Hóvirágot nőnapra? Inkább ne!

Egy szál eszmei értéke tízezer forint. A védetté nyilvánítása ellenére termőterülete stagnál. Az illegális kereskedelme azonban visszaszorult.

Az állami és a fővárosi természetvédelmi őrök alkalmanként még tartanak razziákat a piacokon, de emellett a rendőrség és a közterület-felügyelet is belebotlik egy-egy esetbe. Legutóbb egy ukrán állampolgárt füleltek le a pénzügyőrök a záhonyi határátkelőnél, aki 101 szál védett hóvirágot próbált Magyarországon keresztül Olaszországba csempészni – olvasható a Police.hu-n. A férfi ellen természetkárosítás miatt eljárást indított a rendőrség. A hóvirág szálankénti eszmei értéke 10 ezer forint, az ukrán férfinál pedig mintegy egymillió forintnyi mennyiség lapult az autóban.

Egyébként ha a gyűjtött növények összesített összege eléri a 100 000 forintot, akkor a szabálysértés bűncselekménnyé válik. Az elmúlt években 2 jelentősebb ügyről lehetett hallani Budapest térségében a védettnek nyilvánított növények árusításával kapcsolatban: egy alkalommal hajléktalanok árultak több kötegnyi árvalányhajat, illetve az egyik virágpiacra került fel a Dél-Dunántúlról közel száz kisvirágú hunyor – tudtuk meg Halász Antaltól, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjétől.

A hóvirág 2005-ös védetté nyilvánításának meglett a várt eredménye. Az állami és civil természetvédő szervezetek jelentős propagandát folytattak a növény védelmével kapcsolatban. A szakértő aláhúzta: a fokozott ellenőrzések miatt más védett növények árusítói is fennakadtak a szűrőn. Gyakorlatilag már alig-alig próbálkoznak a hazai hóvirág árusításával: az évi 2-3 árus megjelenése kis tételt jelent. Amíg a hóvirág nem élvezte a védettséget, jelentősen megsínylette a nőnap körüli megnövekedett virágkereskedelmet – árulta el az MNO-nak Halász. Hozzátette: azonban nem csak a hóvirágot érintette a tömeges illegális kitermelés, több védettnek számító növény is a feketézők áldozatává vált.

2005 előtt évente 1-2 ügy keletkezett tömeges – olykor földgyaluval történő – kiásásról, és mintegy 25-30 jelentősebb, engedély nélküli árusításról. Általában az akkor már védetté nyilvánított növények gyűjtését, árusítását jól tudták szankcionálni a nemzeti parki igazgatóságok, nem így a hóvirág esetében. Pedig már akkor is lehetett volna, hiszen a Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezmények korlátozták számos élőlénycsoport, így a hóvirágok kereskedelmét is – magyarázta a szakértő. Hozzátette: a Dráva mellett gyűjtött, majd Budapestre felszállított és a virágpiacokon, valamint az aluljárókban eladott hóvirág ezreknek adott munkát.

Halász Antal szerint a védett növények illegális kereskedelme elenyésző ma Magyarországon, az alkalmi ügyeskedők és a hozzájuk köthető feketemunkások számát 150-200 főre lehet becsülni. Más a helyzet a virágkertészetek, díszfaiskolák esetében, amelyekből már több száz található, és ezek működése nem teljesen felel meg az uniósnál szigorúbb hazai természetvédelmi előírásoknak. Halász kiemelte: ezek többsége nem rendelkezik a szükséges természetvédelmi hatósági engedélyekkel, ugyanakkor az árusított növények származási, valamint import igazolásai bizonyítják, hogy nem a hazai állományokból származnak, hanem ellenőrzött kül- vagy belföldi termelőtől vásárolták a hazánkban védettség alatt álló növényeket.

Ezzel az a gond, hogy a kereskedők ugyan természetet nem károsítanak, de jogot sértenek. Amellett, hogy a hazai kertészetek külföldről importálják a veszélyeztetett fajokat, előfordult már többször olyan eset, miszerint egy-egy kertészeti áruda hazai termelőtől szerezte be a védett fajokat oly módon, hogy a termelőnek nem voltak meg a szükséges engedélyei, így a természetvédelmi hatóság jelentős büntetést szabott ki a termelőre és az árudára egyaránt – hangsúlyozta Halász Antal.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park osztályvezetője egyértelműsítette: a növény védetté nyilvánítása miatt még a saját kertben termesztett hóvirágot sem lehet értékesítésre kínálni. Mint mondta, a hazai hóvirág és a többi védett faj állami tulajdonban vannak, és nem forgalomképesek. Halász rávilágított arra, hogy a védett növények csak a magyar állam tulajdonosi lemondásával kerülhetnének magántulajdonba. A szakértő hozzátette: nemcsak a tartáshoz, de az árusításhoz is kellenek hatósági engedélyek.