Nyugati egyetemekre áramlanának a magyar diákok

Minden negyedik fiatal külföldön folytatná tanulmányait. Népszerű célpont Anglia és Ausztria.

Az Engame Akadémia (Engame) a tavalyi évhez hasonlóan idén is a Facebookon hirdette meg egy kutatási kérdőív kitöltését. Az oktatási intézmény több mint ezer diákot, pedagógust és szülőt kérdezett meg arról, miképp látják a hazai oktatás helyzetét, színvonalát, valamint mi a véleményük a külföldi továbbtanulással kapcsolatban. Annak ellenére, hogy felmérésük nem reprezentatív, képet kínál arról, milyen ismereteket hiányolnak a magyar diákok a hazai oktatásból, mi alapján döntenek a külföldi felsőoktatási intézmények mellett. A kutatásba 500 (14-20 éves) diákot, 500 szülőt (35-60) valamint ugyanennyi pedagógust vontak be, emellett az akadémia volt tanulóit is megkérdezték az elért eredményeikről, hogy az adatokat összevethessék a korábbi felméréseikkel. Az adatokat egy internetes adatelemző cég, a Neticle segítségével dolgozták fel és elemezték ki.

Az Engame 2010 óta készít fel magyar középiskolásokat a külföldi továbbtanulásra. Olyan készségeket és képességeket fejlesztenek az intézmény tematikus foglalkozásain, melyek nemcsak a sikeres felvételiben segítenek, de a pályaorientációban és személyiségfejlesztésben is, elmondásuk szerint olyan tudást adnak át diákjaiknak, amellyel a magyar közoktatás nem tudja felvenni a versenyt.

Az Engame azonban nem híve annak a frontális oktatási módszernek, amikor a tanár úgymond leadja a tananyagot, a diák pedig szorgosan jegyzetel, így sajtótájékoztatójukat ennek megfelelően kiscsoportos foglalkozássá változtatták. Egy rendkívüli és kreatív tanóra keretén belül ismertették meg kutatási eredményeiket az újságírókkal. Amikor az egyik szekció ülésen azzal a kérdéssel találkoztunk, hogy mi alapján választottunk pályát, azzal szembesültünk, hogy a kutatásban részt vevő diákok is hasonló véleményt fogalmaztak meg. Vagyis a döntő szempont többnyire az, hogy mely tantárgy áll legközelebb a szívükhöz. Emellett azonban azt is mérlegelik, hogyan alakul a várható, jövőbeli fizetésük. „Nem biztos, hogy egy jó matekosból jó közgazdász lesz, vagy egy irodalmat kedvelő diákból elhivatott magyartanár válik” – hangsúlyozta Lévai Balázs, az Engame Akadémia vezetője.

Az akadémia azonban lándzsát tör amellett, hogy a tanulók kompetenciájának felmérése, fejlesztése és a pályaorientáció elengedhetetlen feltétele a sikeres felvételinek és egy egészséges jövőbeli karriernek is. A kutatás egyik legszembetűnőbb pontja, hogy a diákok és szüleik véleménye szerint egyáltalán nem hangsúlyos a pályaorientáció a magyar közoktatás palettáján. Abban egyetértés van, hogy a megkérdezett diákok szinte mindegyike (96 százalékuk) továbbtanulna, 25 százalékuk, vagyis negyedük tervezi, hogy külföldön folytatná tanulmányait.

A kutatás eredményei szerint a diákok kétharmada vagy „pontosan tudja”, vagy „nagyjából tudja”, hogy mivel szeretne foglalkozni. Annak ellenére, hogy a tanulók tisztában vannak azzal, mit szeretnének tanulni, mégsem fejezik be tanulmányaikat. Az OECD 2014-es statisztikája rávilágít arra, hogy a magyar diákok az OECD-átlaggal szinte megegyező százalékban lépnek be a felsőoktatásba, ám ahányan valóban befejezik tanulmányaikat, az messze elmarad az átlagtól.

A megkérdezett diákokat elsősorban a várhatóan magasabb fizetés, és a könnyebb elhelyezkedés reménye, vagyis a diploma utáni jobb karrierlehetőség motiválja abban, hogy külföldön tanuljanak tovább – emelte ki Könczey Kinga programigazgató. Mint mondta, a megkérdezett tanárok hasonlóan gondolkoznak, a szülők ezzel szemben a tanulmányok magasabb színvonalában és a kiszámíthatóbb, átláthatóbb rendszerben, vagyis a minőségben látják a legfőbb motivációs erőt.

