A pénteki tárgyaláson az ügyvédek felmentést kértek, részben bizonyítottság hiányában, részben pedig azért, mert álláspontjuk szerint a bűncselekményeket nem védencük követte el. A védelem szerint a tárgyi bizonyítékok hiányosak, a terhelő tanúk vallomásai pedig életszerűtlenek, ellentmondásosak, hiteltelenek.
Fülöp Tamás ügyvéd, Rohác védője perbeszédében a Fenyő-gyilkosság vádpontjáról elmondta: a többtucatnyi szemtanú közül egyiknek a vallomása sem bizonyítja hogy az elsőrendű vádlott lett volna az elkövető. Többnyire magas, erős testalkatú férfit írnak le, ami egyáltalán nem illik a vádlottra. Mi több, az egyik szemtanú korábban az elkövetőről szólva úgy fogalmazott: „elképzelhető arca szépsége miatt, hogy nő”. Megjegyezte, hogy védencéről sok minden állítható, de az, hogy arca lányosan szép lenne, bizonyosan nem.
A Fenyő-gyilkosságban az egyik fontos bizonyíték a vádhatóság szerint a helyszínen talált sapka, melyen a cselekmény után évekkel sikerült kimutatni Rohác DNS-ét. Erről a védő azt fejtegette: a szakértő által megállapított nagyfokú valószínűség még nem egyenlő a kétséget kizáró ítéleti bizonyossággal. Továbbá az sem zárható ki, hogy a sapka „felülszennyeződőtt”, azaz a cselekmény után, attól függetlenül került rá valamilyen úton-módon Rohác DNS-e, esetleg így terelték rá a gyanút.
Az Aranykéz utcai robbantásról szólva a védő többi között azzal érvelt, hogy álláspontja szerint nem meggyőző a rendelkezésre álló helyszíni biztonsági kamerafelvétel, illetve annak szakértői elemzése, mely a vád szerint bizonyítja, hogy Rohác látható a képeken. Arra is emlékeztetett, hogy a Cinóber-gyilkosság szemtanúja a tárgyaláson fel se ismerte Rohácot.
Az ügyvéd kitért a büntetőperben tanúként felvonultatott magyar és szlovák „bűnbánó maffiózókra”, akik a vádlottakra terhelő vallomást tettek. A védő azt emelte ki, hogy ezek a tanúk a saját cselekményeiket illetően legkevésbé sem voltak bűnbánók, nem ismertek be szinte semmit, de annál inkább vallottak a vádlottakra. A védő szerint felmerül a kérdés, hogy mennyiben befolyásolhatták vallomásaikat a nyomozókkal ellenőrizetlen körülmények között folytatott „háttérbeszélgetések”, esetleges megegyezések. Annál is inkább, hiszen volt, aki ellen a bűnüldöző hatóságok álláspontját alátámasztó vallomás megszületése után megszűnt a nyomozás, volt, akinél megszakították a jogerős szabadságvesztés büntetés végrehajtását, és volt, akinek be se kellett vonulnia jogerős szabadságvesztésének letöltésére, és már úgy hírlik, intézik neki a kegyelmet.
A terhelő tanúk pedig a tárgyalásokon védői kérdésre sem mertek beszélni a nyomozókkal folytatott „háttérbeszélgetéseikről”. Felidézte, hogy amikor egy korábbi tárgyaláson a védelem az egyik „sokat próbált csibésznek” szegezte a kérdést: „Szoktál máskor is ilyet csinálni, hogy összevissza beszélsz?” A tanú velősen csak annyit mondott: „Igen.”
Szikinger István ügyvéd, Portik védője perbeszédében kifejtette: ügyfele védekezése, mely szerint a jelenlegi belügyminiszter, illetve egy bizonyos T. család tagjai lehetnek felelősek egyes cselekményekért, nem biztos, hogy „teljesen légből kapott”.
Szikinger István is szóvá tette a terhelő tanúk szavahihetőségének problémáját. Mi több, úgy vélekedett, hogy egyes esetekben az ügyészség hamis tanúk „mellé állt”, egyes tanúk vallomása pedig a nyomozás irányának megfelelően alakult, bővült. A védő teljesen életszerűtlennek minősítette például azokat a tanúvallomásokat, melyek szerint Portik széles körben beszélt volna a tervezett, illetve elkövetett súlyos bűncselekményekről.
A Fenyő-, illetve a Cinóber-gyilkosság ügyében megvádolt másik két férfi védője szintén felmentést kért.
Az ügyész néhány napja életfogytiglant indítványozott Portiknak és a szlovák állampolgárságú Rohácnak a csaknem két évtizeddel ezelőtti cselekmények ügyében.
Jövő héten a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően megszülethet az elsőfokú ítélet is az 1990-es évek második felének három közismert bűnügyében.
