Valóban védenek a terrorelhárítók?

Tessék mondani, egy kommandós mit tud tenni, ha ne adj’ Isten csúcsidőben a metróban támadás történik?

Szemán László
2016. 03. 24. 8:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még nem készült közvélemény-kutatás arról, hogy megnyugtatja-e a magyarokat az állig felfegyverzett terrorelhárítók látványa a budapesti metróban, a pályaudvarokon, vagy éppen a repülőtéren, mindenesetre szakemberek túlzásnak tartják az erődemonstrációt. Ráadásul a Terrorelhárítási Központ (TEK) nem is demonstratív erőfitogtatásra jött létre, hanem felderítésre és a fenyegetés felszámolására.

Egy volt felderítő szerint bár alapvetően hibás döntés volt a terrorfelderítést elvenni a titkosszolgálatoktól és a TEK-be integrálni, de ha már így történt, akkor a TEK-nek a feladatát kellene végezni gőzerővel. – Alig várom a TEK tájékoztatását arról, hogy széles körű adatgyűjtésüket a titkosszolgálatok információi is megerősítik, miszerint hazánk lakosságát konkrét terrorveszély nem fenyegeti. Ez azt jelezné számomra, hogy a TEK végzi a feladatát, felderít, és ha kell, felszámolja a terrorfenyegetést. Nincs a feladatkörükben, hogy a köznyelvben kommandósnak nevezett felszámolóknak állig fegyverben a metróban kell demonstrálniuk – fogalmazott a volt felderítő, aki hozzátette: őt és véleménye szerint az állampolgárok 99,9 százalékát a TEK páncélozott járműves, gépfegyveres, kommandós demonstrációja nem nyugtatja meg.

Egyetért vele az egykor másik szakterületen dolgozó szakember is. „A szabályzatban pontosan fogalmaznak: tilos a lőfegyverhasználat, ha a lőirányban vétlen emberek tartózkodnak. Tessék mondani, egy kommandós mit tud tenni, ha ne adj’ Isten csúcsidőben a metróban támadás történik, például rálőnek a kommandósra? Visszalő? Beláthatatlan következményei lesznek. A repülőtéri terminál bejáratához odaállított páncélozott jármű miként akadályozza meg, hogy az utascsarnokban ne robbantsanak?” – tette fel kérdéseit a szakember. Majd így folytatta: ki kell mondani, hogy nem lehet megakadályozni a terrortámadást, néhány ember egy kétmilliós várost pokollá tud tenni, hiába volt készültségben a belga rendőrség és a titkosszolgálatok. „Annyiban más a magyar helyzet, hogy nem jelent hírértéket egy esetleges itteni támadás, nem úgy, mint az EU központja elleni, illetve a nálunk élő másod-, harmadgenerációs, muzulmán kultúrkörből származottak nem nagy számban vannak jelen, egyszerű figyelemmel kísérni őket”– mondta a szakember.

Egy profi exhírszerző így fogalmazott: „Nekem azt tanították, hogy a legveszélyesebb fegyver az ellenőrzött és naprakész információ az ellenségről.” Hozzátette, az információgyűjtést itthon is és külföldön is intenzívebbé kellene tenni, a TEK pedig tréningezzen, legyen állandó készenlétben, és „ne mutogassa magát”.

Azzal kapcsolatosan, hogy a párizsi és a brüsszeli terrortámadások elkövetőiről kiderült, bevándorlók által lakott negyedekben éltek, egyik forrásunk azt mondta, csak Budapesten tud említeni legalább öt olyan városrészt, ahova „csak csapaterővel érdemes bemenni”. Hozzátette ugyanakkor, a terroristák számára Európában elég sok olyan város van, ahol el tudnak rejtőzni, de Budapest – és Magyarország – nem tartozik ezek közé. Hazánk esetében – a szakember megfogalmazása szerint – a wilkommenkultur (fogadtatáskultúra) mesterségesen előidézett hiánya, a magyarok idegenekkel szembeni gyanakvása, a nyelvtudás hiánya és a még mindig létező feljelentési hajlandóság miatt nem állnak fenn az elrejtőzés feltételei. Az általunk megkérdezett hazai szakemberek ezért nem tartják valószínűnek, hogy terroristáknak szándékában állna nálunk elrejtőzni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.