Halász Antal szerint a védett növények illegális kereskedelme elenyésző ma Magyarországon, az alkalmi ügyeskedők és a hozzájuk köthető feketemunkások számát 150-200 főre lehet becsülni. Más a helyzet a virágkertészetek, díszfaiskolák esetében, amelyekből már több száz található, és ezek működése nem teljesen felel meg az uniósnál szigorúbb hazai természetvédelmi előírásoknak. Halász kiemelte: ezek többsége nem rendelkezik a szükséges természetvédelmi hatósági engedélyekkel, ugyanakkor az árusított növények származási, valamint import igazolásai bizonyítják, hogy nem a hazai állományokból származnak, hanem ellenőrzött kül- vagy belföldi termelőtől vásárolták a hazánkban védettség alatt álló növényeket.
Ezzel az a gond, hogy a kereskedők ugyan természetet nem károsítanak, de jogot sértenek. Amellett, hogy a hazai kertészetek külföldről importálják a veszélyeztetett fajokat, előfordult már többször olyan eset, miszerint egy-egy kertészeti áruda hazai termelőtől szerezte be a védett fajokat oly módon, hogy a termelőnek nem voltak meg a szükséges engedélyei, így a természetvédelmi hatóság jelentős büntetést szabott ki a termelőre és az árudára egyaránt – hangsúlyozta Halász Antal.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park osztályvezetője egyértelműsítette: a növény védetté nyilvánítása miatt még a saját kertben termesztett hóvirágot sem lehet értékesítésre kínálni. Mint mondta, a hazai hóvirág és a többi védett faj állami tulajdonban vannak, és nem forgalomképesek. Halász rávilágított arra, hogy a védett növények csak a magyar állam tulajdonosi lemondásával kerülhetnének magántulajdonba. A szakértő hozzátette: nemcsak a tartáshoz, de az árusításhoz is kellenek hatósági engedélyek.
