Pintér nyerte a Lázár elleni belharcot

Magas szintű egyeztetésen dőlt el, hogy Lázár nem lát majd rá a TIBEK-re.

Információink szerint a hetek óta a kormányon belül, a belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter között zajló harcnak csütörtök este egy igen magas szintű egyeztetés vetett véget. Úgy tudjuk, Kövér László házelnöknél tárgyalta át a kérdést Pintér Sándor és Lázár János.

Megírtuk, a TIBEK azért lesz különleges, mert számos állami szerv, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok adatbázisához is hozzáférhet majd egyfajta koordináló, elemző központként, vagyis igen széles körű információhalmaz lesz a birtokában. Habár az összes ellenzéki frakció bevonásával és egyetértésével készült terrorellenes javaslatcsomag szerint a belügyminiszteré lenne a felügyelet, Lázár János is bejelentkezett érte.

A kormányon belüli vita eredményezte, hogy a javaslatcsomag az elmúlt hetekben többször is lekerült a napirendről, és hiába zajlott le bő egy hónapja a parlamenti vita, szavazni eddig nem lehetett róla.

A Pintér Sándor és Lázár János közötti egyeztetés eredményeként utóbbi miniszter nemhogy a TIBEK felügyeletét nem kapja meg, de még az a felvetés is lekerült a napirendről, hogy hozzáférhessen az új titkosszolgálat rendszeréhez. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának tegnapi ülésén így erről már nem döntöttek, csak néhány apróbb, illetve egy lényegesebb módosítást fogadtak el a képviselők, mégpedig egyhangúlag. Ennek lényege, hogy a Lázár János felügyelete alá tartozó Információs Hivatal (IH) és a Simicskó István által felügyelt Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) adatbázisaihoz automatikusan nem fér majd hozzá az új titkosszolgálat.

Belügyi forrásunk szerint az előterjesztő elégedett a törvényjavaslatnak a bizottság által egyhangúlag elfogadott formájával. Magyarázata szerint természetes, hogy a más miniszter által felügyelt titkosszolgálat adatszolgáltatásáról tudnia kell az érintett tárcavezetőnek. Ugyancsak természetes, hogy a katonai titkosszolgálat, illetve az IH főigazgatója is tudjon a TIBEK-nek nyújtandó információszolgáltatásról. Ezt szerinte szükségtelen is volt beleírni a tervezetbe, hiszen azt csak a területhez értő szakember tudja eldönteni, hogy milyen információk kerülhetnek ki a szolgálattól egy külső szervhez. Olyan kényes, „nyers” adat nem kerülhet ki, ami az operatív munkát végző munkatársak testi épségét vagy életét veszélyeztetheti. – Bár a tervezetben külön nem lesz kiemelve, a polgári titkosszolgálattól, a TEK-től és egyéb, titkos módszereket alkalmazó szervektől beérkező információknál is célszerű, mondhatni elvárás az IH és a katonai szolgálat esetében használatos, szabályzott eljárás – fogalmazott a forrásunk.

Van egy másik, szintén a terrorizmus elleni harc égisze alatt született javaslat: ez már az alaptörvényt módosítaná, és bevezetne terrorveszélyhelyzet néven egy új, alapjogok korlátozására is lehetőséget adó különleges jogrendet. Tegnap a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes, zárt ülést tartott, ahol a honvédelmi tárca és a szolgálatok képviselői tájékoztatták a politikusokat ennek okairól. Simicskó István a tanácskozás után szükségszerűnek nevezte a javaslatot, mert az adja meg – kétharmados parlamenti felhatalmazás alapján – a lehetőségét, hogy amennyiben a rendőri erők nem elegendők, a honvédség is segítse a munkájukat. A szabadságjogok korlátozásának kérdését a honvédelmi miniszter fontosnak nevezte, de szerinte ugyanilyen fontos a biztonság is. – Biztonság nélkül nincs szabadság – mondta, hozzátéve, hogy a jogkorlátozó intézkedések körét a pártokkal már lezajlott egyeztetések után jelentősen szűkítették. (Mint ismeretes, kikerült például a lehetőségek közül a sajtó ellenőrzése.)

Konszenzusról ugyanakkor ennél a javaslatnál nem lehet beszélni, mert bőven akad ellenzéki kritika. Miután az alaptörvény módosításához kétharmados többségre van szükség, a Jobbikon fog múlni, hogy végül elfogadja-e az Országgyűlés. Mirkóczki Ádám, a párt országgyűlési képviselője tegnap a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy frakciódöntés még nincs a kérdésben, de ő – mint aki végig részt vett az egyeztetéseken is – a támogatást fogja javasolni. Egyetértenek ugyanis azzal, hogy a honvédséget terrorveszély vagy terrortámadás esetén be lehessen vetni, akár új, különleges jogrend felhatalmazása alapján. – Magyarország biztonságából nem csinálunk pártpolitikát – szögezte le a politikus, de azt is hangsúlyozta, amennyiben a kormánypártok megpróbálnak bármit is „belecsempészni” a szövegbe, ami túlhatalmi törekvéseket eredményezhet, azonnal elállnak a támogatástól.

Az MSZP-s Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint semmilyen olyan új információ nem hangzott el, ami bizonyítaná, hogy szükség van egy új, különleges jogrendre. Azt elismerte, hogy a honvédség jogállása felmerülhet kérdésként, ám szerinte a kormány különböző jogkorlátozásokban gondolkozik, ez pedig elfogadhatatlan. – Javaslatuk nem a terrorizmus elleni küzdelmet szolgálja, hanem a kormány pártpolitikai érdekeit, propaganda- és kommunikációs célokat – mondta.

Ehhez hasonló állásponton van az LMP is. Szél Bernadett szintén úgy vélekedett az ülés után, hogy nem kaptak konkrét információt arról, miért van szükség egy új, különleges jogrendre. A honvédség bevetésének lehetőségét ő is rendezné, ám szerinte sem kell ehhez a különleges jogrendekhez nyúlni.