Tavaly a vizsgált munkaadók 69 százalékánál voltak munkaügyi jogsértések – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának napokban közzétett jelentéséből. A hatóságok több mint 17 ezer munkáltatót ellenőriztek, és összesen 222 millió forint bírságot szabtak ki. A munkaügyi ellenőrzések keretében leginkább a dolgozók bejelentését, a munkaszerződést, a munka- és pihenőidő betartását vizsgálják, de nézik a díjazásra, a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkavállalási engedélyre vonatkozó szabályok alkalmazását is.
A jogsértések között még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás, vagyis amikor a dolgozónak nincs munkaszerződése; vagy van, de nem jelentik be a foglalkoztatást. Ez különösen a személy- és vagyonvédelemben elterjedt. Az egyszerűsített foglalkoztatással, illetve az alkalmi munkával kapcsolatos szabálytalanságokkal pedig az építőiparban, a vendéglátásban, illetve a kereskedelemben élnek vissza legtöbbször. Szintén gyakori a színlelt foglalkoztatás, amikor a munkaszerződés helyett megbízási szerződéssel alkalmaznak valakit, illetve amikor a teljes munkaidős foglalkoztatást részmunkaidősként jelentik be. A feketefoglalkoztatással kapcsolatban a jelentés úgy fogalmaz: ezen a területen „vélelmezhető egyes munkáltatók részéről a tudatosság, mivel – az ellenőrzés elmaradása esetén – a munkaerő költsége így alacsonyabbra szorítható”.
– A munkaadók lényegében azt csinálnak, amit akarnak – mondta a jelentéssel, illetve a 69 százalékos jogsértési aránnyal kapcsolatban lapunknak egy szakértő. Szerinte ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, hiszen 2010 óta csaknem 40 százalékkal csökkent az ellenőrök létszáma. A hat évvel ezelőtti 400-zal szemben most alig 220-an végzik az ellenőrzéseket. Ráadásul 2011-ben olyan szabályt fogadtak el, hogy – az adóhivatal kivételével – a kis- és közepes vállalkozásoknál az első ellenőrzés alkalmával nem is szabhatnak ki bírságot, csak figyelmeztetni lehet őket. Néhány évvel később ebből annyit léptek vissza, hogy bizonyos esetekben már megengedték a bírságolást az első alkalommal is. Az ENSZ munkaügyi szakosított szervének (ILO) egyébként az az ajánlása, hogy 10 ezer munkavállalónként kell lennie egy munkaügyi ellenőrnek. Ez a kormány által emlegetett 4,2 milliós foglalkoztatotti számnál 420 embert jelentene.
Gyakori jogsértés a jelentés szerint a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése is. Egyrészt nem tájékoztatják a munkavállalókat a munkaidő-beosztásukról, amire pedig törvény kötelezi őket, másrészt a munkaidő sok esetben túllépi a maximális napi (általában 12 óra), illetve heti mértéket (általában 48 óra). Ráadásul a munka törvénykönyvében rögzített 20, illetve 45 perces munkaközi szünetet sem minden esetben biztosítják a munkavállalóknak. A jogsértésekben itt is élen járnak a személy- és vagyonvédelemben, vendéglátásban, illetve a kereskedelem területén.
Akadtak problémák a bérezésnél is a vizsgált munkaadóknál. Nem csupán az, hogy egyes munkavállalók a minimálbér összegét sem kapják meg (ez most bruttó 111 ezer forint, tavaly 105 ezer volt), hanem az is, hogy a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben a munkáltató nem fizeti ki az emelt összegű minimálbért, vagyis a garantált bérminimumot (ami az idén bruttó 129 ezer forint). Gyakori szabálysértés, hogy sokan nem kapják meg a bérüket a következő hónap 10-éig. A jelentés kitér azokra az esetekre is, amikor a szabadságot csak papíron adják ki a dolgozóknak.
A foglalkoztatásfelügyeleti főosztály jelentése arról is szól, hogy bár a munkavállalók többségben kedvezően fogadták az ellenőrzéseket, mert a hatóságtól vártak kedvező fordulatot foglalkoztatásukkal kapcsolatban, mégis nehezen nyilatkoztak az őket érintő szabálytalanságról. Gyakran letagadták a jogsértéseket, és a munkáltató mellé álltak, félve a következményektől, állásuk elvesztésétől.
A munkaügyi ellenőrzéseknél a jogsértési arány egyébként nagyságrendileg megegyezik az egy évvel korábbi adattal, akkor az ellenőrzött foglalkoztatók 73 százalékánál találtak a felügyelők valamilyen szabálytalanságot. Egy hónapja az NGM főosztálya már kiadott egy jelentést, akkor a munkavédelmi helyzetről. Abból az derült ki, hogy ötből négy cég nem tartja be a munkavédelmi előírásokat, minden harmadiknál pedig súlyosan megsértik a szabályokat.
