Elég volt a guargumiból és a szulfátokból!

Az organikus borászok nem permeteznek vegyszerekkel, helyette zsurlót, csalánt, narancsolajat, rovarcsapdát használnak.

– A bioművelés kultúráját a tulajdonos Ausztriából hozta magával, ő ebben hisz – mondja Risthaus Éva, a pince munkatársa. A borász szerint itthon egyelőre nem éri meg foglalkozni a bióval, számára ez hobbi. Szerintük a természetes művelésnek köszönhetően jobban kijön az ásványosság, természetesség. A vásárlói visszajelzések szerint a fogyasztóknak általában ízlenek a borok, van, ami jobban, akad, ami kevésbé. A főnök nagy kísérletező, tudjuk meg, szeret házasítani, és idén kijön az úgynevezett „narancsborral”, aminek természetesen nincs köze a déligyümölcshöz, csak a színe hasonlít a narancsra, mert a chardonnay-t sokáig hagyják héjon ázni.

– Megéri foglalkozni az organikus gazdálkodással, a jövő egyébként is a fenntartható gazdaságé; szükség van a természetességre – így látja Csizsinszky Dóra, a Bencze borház munkatársa, aki szerint az emberek ma már egyre inkább figyelnek rá, miből készül az asztalukra kerülő élelmiszer, így a bor is. A Benczénél próbálnak e gondolat jegyében olyan bort készíteni, ami ízlik az embereknek. Nyugaton egyértelműen hozzáadott értéket jelent a bió, véli, s bár az ár nagyon érzékeny terület, mert érvényesíteni kell benne a kézi erővel végzett munkát, sokan hajlandók erre áldozni, osztja meg tapasztalataikat Csizsinszky Dóra.

A húsz hektáron gazdálkodó pince képviselője elmondja: sok odafigyelésre van szükség az organikus gazdálkodás során, így a kézi erővel való gazdálkodás jelenleg még 20 hektáron is meghaladja az erejüket. Ezért a talajt ma még traktorral művelik, egyelőre nem tudják megvalósítani az állati erővel történő munkát, de ez a tervük. A Loire mentén, Ausztriában, Németországban sok hasonlóan működő pincészetet találni, ahol állati erőt alkalmaznak (lovat vagy marhát szántani). Emellett birkákat is tartanak, amelyek a tőkék közt legelve gyomtalanítanak, és lábaikkal egyengetik a földet is.

Hat éve négy barát úgy döntött: ahelyett, hogy kivágnák a szőlőket, és bezsebelnék az érte járó uniós támogatást, inkább további földeket vesznek, hogy azokon megőrizzék vagy (újra) telepítsék a tőkéket, emlékszik a kezdetekre Ecsedi Péter, a Mádi Borház egyik tulajdonosa. Később szigorú terméskorlátozással igyekeztek minél jobb belső minőséget előállítani, pár éve pedig megkezdték a vegyszerek kiszorítását a szőlőkből. Ebben Ecsedi Péternek volt tapasztalata, Nyékládházán már régóta állítanak elő százszázalékos alma- és meggylevet.

Ma már nem használnak gyomirtót, helyette folyamatosan kaszáltatnak. Nem alkalmaznak egyéb kemikáliákat sem, algakivonatokkal és egyéb bioszerekkel küzdenek a lisztharmat és a peronoszpóra ellen. Kézzel gazolnak, szüretelnek, préselnek. Törekednek rá, hogy kizárják a nagyipari gépeket, kíméletesebb Kossuth-prést használnak, s nem alkalmaznak szivattyút – szabadeséses rendszerben kerül a gyümölcs az érlelőhordóba. Utóbbi esetükben kizárólag zempléni tölgyből készülhet. Az erjedés spontán történik, ami, bevallja, olykor rizikós.

Ugyancsak érdekes a mádiak értékesítési politikája, a direkt eladásban hisznek. Hipermarketben, borkereskedésben ezért hiába is keresnénk palackjaikat. Kisebb vinotékákkal és éttermekkel szerződnek, ma már ötven partnerük van, köztük több neves budapesti és három bécsi étterem. E politika ellenére rentábilis a vállalkozás, amely az idei esztendőre vált önfenntartóvá.

Sándor Zsolt bükki borász elmondja: amióta bioszempontok szerint műveli a szőlőt, sok mindent másképp lát. A biotermelés szerinte szemlélet, filozófia kérdése. – Ha a régiek meg tudták őrizni a szőlő egészségét vegyszer nélkül, nekünk is sikerülhet. Nyilván nehezebb, de fontos, hogy legyen határozott elképzelésünk, illetve tiszteljük a természetet – vélekedik. Elismeri, gyakrabban kell permeteznie, ilyenkor ő is algakivonattal, továbbá zsurlóval, kamillával, csalánnal, diófalevélből készült saját főzettel teszi. (Például a zsurló megvastagítja a növény sejtfalát, így a pusztító gomba nehezebben tud a gyümölcs belsejébe férkőzni.) E kontaktszerek a növény felületét védik, nem kerülnek be a gyümölcsbe, ezért is kell folyamatosan erősíteni a szőlő immunrendszerét, ami mindennapos jelenlétet igényel a vincellértől, akár reggel 4-5 órától is kint dolgozik a szőlőben, amíg feladat akad.

