogy hozzájuthassanak a járandóságaikhoz, de akkor júliusban nem léphetnek be új munkahelyükre – vázolta a helyzetet Vámos Csaba, aki szerint ezt a problémát csak kormányzati beavatkozással lehetne megoldani.

A kéményseprőket kedvező feltételekkel fogadja be a katasztrófavédelem – jegyzete meg az elnök. A szakemberek szerződéses munkavállalók, nem közalkalmazottak, és nem hivatásos állományba tartozóak lesznek. Ez utóbbi jelentősége az, hogy nem lesznek vezényelhetőek, így a munkahelyük a lakóhelyükhöz a lehető legközelebb lesz majd. A szakmunkások átlagbére bruttó 230 ezer forint, a mestereké 360 ezer forint, a megyei csoportvezetőké pedig átlagosan 400 ezer forint lesz. Ehhez a tervek szerint évi 200 ezer forint béren kívüli juttatás is jár majd.

Vámos Csaba arról is beszélt: félreértés volt, hogy a kormányzat 400 tűzoltót képez át kéményseprővé. A valóságban egyelőre mind-össze 80 szakember kiképzéséről van szó.

Úgy tudjuk, a kormány évente 6,5 milliárd forintot szán az adófizetők pénzéből az „ingyenes” kéményseprés fenntartására. Ez 4,2 millió háztartással számolva egy családnak 1550 forint kiadást jelent. A szolgáltatás ingyenessé tétele ugyanakkor egy-egy háztartásnak átlagosan kétezer forint körüli megtakarítást hoz. Így a kéménytulajdonos lakosok – a rájuk jutó adóterhet levonva – a valóságban mindössze évi 500 forint körüli megtakarítással számolhatnak. Míg azokra, akiknek nincs kéményük, évente több mint 1500 forint többletköltség jut.