Felmentő ítélet a megvert arab sakkmester ügyében

A bíró szerint nem lehet megállapítani, hogy bármilyen módon bántalmazták volna a rendőrök az arab férfit.

MTI
2016. 03. 23. 14:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bíróság az egyik – azóta leszerelt – rendőrt, valamint az arab férfi és társa elfogásában közreműködő taxist közúti veszélyeztetés bűntettében bűnösnek találta. A rendőrt a törvényszék 220 napi, összesen 264 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta, a taxist pedig két évre próbára bocsátotta.

Az ítélet szerint járőrözésük során illegális migránsokat kereső rendőrök azt hitték a két arab férfiról, hogy határsértők. Az arab férfiak pedig úgy vélték, ki akarják rabolni őket, ezért futásnak eredtek.

A sértettet több száz méteres autós és gyalogos üldözés után érték utol, azt követően, hogy egy taxi elé vágott. A férfit elmondása szerint a földre rántották, majd testét és fejét ököllel ütni és rugdosni kezdték.

Tóth Tibor bíró kifejtette, a vádtól eltérően nem lehet megállapítani, hogy bármilyen módon bántalmazták volna az arab férfit. A bordatörése és más sérülései nem következhettek be olyan bántalmazás során, amiről az arab férfi beszélt. A szakértői vélemény szerint csupán két apróbb felszínes sérülés volt az, amelyről esetleg elképzelhető, hogy bántalmazás során keletkezhetett.

A bíróság azonban megállapította, a jelzés nélküli szolgálati autót vezető rendőr a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok szándékosan megszegte, ezzel veszélyhelyzetet idézett elő, amikor hirtelen, kis ívben a rohanó arab férfi elé kanyarodott, hogy így állítsa meg a sértettet.

Az eljárás során a taxis arra hivatkozott, a rendőröknek segített, állampolgári kötelezettségét teljesítette, amikor autójával a sértett elé vágott. A bíróság azonban megállapította, a taxis egyértelműen anélkül avatkozott be a rendőri intézkedésbe, hogy arra felkérték volna.

A több mint egyórás indoklás során a bíró hangsúlyozta, az eljárásban háromszor hallgatták meg a sértettet, aki mindhárom esetben egymással és az objektív bizonyítékokkal ellentétes vallomást tett. Tóth Tibor úgy fogalmazott, fennáll annak a lehetősége, hogy a sértett annak igazolásául tette ezeket a vallomásokat, mert felismerte, jogszerűtlenül kivonta magát a rendőri intézkedés alól. Az ítélet a fellebbezések miatt nem jogerős.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.