Ismert, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kedden jelentette be, hogy április elsején egyeztetnek a parlamenti pártok frakciói a terrorizmus elleni intézkedésekről, köztük bizonyos kommunikációs eszközök tilthatóvá tételéről. Ez utóbbi elképzelés nagy port vert fel a médiában – hiszen úgy is értelmezhető volt, hogy a kormány az okostelefonokat tiltaná be, vagy azok használatát korlátozná –, azonban Gulyás később pontosított, mondván a Belügyminisztérium csak azoknak az alkalmazásoknak a terjesztését nehezítené vagy tiltaná, melyekkel titkosítani lehet a készülékeken folyó kommunikációt. Ezzel megakadályoznák, hogy a hatóság éljen a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával. Az elképzelés így is rengeteg kérdést vet fel.
Az 1995-ös uniós irányelv és ennek nyomán Magyarországon a 2011. évi infótörvény eleve rendelkezik arról, hogy a személyes adatokat milyen jogcímeken és hogyan lehet kezelni.
Az egyik alapelv az, hogy az adatok törvényes kezeléséhez szükséges az érintett hozzájárulása
– hívta fel a figyelmet Balogh Zsolt György, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Hozzátette: ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor nem tagadhatjuk meg az adatszolgáltatást, például az adóhatóságnak vagy a népszámlálást végző kérdezőbiztosnak kötelesek vagyunk válaszolni. Akadnak olyan helyzetek is, amikor egyes adatkezelők – ilyenek a nyomozó hatóságok – az érintett hozzájárulása és tudta nélkül, akár speciális technikai eszközök segítségével, titkos információgyűjtést is folytathatnak.
Balogh szerint a mostani kezdeményezés motivációja talán a nyomozó hatóságok és nemzetbiztonsági szolgálatok frusztrációjában és a kormány jogalkotási voluntarizmusában keresendő. Ugyanis a hírközlési szolgáltatások használata során keletkezett személyes adatok közbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési célú gyűjtéséhez, kezeléséhez, magyarán szólva
a kommunikáció lehallgatásához ma is minden felhatalmazás adott a hatóságok számára.
A GSM-hálózatokon folyó kommunikáció bizalmasságát védő általános megoldások feltörése, illetve a hálózaton folytatott kommunikáció lehallgatása az operátorközponton keresztül gond nélkül megoldható. Az intelligens eszközökre telepíthető, végpontok közötti rejtjelezett kommunikációt lehetővé tévő alkalmazások egy része azonban valóban olyan erős titkosítást alkalmaz, ami gyakorlatilag törhetetlen a jelenlegi technológiai színvonalon.
Ha törni nem tudják, akkor inkább tiltani akarják a használatát.
Akadnak azonban bizonyos gyakorlati problémák a tilalom bevezetésével.
Ha a jogszabály a tiltólistán felsorolja azokat a mobileszközökre telepíthető alkalmazásokat, amelyek ma használatban vannak, rövid időn belül új appok jelenhetnek meg a kínálatban. A szoftveripar mai fejlettsége mellett erre nem kell sokat várni – így Balogh. A jogalkotónak tehát a hosszú távú megoldás érdekében általánosabb megfogalmazásra kell törekednie, ilyen jogi formulát megalkotni azonban nem lesz egyszerű.
További kérdés, kinél és hogyan tudják elérni, hogy a most nemkívánatosnak tekintett alkalmazások ne forogjanak közkézen Magyarországon – mondta a docens. Kérdés, hogy az előfizetőket miként lehet rábírni a kormányzati szándékokkal való együttműködésre, nem beszélve a szoftverfejlesztő cégekről. Hogyan akadályozzák meg a titkosító szoftverek használatát például a külföldi turisták telefonjain?
Az egész ötletből süt, hogy aki belebegtette a kormányzat részéről, az nem gondolta végig a dolgot, de hát a mindenkori kormánynak régóta nem szokása szakemberek véleményét kikérni
– kommentálta Balogh.
Valóban nem egyszerű feladat blokkolni ezeket az appokat – erősítette meg Dobó Mátyás, a Magyar Telekom Product House igazgatója, aki szerint elsősorban a programok letöltésénél tehetnek még valamit a hatóságok, a már telefonon lévő applikációkhoz viszont nehéz hozzáférni, évek hosszú fejlesztése kéne hozzá. Esetleg a szolgáltató szervereit, ip-címét lehet kiemelni a rendszerből, és blokkolni, talán ez az egyetlen út, ugyanakkor a piac rugalmas, bármikor előjön egy újabb titkosítóapp, ami nincs a tiltólistán.
Ráadásul a turisták zsebében vagy az online kereskedelemből beáramló telefonok applikációival ténylegesen semmit sem lehet kezdeni. A másik kérdés, hogy mennyire érné el valódi célját a nagy betiltósdi. A Gulyás által felsorolt CryptTalk, a Secphone és Silent Phone applikációk egyébként valóban erős védelmet nyújtanak a lehallgatás ellen, olyan is van köztük, amely a lehallgatásra titokban feltelepített programokat is blokkolja – mondta el Dobó. De efféle appokat a civil lakosság ritkán használ, ezek főleg üzleti ügyfeleknek készülnek, és jellemzően nem olcsóak; azok szoktak előfizetni rá, akik általában kényes üzleti titkokról szeretnének lehallgatásbiztos környezetben beszélni – az ő életüket keserítené meg a kormány által tervezett tiltás.
A terrorizmus elleni fellépésben viszont vajmi kevés haszna lenne: a terroristák kerülik az ilyen feltűnő titkosítási megoldásokat, amelyeket a kormányzati szervek valószínűleg valamennyire amúgy is megfigyelnek – mondta. A párizsi merénylők például a Sony játékkonzoljának, a PlayStationnek az online játékosokra szabott kommunikációs csatornáján egyeztettek. Inkább az ilyesféle kreatív megoldások a veszélyesek – tette hozzá.