A felsőfokú tanulmányokra nemzetközi viszonylatban egyre inkább befektetésként tekintenek: nő a tandíjas felsőoktatást választók aránya az ingyenes állami felsőoktatással szemben – hangsúlyozta Könczey. A programigazgató úgy látja, hogy a magyar képzésstruktúra eléggé elavult. A Felvi kínálatát nézve a huszonöt évvel ezelőtti állapotokhoz igazodik. Most a fiataloknak olyan területeken kellene helyt állniuk, amelyek öt évvel ezelőtt még nem léteztek. Magyarországon erre nem sok lehetőség adódik. Ezzel szemben Angliában kreatív digitális technológiát lehet tanulni, ezt a magyar képzési struktúra nem tudja követni. A Linkedin 2014-es eredményeit látva teljesen új foglalkozásokra kellene felkészíteniük a magyar oktatási intézményeknek a diákokat.

Nem meglepő tehát, ha a megkérdezett tanulók 72 százalékának elsődleges célország az Egyesült Királyság. Vágyálomnak tűnhet, de a továbbtanulás szempontjából a második helyre az USA került, és a skandináv országok is egyre népszerűbbek. Az Engame Akadémia becslése szerint mintegy 9-10 ezer magyar diák tanul külföldi egyetemen Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban. Ám még így is sokkal kevesebb magyar kezdi meg tanulmányait külföldön más országok állampolgáraihoz képest. A megkérdezettek az okok között a képzés színvonalát, a tanulmányok minőségét, a munkalehetőségek elősegítését, a jövőbeli karrier építését fogalmazták meg.

A megkérdezett diákok, szülők és tanárok közel 90 százaléka soknak tartja az iskolai tananyagot. A kutatásból kiderül, hogy a három megkérdezett csoport válaszai közel azonos eloszlást mutatnak. Nagyjából 50 százalékuk kifejezetten soknak, 30-40 százalékuk inkább soknak és 5-10 százalékuk éppen elegendőnek tartja a tananyagot. Érdekesség, hogy az 500 diák közül csupán egy, az 500 szülő közül csupán öt és a 100 tanár közül csupán egy vélte úgy, hogy kifejezetten kevésnek tartja a tananyagot.

A rendhagyó sajtótájékoztató egy másik szekcióülésén György Tamás, az akadémia 11. évfolyamos fiataljainak koordinátora elmondta, hogy mennyire fontos a készségfejlesztés. A magyar közoktatás, nem titok, jóval inkább a lexikális tudásra épít, mint a kompetenciafejlesztésre. Más kérdés azonban, mennyire lehet különválasztani egymástól a készséget és a lexikális tudást, hogyan lehet felmérni, hogy mi kerül előtérbe a hazai oktatásban. A megkérdezett szülők túlnyomó többsége szerint a lexikális tudásra épül a magyar közoktatás, a diákok azonban már elnézőbbek voltak, kevésbé látják ilyen drasztikusan a helyzetet.

Másrészt a diákok inkább a készségfejlesztésben látják a jövőt, bár a lexikális tudást is fontosnak tartják. Azzal kapcsolatban, hogy mi lenne az ideális jelenléti arány a lexikális tudás és a kompetencia-fejlesztésnek az oktatásban, meglepően és elgondolkodtatóan egységes véleményen vannak a szülök, a diákok és a tanárok egyaránt – hangsúlyozta György Tamás. A válaszadók fele szerint 50-50 százalék illetné a tényszerű ismereteket és a készségfejlesztést, a kutatásban részt vevők harmada pedig kifejezetten a kompetencia-fejlesztést tartaná fontosabbnak a lexikális tudással szemben.

Amit közösen (diákok, tanárok és szülők is egyaránt) hiányolnak az oktatásból, az a pénzügyi és gyakorlat ismeretek, az a tudás, amely segít eligazodni a hétköznapokban, felkészíti a diákokat arra, miképp töltsenek ki egy adóbevallást, hogyan vegyenek fel hitelt, emellett pedig a kritikus gondolkodásra nevelés, a logika és a problémamegoldás.