Szüleiknél is többet gályáznak a diákok

Közel 50 órát áldoz hetente az iskolának egy magyar kisiskolás, a gimisek még többet.

„egy mai magyar alsó tagozatos teljes terhelése összességében közel 50 óra, de középiskolában akár a heti 60-65 órát is elérheti ez a mutató”.

Összehasonlításképp: a legendásan eredményes oktatási rendszert működtető Finnország volt gyermekjogi ombudsmanja azért aggódott ötödikes ikerlányaiért, mert mindössze heti 22 órát kellett az iskolában tölteniük. Mivel alsó tagozatban tilos a házi feladat, ez volt az összes iskolához köthető terhelésük. A szakértő úgy véli, valahogy így kellene csinálni nálunk is.

A magyar diákok fordítják az ötödik legtöbb időt leckére a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által vizsgált országok közül. A 2014-es, még az új kerettanterv előtti állapotokról szóló, e témában végzett legfrissebb felmérés szerint míg a finnek 2,8, addig a magyar diákok átlagosan 6,2 órát töltenek házi feladatok írásával hetente. Ez jóval magasabb a 4,9 órás OECD-átlagnál is. A lecke mint intézmény szükségességéről a szakmán belül is megoszlanak a vélemények. Sokak szerint egyáltalán nincs szükség rá. Több országban – a már említett Finnország mellett például Németországban – az alsósoknak nem adnak házit. A lapunknak nyilatkozó pedagógusok szerint akadnak azonban olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen, hogy a diákok otthon is elmélyüljenek az órán tanultakban. Angol szakos tanárként Rita úgy gondolja, nem teheti meg, hogy ne adjon leckét. Igyekszik azonban ezeket úgy összeállítani, hogy 15 percnél többet ne vegyen el a diákoktól. Gyakran ad viszont szorgalmi feladatot, amit a diákjai szívesen el is végeznek. Salamon Eszter pedig arra mutatott rá, hogy az otthoni feladat szerepe visszajelzést adni a diákoknak arról, hogy megértették-e az órán elhangzottakat. Ehhez tantárgyanként öt-tíz percnyi lecke elég. Az otthon elsajátítandó tananyaggal kapcsolatosan pedig az a véleménye, hogy

semmi értelme nincs a „benyal, visszaböfög, elfelejt” hármasának.

Radó Péter oktatási szakértő úgy látja, a túltöltött tanterv célja, hogy az értelmiségi középosztály műveltségi kódját rákényszerítse az összes tanulóra. A magyar tantervek és vizsgakövetelmények ugyanis nem egységes minimumot, hanem maximális elvárást rögzítenek, amit kizárólag a középosztálybeli, értelmiségi hátterű gyerekek tudnak teljesíteni. Radó szerint a mostani tantervet ki kellene dobni a kukába, és el kellene indítani egy diskurzust arról, hogy mi az a minimális kompetenciakészlet, amit minden gyerektől el kell várni a tanulási karrierje adott fokán.