A biodinamika a gazdaságot mint organizmust szemléli, és figyelembe veszi a táj alkotóelemeit és öszszefüggéseit. Ezekhez a ritmusokhoz (az év körforgása, a nap és a hold ritmusa) igazodik a vetési naptár is, amely egy hangsúlyos eleme ennek a gazdálkodási formának – írja a Nyitottkert.hu. Itthon Tokajban a Pendits, Villányban a Wassmann, Sopronban a Weninger, Szentantalfán a Dobosi pincészet foglalkozik ezzel a különleges művelési móddal. (MN)

Herczeg Ágnes borszakértő – aki magát ugyancsak biogazdálkodónak tartja – szerint az alapos tudású szőlészt sok meglepetés nem érheti; az organikus művelést a természet és a tudomány találkozásaként aposztrofálja, nem véletlenül. Lássuk, miket kell számba venni! Az első fontos kérdés a talaj vizsgálata, hiszen még egy tagban is eltérő lehet, hát még külön dűlőkben, az eróziót nem is említve. A borszakértő szerint az ültetés előtt érdemes két méter mélyre leásva talajmintát venni a kiszemelt dűlőben, nem mindegy ugyanis, hogy a növény mennyi tápanyaghoz, vízhez jut; milyen a hőmérséklet, illetve milyen ásványok találhatók a mélyben. Fontos a dűlő talajának felszíne is, másképp viselkednek ugyanis a palával, kaviccsal borított, másként a különféle színű talajok: elnyelik vagy visszaverik a napfényt, s másképp közvetítik a hőmérsékletet.

A különböző fajták gyökere nem azonos mélységbe hatol, ami a tápanyagfelvétel miatt rendkívül fontos. Figyelni kell arra is, merre halad a víz a mélyben, annak mentén ugyanis jobban fejlődik a gyümölcs, ezt számos képpel is illusztrálta. A zöldtrágya, a takaróréteg kihelyezése ugyanakkor tárolja a vizet.

Számos ökomódszert osztott meg, így például ha gyógynövényt telepítünk a sorok közé, azzal gondoskodunk egyfajta természetes gyomnövényvédelemről, a növények által kibocsátott illóanyag pedig visszaköszönhet a borban. A földigiliszták rengeteg nitrogénnel gazdagítják a talajt, nem beszélve arról, hogy haladásuk során levegőssé teszik a földet. A feromoncsapda összezavarja a rovarokat; a narancsolaj pedig a kitinpáncél ellen jó, mert felpuhítja a kitinjüket, és így védtelenné teszi a rovart.

A szőlész-borász előtt tornyosuló számos nehézség ellenére a siker és a szermentes művelés nem járnak külön utakon. Amint az a Művelt Alkoholista honlapon olvasható, például a francia Michel Chapoutier 1990-ben, fiatalon változtatta meg gyökeresen a cége borkészítési gyakorlatát. Csökkentette a hozamokat, biodinamikus művelésre állította át a szőlőket, és lecserélte az öreg hordókat. Mára évi nyolcmillió palackos kihozatalával a Maison M. Chapoutier Észak-Rhone második legnagyobb termelője. És ha mindez Franciaországban, a gasztronómia és a bor hazájában megvalósítható, a sokkal kisebb volumennel apelláló magyar gazdaságokban sem lehetetlen.

A növényvédőszer-használat aránya a mezőgazdaság folyó termelőfelhasználásán belül folyó alapáron számítva a 2000. évi 5,1-ről 2014-re 8,3 százalékra emelkedett – olvasható a KSH Növényvédőszer-felhasználás című kiadványában. Mivel az 1995-ös bázisévhez viszonyítva a növényvédő szerek ára nem emelkedett olyan mértékben, mint a többi, a mezőgazdaságban szükséges terméké és szolgáltatásé, a folyó termelőfelhasználáson belüli arány növekedését a felhasznált mennyiség növekedése okozta, amit az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai is alátámasztanak. Az intézet évente gyűjti a mezőgazdasági termelőknek eladott növényvédő szerek mennyiségét a négy fő szercsoport (gombaölő, rovarölő, gyomirtó és egyéb szerek) körében. Az adatok alapján a gazdasági válság éveit leszámítva a mezőgazdasági termelők részére értékesített növényvédő szerek mennyisége 2000 óta szinte folyamatosan nőtt. A forgalomba hozott szerek összes mennyiségét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) évente gyűjti közvetlenül a forgalmazóktól. 2014-ben a forgalomba hozott növényvédő szerekben 8971 tonna hatóanyag volt; a legnagyobb mennyiségben jelen levő a glifozát és a kén volt.

A legnagyobb mennyiségben forgalmazott hatóanyagok közül a statisztikai hivatal felmérésében szereplő hat növényi kultúrában kénből és S-metolaklórból használtak a legtöbbet. A forgalmazott és felhasznált mennyiség közötti különbséget az okozza, hogy ezeket a hatóanyagokat nemcsak ezekben a kultúrákban, továbbá nemcsak a mezőgazdaságban használják fel.

A glifozát (gyomirtó hatóanyag) felhasználása jelentősen nőtt világszerte: a forgalmazott mennyisége hazánkban is növekedett az utóbbi években, 2014-ben a legnagyobb mennyiségben forgalmazott hatóanyag volt, ami 47 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Felhasználása jelentős részben történhet azonban a mezőgazdaságon kívül (konyhakertekben, parkokban, esetleg sportpályákon) is, illetve a 2014. évi forgalmazott mennyiségben történt jelentős növekedés még nem jelent meg a 2014. gazdálkodási évi felhasználásban (amely az őszi vetésű növények esetében 2013-ban kezdődött). A szántóföldi kultúrákban (az őszi búza kivételével) inkább a gyomirtó szerek alkalmazása dominál, míg az alma és szőlő esetében a gombaölő szerekből használnak fel sokat a gazdálkodók. (MN)