Lehet horgász, vadász, űzhet vízi sportot, esetleg a családjával végigcsónakázna egy festői folyón? Legjobb barátja lehet egy felfújható Kolibri csónak – ezzel köszönti a látogatót annak a gumicsónakokat forgalmazó cégnek a honlapja, amitől a Magyar Honvédség hajózó alosztálya az elmúlt hat évben egyetlen új eszközét megvásárolta. A honvédség sajtóosztályát egyebek között a 2010 óta történt beszerzésekről kérdeztük, és kiderült, hogy ez idő alatt kizárólag felfújható csónakokat vettek. A Kolibri KM 360D típusú vízi járművek darabonkénti ára 306 ezer forint volt, ám azt nem voltak hajlandók elárulni, hogy hányat vettek az eszközből.
– Funkciójukat tekintve a gumicsónakok elég gyengék voltak, helyettük inkább az ősrégi rohamcsónakokat használtuk – nyilatkozta lapunknak a tűzszerész és hadihajós ezredhez tartozó hajózó alosztálynál egykor szolgáló, neve elhallgatását kérő katona. Az interneten a típusról hozzáférhető képek valóban egy kis hobbimotorcsónakot mutatnak. A Magyar Nemzet több forrása is a hajózási alakulat elkeserítő állapotairól számolt be. Kifejtették, hogy a magas üzemanyagárra hivatkozva csak ritkán volt mód hajózni, az állománnyal ezért a katonai életpályával aligha összeegyeztethető, felesleges munkákat végeztetnek. – Raktár- és telephelyrendezés, nehéz betonelemeket kellett pakolnunk – mondta az egyik, a honvédségtől azóta már leszerelt katona.
A korábbi hajózó szerint sok munkaóra megy el a protokolleseményekre való felkészüléssel is. A honvédség rendelkezésére álló hadihajók ugyanis leginkább a különböző delegációk kiszolgálására kellenek, mivel a jó adottságú újpesti hadikikötő a hivatalos és kevéssé formális katonai rendezvényeknek egyaránt népszerű helyszíne.
A leszerelt katonák panaszkodtak a szálláshelyükre is: szűk konténerekben kellett átöltözniük és tisztálkodniuk, a legénységi pihenőt pedig évek óta nem újították fel. A nehézségek ellenére többen is úgy nyilatkoztak, hogy sok hadihajózó katona még így is túlteljesíti feladatát. A rossz állapotban lévő Ercsi naszádot – említették példaként – az állomány saját költségén és önszorgalomtól újította fel.
A honvédségnél érdeklődtünk aziránt is, hogy az utóbbi években hogyan alakult a különböző vízi járművek száma, de csak a 2001-ben felállított 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred rendelkezésére álló eszközökről kaptunk tájékoztatást, a darabszám megadása nélkül. E szerint jelenleg hídkomp, BMK–130-as motorcsónakok, lánctalpas úszógépek, rohamcsónakok, tűzszerész járőrhajók, motoros gumicsónakok, aknamentesítő hajók, lakóhajók, víz alatti aknakutató műszerek, búváreszközök és felszerelések alkotják a honvédség folyami képességét.
Kérdésünkre a sajtóosztály közölte, a felsorolt vízi járművek műszaki fenntartási költsége évente tizenkilencmillió forint, s a flotta negyvenmillió forint üzemanyagköltséggel működik. Ez pedig nem sok, különös tekintettel arra, hogy korábban a kormány éppen a hadihajós képességek hiányával indokolta azt, hazánk miért csak mérsékelt képességgel vett részt tavaly a menekülthullám megállítására szervezett közös, uniós határvédelmi műveletekben. – Nem mondhatom, hogy a teljes magyar tengeri flotta felvonult, mert pillanatnyilag nincs haditengerészetünk – válaszolta a TV2 stúdiójában Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke tavaly szeptemberben.
