Valóban védenek a terrorelhárítók?

Tessék mondani, egy kommandós mit tud tenni, ha ne adj’ Isten csúcsidőben a metróban támadás történik?

Még nem készült közvélemény-kutatás arról, hogy megnyugtatja-e a magyarokat az állig felfegyverzett terrorelhárítók látványa a budapesti metróban, a pályaudvarokon, vagy éppen a repülőtéren, mindenesetre szakemberek túlzásnak tartják az erődemonstrációt. Ráadásul a Terrorelhárítási Központ (TEK) nem is demonstratív erőfitogtatásra jött létre, hanem felderítésre és a fenyegetés felszámolására.

Egy volt felderítő szerint bár alapvetően hibás döntés volt a terrorfelderítést elvenni a titkosszolgálatoktól és a TEK-be integrálni, de ha már így történt, akkor a TEK-nek a feladatát kellene végezni gőzerővel. – Alig várom a TEK tájékoztatását arról, hogy széles körű adatgyűjtésüket a titkosszolgálatok információi is megerősítik, miszerint hazánk lakosságát konkrét terrorveszély nem fenyegeti. Ez azt jelezné számomra, hogy a TEK végzi a feladatát, felderít, és ha kell, felszámolja a terrorfenyegetést. Nincs a feladatkörükben, hogy a köznyelvben kommandósnak nevezett felszámolóknak állig fegyverben a metróban kell demonstrálniuk – fogalmazott a volt felderítő, aki hozzátette: őt és véleménye szerint az állampolgárok 99,9 százalékát a TEK páncélozott járműves, gépfegyveres, kommandós demonstrációja nem nyugtatja meg.

Egyetért vele az egykor másik szakterületen dolgozó szakember is. „A szabályzatban pontosan fogalmaznak: tilos a lőfegyverhasználat, ha a lőirányban vétlen emberek tartózkodnak. Tessék mondani, egy kommandós mit tud tenni, ha ne adj’ Isten csúcsidőben a metróban támadás történik, például rálőnek a kommandósra? Visszalő? Beláthatatlan következményei lesznek. A repülőtéri terminál bejáratához odaállított páncélozott jármű miként akadályozza meg, hogy az utascsarnokban ne robbantsanak?” – tette fel kérdéseit a szakember. Majd így folytatta: ki kell mondani, hogy nem lehet megakadályozni a terrortámadást, néhány ember egy kétmilliós várost pokollá tud tenni, hiába volt készültségben a belga rendőrség és a titkosszolgálatok. „Annyiban más a magyar helyzet, hogy nem jelent hírértéket egy esetleges itteni támadás, nem úgy, mint az EU központja elleni, illetve a nálunk élő másod-, harmadgenerációs, muzulmán kultúrkörből származottak nem nagy számban vannak jelen, egyszerű figyelemmel kísérni őket”– mondta a szakember.

Egy profi exhírszerző így fogalmazott: „Nekem azt tanították, hogy a legveszélyesebb fegyver az ellenőrzött és naprakész információ az ellenségről.” Hozzátette, az információgyűjtést itthon is és külföldön is intenzívebbé kellene tenni, a TEK pedig tréningezzen, legyen állandó készenlétben, és „ne mutogassa magát”.

Azzal kapcsolatosan, hogy a párizsi és a brüsszeli terrortámadások elkövetőiről kiderült, bevándorlók által lakott negyedekben éltek, egyik forrásunk azt mondta, csak Budapesten tud említeni legalább öt olyan városrészt, ahova „csak csapaterővel érdemes bemenni”. Hozzátette ugyanakkor, a terroristák számára Európában elég sok olyan város van, ahol el tudnak rejtőzni, de Budapest – és Magyarország – nem tartozik ezek közé. Hazánk esetében – a szakember megfogalmazása szerint – a wilkommenkultur (fogadtatáskultúra) mesterségesen előidézett hiánya, a magyarok idegenekkel szembeni gyanakvása, a nyelvtudás hiánya és a még mindig létező feljelentési hajlandóság miatt nem állnak fenn az elrejtőzés feltételei. Az általunk megkérdezett hazai szakemberek ezért nem tartják valószínűnek, hogy terroristáknak szándékában állna nálunk elrejtőzni.