Pintér nyerte a Lázár elleni belharcot

Magas szintű egyeztetésen dőlt el, hogy Lázár nem lát majd rá a TIBEK-re.

Van egy másik, szintén a terrorizmus elleni harc égisze alatt született javaslat: ez már az alaptörvényt módosítaná, és bevezetne terrorveszélyhelyzet néven egy új, alapjogok korlátozására is lehetőséget adó különleges jogrendet. Tegnap a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes, zárt ülést tartott, ahol a honvédelmi tárca és a szolgálatok képviselői tájékoztatták a politikusokat ennek okairól. Simicskó István a tanácskozás után szükségszerűnek nevezte a javaslatot, mert az adja meg – kétharmados parlamenti felhatalmazás alapján – a lehetőségét, hogy amennyiben a rendőri erők nem elegendők, a honvédség is segítse a munkájukat. A szabadságjogok korlátozásának kérdését a honvédelmi miniszter fontosnak nevezte, de szerinte ugyanilyen fontos a biztonság is. – Biztonság nélkül nincs szabadság – mondta, hozzátéve, hogy a jogkorlátozó intézkedések körét a pártokkal már lezajlott egyeztetések után jelentősen szűkítették. (Mint ismeretes, kikerült például a lehetőségek közül a sajtó ellenőrzése.)

Konszenzusról ugyanakkor ennél a javaslatnál nem lehet beszélni, mert bőven akad ellenzéki kritika. Miután az alaptörvény módosításához kétharmados többségre van szükség, a Jobbikon fog múlni, hogy végül elfogadja-e az Országgyűlés. Mirkóczki Ádám, a párt országgyűlési képviselője tegnap a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy frakciódöntés még nincs a kérdésben, de ő – mint aki végig részt vett az egyeztetéseken is – a támogatást fogja javasolni. Egyetértenek ugyanis azzal, hogy a honvédséget terrorveszély vagy terrortámadás esetén be lehessen vetni, akár új, különleges jogrend felhatalmazása alapján. – Magyarország biztonságából nem csinálunk pártpolitikát – szögezte le a politikus, de azt is hangsúlyozta, amennyiben a kormánypártok megpróbálnak bármit is „belecsempészni” a szövegbe, ami túlhatalmi törekvéseket eredményezhet, azonnal elállnak a támogatástól.

Az MSZP-s Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint semmilyen olyan új információ nem hangzott el, ami bizonyítaná, hogy szükség van egy új, különleges jogrendre. Azt elismerte, hogy a honvédség jogállása felmerülhet kérdésként, ám szerinte a kormány különböző jogkorlátozásokban gondolkozik, ez pedig elfogadhatatlan. – Javaslatuk nem a terrorizmus elleni küzdelmet szolgálja, hanem a kormány pártpolitikai érdekeit, propaganda- és kommunikációs célokat – mondta.

Ehhez hasonló állásponton van az LMP is. Szél Bernadett szintén úgy vélekedett az ülés után, hogy nem kaptak konkrét információt arról, miért van szükség egy új, különleges jogrendre. A honvédség bevetésének lehetőségét ő is rendezné, ám szerinte sem kell ehhez a különleges jogrendekhez nyúlni.