Azonban még ugyanabban a hónapban a magyar hadihajózók a migránsválsággal szintén sújtott Szerbiával folytattak közös hadgyakorlatot. Igaz, nem ekkor került sor elsőként az Iron Cat (Vasmacska) névre keresztelt hadgyakorlatra. Magyarországon ugyanis valamennyi, vízi lőgyakorlatra alkalmas lőteret felszámolták, így az elmúlt öt évben a magyar hadihajózóknak déli szomszédunknál volt lehetőségük, hogy éles lövészeten részt vegyenek.
Pedig a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint éppen a határvédelmi feladatok támogatása miatt a belügyi erők mellett szükség lenne a jól felszerelt hadihajózókra is. – A honvédség part menti járőrözése már csak elrettentő ereje miatt is fontos lenne – mondta Kis-Benedek József, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője. A menekültek jellemzően nem a sebes sodrású folyókon kelnek át ugyan, a hadihajók jelenléte azonban a szakértő szerint támogathatná a partszakasz védelmét. Kis-Benedek József kifejtette, a menekülthullám felélénkülésével nem elképzelhetetlen, hogy az embercsempészek vízi útvonalakon is szállítják majd a bevándorlókat. A szakértő elmondta, erre a feladatra a szerb vízi erők jobban felkészültek.
– Ott komolyabb kapacitással rendelkeznek, míg a magyar képességet az elmúlt évtizedekben leépítették – tette hozzá Kis-Benedek József. A Military Balance 2016 jelentésére hivatkozva a szakértő elmondta, a Magyar Honvédségnek kettő, míg a hétmillió lakosú Szerbiának öt, a Dunai Flottilla alárendeltségében lévő folyami és partvédelmi hajója van. A szakértő megjegyzi, a régióban a román folyami flotta a legerősebb. A huszonegymillió lakosú Romániában a Dunai Flotta alárendeltségében huszonnégy partvédő folyami hajó és négy könnyű páncélos kísérőhajó van.
Az érintett tagállam hozzájárulása nélkül is beavatkozhat a közös európai uniós határ- és parti őrség, ha egy tagállam képtelen a schengeni határok védelmére – erről döntött tegnap az Európai Parlament (EP) bel- és igazságügyi bizottsága. A javaslat – amelyet az EP-nek is el kell fogadnia – vélhetően újabb frontot nyit majd az Európai Unió és Magyarország között, korábban ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: nem támogat olyan megoldást, amely szerint az érintett ország beleegyezése nélkül jelenhetnek meg közös rendfenntartó erők. Egy másik javaslat alapján az EU új, egységes okmányt fog kiállítani azoknak a migránsoknak, akiknek nincs joguk az EU területén tartózkodni. (MN)
Bár a magyar hadihajózás történelme az 1848-as szabadságharcig nyúlik vissza, annak fénykora az 1867-es kiegyezéssel kezdődött. Ekkorra hozták létre a Császári és Királyi Haditengerészetet, ami mind haditechnikai fejlettségét, mind erejét tekintve a korszak meghatározó flottájának számított: ötvenkilenc gépi meghajtású hadihajó tartozott hozzá. A következő évtizedekben váltakozó lendülettel zajlott a flotta fejlesztése. Ennek az időszaknak fontos éve volt 1896, ekkor bocsátották vízre a Budapest partvédő páncélost, a Császári és Királyi Haditengerészet első vízcsöves kazánnal felszerelt hadihajóját. A fejlesztéseknek köszönhetően 1914-ben a hajóhad már száznegyvennyolc eszközből állt, közte tizenhat csatahajóval és hat tengeralattjáróval. Az első világháború elvesztésével a flotta eszközeit a győztes hatalmak szétosztották egymást közt. A magyar kormány 1921-ben felállította a Magyar Királyi Folyamőrséget, 1945-ben megalakult a Honvéd Hadihajós Osztály. A Duna és a Balaton aknamentesítését példásan ellátó osztályt előbb ezreddé, majd a 46. Önálló Hadihajós Dandárrá szervezték át. 1991-től Honvéd Folyami Flottilla néven szolgált, egészen 2001-es megszűnéséig. (MN)
