Szabálytalansági eljárás keretében vizsgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a pályázatot, amelynek köszönhetően 2013-ban legalább 300 millió forinthoz jutottak olyan cégek, amelyek információink szerint a valóságban nem végeztek betegellátást. A 11 fogászatról (Babek, Bright, Brilliant, Csengeri, Felsink, Great, Painless, Perfect, Perla, Shinning, Sonra Dental Kft.) lapunk derítette ki, hogy a cégjegyzékben található dorogi, balatonalmádi és szolnoki telephelyeken nincs fogászati ellátás, és 2015-ben mindet ugyanaz a magánszemély, Dankó István Zoltán vásárolta meg. Dankót az utóbbi hetekben kerestük a cégek székhelyén, a fővárosi Bajvívó utcában és a telephelyeken is, sikertelenül. A cégek korábbi tulajdonosai sem tudták az elérhetőségét, a cégjegyzékben megadott e-mail címe pedig nem működik.
Az ügyben az NGM azt közölte lapunkkal: amennyiben a nyertes cégeknek nem sikerül igazolniuk, hogy a támogatási szerződés feltételeinek továbbra is megfelelnek, a kifizetett támogatást visszakövetelhetik. Részleteket ugyanakkor nem árultak el, azt írták, a vizsgálat ideje alatt annak céljáról nem adhatnak ki információt.
Az Innováció a fogászatban című pályázat kiírója a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt, amely azóta megszűnt, feladatait pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium vette át. Csakúgy, mint a pályázatok értékelését és elbírálását végző Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (Mag) Zrt. feladatait. A Mag Zrt. könnyített elbírálás szerint értékelte a pályázatokat, külső szakértő bevonása nélkül.
Bassola Bálint ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője úgy látja, aggályos lehet, hogy olyan fogászatok kaptak több tíz milliós támogatást, amelyek a valóságban nem kezelnek betegeket. Kifejtette: ha valaki európai uniós támogatáshoz jut, akkor nagyon szigorú működési és működtetési feltételeknek kell megfelelnie, s minden esetben részletesen rögzítik is ezeket a szerződésben. – Ez a szerződés nem nyilvános, az azonban biztos, hogy ténylegesen működtetni kellett volna a cégeket – szögezte le. Vagyis lehetséges, hogy Dankó István Zoltán és a cégek korábbi tulajdonosai szerződést szegtek, így pedig vissza kellene fizetniük a felvett összeget. A pályázati kiírásban az szerepelt, hogy a projekt befejezésétől számított 5 évig, kis- és középvállalkozások esetében 3 évig, a kedvezményezettnek be kell számolnia a szerződés teljesüléséről.
Bassola kijelentette: ha valóban történtek visszaélések, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az ellenőrző és pénzosztó szerv, ez esetben a Mag Zrt. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utódjának számító NGM hatáskörének vizsgálatát sem. A szakember úgy véli, jogilag azt is vizsgálni kell, hogy a kiírónál, azaz az NGM-nél történt-e bármilyen visszaélés, amely büntetőjogi kategóriába tartozik. Az is problémás lehet, hogy a pályázati kiírás szerint egy cég maximum 30 millió forintos támogatásra pályázhat, Dankó pedig 11 támogatott cégnek tulajdonosa, tehát 2015-ben ő már 300 millió forintnál is több pályázati pénzzel rendelkezett.
