Nem lesz állami ügyvédkar

Nem hozza létre a kormány a kincstári jogügyi igazgatóságot, ezzel pedig a drágább megoldást választja.

Horváth Csaba László
2016. 06. 06. 7:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha tavaly októberben Trócsányi László igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb jogi ellátás érdekében egy jogi képviseletet nyújtó intézmény létrehozását tervezi a kormány, úgy tűnik, az egészből semmi nem lesz. Az Igazságügyi Minisztérium lapunk közérdekű adatigénylésére közölte, a kabinet döntése nyomán nem hozzák létre az úgynevezett kincstári jogügyi igazgatóságot. Az állami ügyvédi szervezet 2017-re alakult volna meg. Feladata pedig az lett volna, hogy az állam – például a minisztériumok – képviseletét lássa el olyan eljárások során, amikor az állammal szemben indítanak pert, vagy épp az állam indítja a pert.

Az igazságügyi miniszter azzal érvelt, hogy azért szükséges az intézmény, mert a közigazgatásban jelenleg nem egységes szakmai szempontok szerint zajlik a perképviselet. Bizonyos esetekben ugyanis, például amikor valamilyen speciális szaktudást igényel az ügy, a minisztériumok egy-egy per lefolytatásával ügyvédi irodákat bíznak meg. Az állami ügyvédcsoport létrehozásával ennek a gyakorlatnak vetettek volna véget; minden ügyet „házon belül” kellett volna elintéznie az igazgatóságnak, és csak a legvégső esetben, saját kontójára alkalmazhatott volna ügyvédi irodát.

Egy-egy minisztériumnak egyébként évente átlagosan 15 pere van, kivétel ugyanakkor az igazságügyi tárca, aminek körülbelül száz peres eljárása is akad. Éppen ezért utóbbi minisztériumban így is dolgoznak jogtanácsosok. A tárca volt államtitkára, Répássy Róbert a szervezet megalakításával kapcsolatban korábban arról beszélt, hogy évente 2,5-3 milliárd forintot fordítottak jogi képviseletre, az ügyvédkart pedig 6 milliárd forintból hozták volna létre.

Bár azt nem tudni, végül miért nem jön létre az ügyvédi csúcsszervezet, annyi bizonyos, hogy mindez többek közt Trócsányi László ügyvédi irodájának is kedvez. Az iroda ugyanis számos állami megbízás haszonélvezője. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot például a paksi atomerőmű-bővítés szerződései ügyében indult perben képviselték. De az igazságügyi miniszter irodája jól fekszik a Magyar Nemzeti Banknál is (MNB), két év alatt 137 millió forint értékben kötöttek szerződéseket. Az sem mellékes, hogy a Fidesz frakciószóvivője, Tuzson Bence volt ügyvédi irodája is több állami megrendeléshez jutott.

Bár Trócsányi László igazságügyi miniszter ügyvédi irodája jelentős állami megrendeléseket kapott, a Fideszt ez egyáltalán nem zavarja. Ugyanakkor nem volt ez mindig így. 2003-ban, amikor a szocialista kormány kancelláriaminiszteréről, Kiss Elemérről kiderült, hogy ügyvédi irodája a kinevezése óta több állami megrendelést vállalt el. Szijjártó Péter (Fidesz) akkor etikátlannak minősítette a szerződéskötést, azt, hogy kapcsolatok révén állami pénzhez lehet jutni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.