Havonta másfél millió forintba kerül a heliport (helikopter-leszállóhely) fenntartása, amelyet napi átlagban háromszor-négyszer használnak – erről beszélt a Magyar Nemzetnek egy neve elhallgatását kérő kórházigazgató. Az általa vezetett intézmény azon kevés kórház közé tartozik, amelyiknek megvannak az ehhez szükséges engedélyei. Hazánkban ugyanis nagyon szigorú feltételei vannak annak, hogy a leszállóhely működési engedélyt kapjon. Hiába van tehát alkalmas heliport az ország kórházaiban, ha hiányoznak a szükséges papírok. – Tűzoltó képesítésűeknek mindenképpen készenlétben kell lenniük, poroltóval. Ám ezeket a szakértőket nemcsak akkor kell alkalmazni, amikor éppen helikopter érkezik, hanem állandóan, ami hozzáadódik a működési költségekhez – mondta az igazgató. Szerinte az üzemeltetéshez szükséges másfél millió forintos havi költséget nem lehet lefaragni, hiszen az már a biztonság rovására menne. Kitért arra is: az uniós fejlesztéseknek köszönhetően mára hazánkban sok intézménynek van korszerű leszállóhelye, az engedélyeztetés jelenleg is folyamatban van (vagyis most még használhatatlanok). Ezek a kórházak az igazgató szerint a papírok beszerzése után találkozni fognak a már részletezett üzemeltetési költségekkel.
Új heliport létesítése esetén három, egymásra épülő engedélyt kell megszerezni: létesítési, használatbavételi és végül üzembentartási engedélyt. Arról, hogy hány ténylegesen használható leszállóhely van az országban, és ezeket milyen gyakran veszik igénybe, már az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) és a Nemzeti Közlekedési Hatóságot (NKH) kérdeztük. Utóbbitól megtudtuk, hogy a Légügyi Hivatal csak azokról a kórházi heliportokról vezet nyilvántartást, amelyeknek minden szükséges hatósági engedélye megvan, és amelyek állapotát évente helyszíni szemléken ellenőrzi. E szerint 19 olyan intézmény van, ahol landolhat az országban elérhető hét mentőhelikopter valamelyike. Az OMSZ-től már némileg eltérő információkat kaptunk, amelyek szerint az ország 42 pontján használnak a mentőhelikopterek kórházi leszállóhelyeket. A mentőszolgálat kérdésünkre, hogy mi az oka a két szám közötti különbségnek, annyit közölt: „a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-nek hatósági jogköre nincs, az újonnan kiadott engedélyek meglétéről 2014 októbere óta értesül. A korábbi engedélyekről, azok érvényességéről az érintett kórház, illetve a felügyeletet gyakorló hatóság adhat felvilágosítást.”
A légi mentők egyébként a tavalyi évben az OMSZ adatai szerint 2345 mentési feladatot láttak el, ez közel megegyezik az elmúlt évek átlagával. Ezek döntő része – több mint 90 százalék – primer mentési feladat, ilyenkor a helyszínről a kórházba vitték a beteget. Kisebb részük pedig szekunder transzport, ami kórházból kórházba való szállítást jelent.
Több ezer esetben van szükség tehát a légi mentők munkájára, ám hiába az uniós támogatásokból létrehozott leszállóhelyek, ha végül például egy kereszteződésben kell landolnia a gépnek. Erre kényszerült nemrégiben egy helikopter Veszprémben, mert az intézménynek nem voltak meg a megfelelő engedélyei. Egy fiatal nőt kellett azonnali, életmentő aortaműtétre szállítani Zalaegerszegre. Ám a teljesen új, korszerű heliport a Csolnoky Ferenc Kórház onkológiai épületének tetején érintetlen maradt. Három éve pedig a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház bejárata előtt, az Üllői úton kellett landolnia egy mentőhelikopternek, mert ebben az esetben sem volt más lehetőség. A fővárosban a hatóság szerint a Honvédkórháznak, a Merényi Gusztáv Kórháznak és a Szent Imre Egyetemi Oktató Kórháznak van meg az összes szükséges engedélye.
