Gyakori jogsértés a jelentés szerint a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése is. Egyrészt nem tájékoztatják a munkavállalókat a munkaidő-beosztásukról, amire pedig törvény kötelezi őket, másrészt a munkaidő sok esetben túllépi a maximális napi (általában 12 óra), illetve heti mértéket (általában 48 óra). Ráadásul a munka törvénykönyvében rögzített 20, illetve 45 perces munkaközi szünetet sem minden esetben biztosítják a munkavállalóknak. A jogsértésekben itt is élen járnak a személy- és vagyonvédelemben, vendéglátásban, illetve a kereskedelem területén.
Akadtak problémák a bérezésnél is a vizsgált munkaadóknál. Nem csupán az, hogy egyes munkavállalók a minimálbér összegét sem kapják meg (ez most bruttó 111 ezer forint, tavaly 105 ezer volt), hanem az is, hogy a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben a munkáltató nem fizeti ki az emelt összegű minimálbért, vagyis a garantált bérminimumot (ami az idén bruttó 129 ezer forint). Gyakori szabálysértés, hogy sokan nem kapják meg a bérüket a következő hónap 10-éig. A jelentés kitér azokra az esetekre is, amikor a szabadságot csak papíron adják ki a dolgozóknak.
A foglalkoztatásfelügyeleti főosztály jelentése arról is szól, hogy bár a munkavállalók többségben kedvezően fogadták az ellenőrzéseket, mert a hatóságtól vártak kedvező fordulatot foglalkoztatásukkal kapcsolatban, mégis nehezen nyilatkoztak az őket érintő szabálytalanságról. Gyakran letagadták a jogsértéseket, és a munkáltató mellé álltak, félve a következményektől, állásuk elvesztésétől.
A munkaügyi ellenőrzéseknél a jogsértési arány egyébként nagyságrendileg megegyezik az egy évvel korábbi adattal, akkor az ellenőrzött foglalkoztatók 73 százalékánál találtak a felügyelők valamilyen szabálytalanságot. Egy hónapja az NGM főosztálya már kiadott egy jelentést, akkor a munkavédelmi helyzetről. Abból az derült ki, hogy ötből négy cég nem tartja be a munkavédelmi előírásokat, minden harmadiknál pedig súlyosan megsértik a szabályokat.
