Hóvirágot nőnapra? Inkább ne!

Egy szál eszmei értéke tízezer forint. A védetté nyilvánítása ellenére termőterülete stagnál. Az illegális kereskedelme azonban visszaszorult.

Kovacsik Ágnes
2016. 03. 08. 7:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az állami és a fővárosi természetvédelmi őrök alkalmanként még tartanak razziákat a piacokon, de emellett a rendőrség és a közterület-felügyelet is belebotlik egy-egy esetbe. Legutóbb egy ukrán állampolgárt füleltek le a pénzügyőrök a záhonyi határátkelőnél, aki 101 szál védett hóvirágot próbált Magyarországon keresztül Olaszországba csempészni – olvasható a Police.hu-n. A férfi ellen természetkárosítás miatt eljárást indított a rendőrség. A hóvirág szálankénti eszmei értéke 10 ezer forint, az ukrán férfinál pedig mintegy egymillió forintnyi mennyiség lapult az autóban.

Egyébként ha a gyűjtött növények összesített összege eléri a 100 000 forintot, akkor a szabálysértés bűncselekménnyé válik. Az elmúlt években 2 jelentősebb ügyről lehetett hallani Budapest térségében a védettnek nyilvánított növények árusításával kapcsolatban: egy alkalommal hajléktalanok árultak több kötegnyi árvalányhajat, illetve az egyik virágpiacra került fel a Dél-Dunántúlról közel száz kisvirágú hunyor – tudtuk meg Halász Antaltól, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjétől.

A hóvirág 2005-ös védetté nyilvánításának meglett a várt eredménye. Az állami és civil természetvédő szervezetek jelentős propagandát folytattak a növény védelmével kapcsolatban. A szakértő aláhúzta: a fokozott ellenőrzések miatt más védett növények árusítói is fennakadtak a szűrőn. Gyakorlatilag már alig-alig próbálkoznak a hazai hóvirág árusításával: az évi 2-3 árus megjelenése kis tételt jelent. Amíg a hóvirág nem élvezte a védettséget, jelentősen megsínylette a nőnap körüli megnövekedett virágkereskedelmet – árulta el az MNO-nak Halász. Hozzátette: azonban nem csak a hóvirágot érintette a tömeges illegális kitermelés, több védettnek számító növény is a feketézők áldozatává vált.

2005 előtt évente 1-2 ügy keletkezett tömeges – olykor földgyaluval történő – kiásásról, és mintegy 25-30 jelentősebb, engedély nélküli árusításról. Általában az akkor már védetté nyilvánított növények gyűjtését, árusítását jól tudták szankcionálni a nemzeti parki igazgatóságok, nem így a hóvirág esetében. Pedig már akkor is lehetett volna, hiszen a Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezmények korlátozták számos élőlénycsoport, így a hóvirágok kereskedelmét is – magyarázta a szakértő. Hozzátette: a Dráva mellett gyűjtött, majd Budapestre felszállított és a virágpiacokon, valamint az aluljárókban eladott hóvirág ezreknek adott munkát.

Halász Antal szerint a védett növények illegális kereskedelme elenyésző ma Magyarországon, az alkalmi ügyeskedők és a hozzájuk köthető feketemunkások számát 150-200 főre lehet becsülni. Más a helyzet a virágkertészetek, díszfaiskolák esetében, amelyekből már több száz található, és ezek működése nem teljesen felel meg az uniósnál szigorúbb hazai természetvédelmi előírásoknak. Halász kiemelte: ezek többsége nem rendelkezik a szükséges természetvédelmi hatósági engedélyekkel, ugyanakkor az árusított növények származási, valamint import igazolásai bizonyítják, hogy nem a hazai állományokból származnak, hanem ellenőrzött kül- vagy belföldi termelőtől vásárolták a hazánkban védettség alatt álló növényeket.

Ezzel az a gond, hogy a kereskedők ugyan természetet nem károsítanak, de jogot sértenek. Amellett, hogy a hazai kertészetek külföldről importálják a veszélyeztetett fajokat, előfordult már többször olyan eset, miszerint egy-egy kertészeti áruda hazai termelőtől szerezte be a védett fajokat oly módon, hogy a termelőnek nem voltak meg a szükséges engedélyei, így a természetvédelmi hatóság jelentős büntetést szabott ki a termelőre és az árudára egyaránt – hangsúlyozta Halász Antal.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park osztályvezetője egyértelműsítette: a növény védetté nyilvánítása miatt még a saját kertben termesztett hóvirágot sem lehet értékesítésre kínálni. Mint mondta, a hazai hóvirág és a többi védett faj állami tulajdonban vannak, és nem forgalomképesek. Halász rávilágított arra, hogy a védett növények csak a magyar állam tulajdonosi lemondásával kerülhetnének magántulajdonba. A szakértő hozzátette: nemcsak a tartáshoz, de az árusításhoz is kellenek hatósági engedélyek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.