Bár benyújtották az oktatási törvényeket módosító csomagot kedden, ebből még nem olvasható ki az iskolák helyzetének rendezése – mondta lapunknak Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője. A szabályozásban mindössze annyi látható: az átalakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központra (Klik) utaló „állami intézményfenntartó központ” kifejezést kicserélték „tankerületi központ”-ra, de a törvény szövege lényegében változatlan maradt. Ez pedig még azt tartalmazza, hogy az intézmények nem különülnek el a fenntartótól, és nincs önálló költségvetésük. Igaz, Pölöskei Gáborné Klik-elnök kedden arról tájékoztatott, hogy az iskoláknak ismét lesz önálló költségvetése. Ugyanakkor az, hogy a július 1-jétől megalakuló tankerületi központok az intézményvezető javaslatára neveznek ki vagy mentenek fel munkatársakat, megfelel a Pedagógusok Sztrájkbizottságával történt tárgyalásokon elhangzottaknak.
A kormány ugyan megígérte, törvénybe foglalja, milyen feltétellel lehet megszüntetni egy állami intézményt, ez egyelőre nem teljesült. Így az állam bármelyik intézményt az egyháznak adhatja vagy összevonhatja egy másikkal, nem kell róla egyeztetnie senkivel. Szüdi János szerint azzal, hogy az iskolák működtetése is az államé lesz, teljesen szabad kezet kap a kormány, például bármikor változtathat az intézmények befogadókapacitásán. Jogilag lehetőség nyílhat akár arra is, hogy megfelezzék a 16 éves koruk után tanuló diákok számát, miután az intézmények – az általános iskola elvégzése után – nem kötelesek befogadni a gyereket.
„A kormány csak a saját maga által létrehozott kerekasztallal hajlandó egyeztetni, mást félvállról vesz” – jegyezte meg a szakértő. A sztrájkbizottság ma tárgyal tovább a kormánnyal.
„Kimagaslóan nagy a magyar oktatók és hallgatók leterheltsége, könnyebbséget jelent majd nekik az új szabályozás” – nyilatkozta a felsőoktatási törvény módosításáról Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke lapunk megkeresésére. Az új törvény alapján a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott óraszám minimális mértéke félévenként legalább kétszáz tanóra lesz a mostani háromszáz helyett. Az oktatók számára azért fontos ez, hogy legyen idejük tudományos munkával is foglalkozni, míg hallgatói szempontból teret kaphat az egyéni szakirányú felkészülés. Fontos változás lesz az is, hogy a HÖOK ösztöndíjreform-javaslatai hatására emelik a köztársasági ösztöndíj összegét. (H. M.)
