Elkezdték közelíteni a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok az első számú vezetőik juttatásait és követelményeit a piaci szintekhez, és beépíteni a prémiumok jelentős részét az alapbérbe – ahogy azt a kormány tavaly szeptember 15-i rendelete előírta. Eszerint a pénzügyi szektorban 5 millió, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millió, míg a többieknél 3 millió forintra nőhet a vezérigazgatók havi bruttó alapbére. A prémiumokat viszont az éves bér 20 százalékában korlátozták – szemben a korábbi akár 80 százalékot elérő aránnyal –, azzal, hogy effajta többletjuttatásban veszteséges cégek irányítói nem részesülhetnek.
Ötmillió forintos bruttó bért vihet haza havonta Csiba Péter, az MVM vezérigazgatója, annak ellenére, hogy az általa irányított cég energetikai szolgáltató, azaz egymillióval kevesebb illetné meg. Csakhogy egy december végi kormányrendelet egy kategóriával feljebb tette az MVM-et a MÁV-val, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel és a Szerencsejáték Zrt.-vel együtt.
Felfelé lóg ki kategóriájából az állami tulajdonba vett két bank, az MKB és a Budapest Bank, melyek a Világgazdaság értesülései szerint még a pénzügyi területen tevékenykedő állami cégek vezetőinél is többel honorálhatják vezetőiket. Arra hivatkozva, hogy nekik bankpiaci szintű jövedelmet kell biztosítani, márpedig úgy tudni, egy külföldi tulajdonú hitelintézet havonta bruttó 7-10 millió forint közötti összeget fizet leánybankja első számú irányítójának, s a prémium aránya is magasabb 20 százaléknál.
