A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 10. és 17. között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát – írta közleményében az intézet.
A Fidesz támogatóinak aránya pár hónapnyi csökkenés után megállt, 23 százalékon stagnál. Ezzel a párt továbbra is egyértelműen vezet, ám úgy tűnik, hogy az elvesztett szavazók visszaszerzésére tett kísérletek egyelőre nem vezettek eredményre – véli a Publicus. A Fidesz szavazóinak aktivitása átlagosnak mondható szerintük.
Az MSZP szavazóinak aránya az elmúlt egy hónapban egy százalékpontot növekedve, 12 százalékon áll. „A párt az NVI-botrány okán rá irányuló figyelem, és a Salgótarjánban megszerzett választási siker árnyékában ezzel, a választások óta először – hibahatáron belül ugyan –, de megelőzte a Jobbikot” – írta közleményében a Publicus Intézet. Mivel szerintük az MSZP szavazói a legaktívabbak, ezért ez az előnye a biztos szavazó, pártot választani tudók körében már a hibahatáron van.
A Jobbik támogatóinak száma nem változott az elmúlt hónapban, így 11 százalékon stagnál. A párt támogatóinak közel egy éve tartó lassú csökkenése ezzel a mélypontján stabilizálódni látszik – véli az intézet. A Jobbik szavazói továbbra is a legkevésbé lelkesek, tízből csupán minden hatodik szavazójuk menne el az urnákhoz, ha most vasárnap lennének a választások.
A többi párt megítélésében lassú változás figyelhető meg a Publicus szerint. Az LMP és a DK is egy-egy százalékpontot növekedett az elmúlt egy hónapban, és mindkét párt 4-4 százalékon áll. Márciusra az Együtt is elérte az 1 százalékot, így elmondható, hogy az egykori Összefogás pártjai (MSZP, DK, Együtt), és az LMP négy százalékpontot növekedtek az elmúlt egy hónapban – véli az intézet. A PM és a MLP ebben a hónapban nem érte el az egy százalékot.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. március 10–17. között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
