– Az NVI épületében már nem látni az időbélyegzőt, ami számtalan furcsa népszavazási versenyfutást végigkísért. Végleg nyugdíjazták?
– Most már nincs rá szükség, hiszen változott a jogszabály, módosította a parlament tavasszal a népszavazási törvényt. Azóta az azonos kérdésekben lehet párhuzamosan aláírásokat gyűjteni, persze ha jogerősen jóváhagyott és eldöntött kezdeményezésekről van szó.
– Ezek szerint a szocialista Nyakó István és a kopaszok által segített Erdősiné februári versenyfutása volt az utolsó versengés?
– Igen, a törvénymódosítás után pedig az időbélyegzőt le is szereltük.
– A bíróság viszont kimondta, hogy a bélyegzőnek valójában nem is volt funkciója a „kopaszbalhé” idején, február 23-án, hiszen nem az számított, hogy ki lép előbb a bélyegzőhöz, hanem az, hogy az NVI munkatársainál ki „érkezteti” előbb a kérdését, és ez Nyakó István volt. Az egész időbélyegző csak figyelemelterelés volt?
– Azt az NVI csak azért állította fel, mert a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kérte, hogy valahogy megnyugtató módon rendezzük, hogy ki az, aki először belép. Egyébként én nem hoztam döntést abban, hogy ki érkezett előbb, mind a két benyújtó, azaz Nyakó István és Erdősiné kérdését is az NVB elé engedtem.
– Helyesnek tartja, hogy a kopaszügyben megszüntették a nyomozást, illetve az NVB a múlt héten nem élt panasszal ez ellen?
– Elfogadom azt, amit a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség megállapított. Velem kapcsolatban megjelent a sajtóban az is, hogy bűnpártolást követhettem el, és áttették az ügyet az ügyészségre. Ebben osztom a szocialista Gőgös Zoltánnak azt az álláspontját, hogy ha egyszer nincs bűncselekmény, akkor nem érti, hogy annak hogyan lehet bűnpártolása.
– A bűnpártolás miatti bejelentés, illetve feljelentés részben annak szólt, hogy a botrány idején elküldte a rendőröket az NVI székházától. Miért?
– Ön szerint volt ott olyan esemény, ami miatt rendőrségi beavatkozásra lett volna szükség?
– A bíróság, sőt az NVB is kimondta utólag, hogy jogsértés történt. Ilyenkor szokták rendőrök segítségét kérni
– Amikor már az időbélyegzőhöz odaléptek az emberek, mert megszűnt a boltzáras népszavazási kérdés védettsége, akkor igen. De addig történt ott olyan, amiért kellett volna a rendőrségi beavatkozás?
– A rendőrök talán megakadályozhatták volna, hogy a jogsértés megtörténjen, nem?
– A rendőröket akkor szokták kihívni, ha olyan esemény vagy cselekmény történik, ami miatt szükséges az ő közbelépésük. Miután mi ott megkérdeztünk mindenkit, hogy miért állnak sorba, és mindenki be is mutatott egy dossziét, hogy népszavazási kezdeményezést akar benyújtani, innentől kezdve én nem küldhetek el onnan senkit. Minden utóbb derült ki, amikor a kopaszok nem léptek a bélyegzőhöz, hanem elhagyták a helyszínt, és a videóról lehetett visszanézni azt, hogy akadályozták Nyakó Istvánt a kérdése beadásában.
– Tudja, hogy kik voltak a kopaszok?
– Nem.
– Nem is érdekelte, kik azok a kigyúrt emberek, akik beléptek az NVI épületébe?
– Ide, a portáig bárki bejöhet. Azt sem tudom, kik azok, akik az MSZP megbízásából álltak napokig az épületnél. Amikor valaki a portán átjön, akkor kell az illetőt azonosítani, addig mi senkitől nem kérdezzük meg, hogy kicsoda. Az időbélyegző pedig a beléptető forgó kapun kívül volt.
– A napokban jelent meg hír arról, hogy a kormány közigazgatási bíróságra tenné át a politikailag kényes, illetve a választással kapcsolatos ügyeket. Ön szerint jó, ha ezek az ügyek egy olyan bíróságra kerülnek, ahol a vezetői szintek és helyek egy részét a kormánytisztviselői vagy köztisztviselői karból töltenék fel?
– A közigazgatási bíróság felállítása évtizedek óta téma. Itt nem a politikailag kényes ügyekről van szó, hanem minden olyan ügyről, ami közigazgatási jellegű. Minden, amiről a közigazgatási hivatalokban, a polgármesteri hivatalokban, az államigazgatási szerveknél, a minisztériumokban döntenek, végső soron a közigazgatási bíróságra kerülne. Az állásokra persze könnyen lehet, hogy fognak jelentkezni a közigazgatásból is. Ami nem baj, mert legalább ismerik a közigazgatást. Sokkal nagyobb probléma, hogy ha olyan bírók vannak, akik polgári ügyekben járnak el, csak átmenetileg rendelik ki őket a közigazgatási ügyekben bíráskodni.
– Találgattak már arról, hogy ennek a bíróságnak Patyi András lenne a vezetője. Ön elvállalná, ha felkérnék?
– Engem biztosan nem fognak felkérni, de ha kérnének, nem vállalnám. Lehet, hogy ha ez tíz évvel hamarabb történik, akkor elgondolkoztam volna rajta.
– Sokan szorgalmazták az október 2-i kvótás népszavazás előtt, hogy levélben szavazhassanak a külföldön dolgozó magyarok is, ahogy a külhoniak tehetik. A múlt hétfőre a Jobbik által kezdeményezett rendkívüli parlamenti üléstől azonban a kormánypártok távol maradtak. Ön szerint jó az a rendszer, ahol bizonyos csoportok szavazását megnehezítik?
– Akik most kezdeményezték ezt a módosítást, ők nem kérdeztek tőlünk semmit. Annyit el tudtunk volna nekik mondani, hogy ha ebből most lett volna törvény, ezt már nem tudtuk volna október 2-ig végrehajtani. Azért sem, mert akkor a külföldön dolgozóknak is kellene regisztrálniuk, hiszen hova küldjük ki a levélcsomagot, ha nem tudjuk a címet? Egyébként épp tegnap kezdtük el postázni több mint kétszázezer helyre a levélcsomagokat.
– Ha lezárul a népszavazás, akkor javasolják majd a levélben szavazás kiterjesztését a külföldön dolgozókra?
– Ez egyértelműen politikai döntés lesz, rajtunk nem múlik. Meg tudnánk úgy oldani, ahogy az említett előterjesztés is szólt a Jobbik részéről. De úgy is meg lehetne oldani a kérdést, ha a parlamentben nem támogatnák a levélben szavazást, hogy – miként a románok csinálják – több nagy településen alakítanak ki szavazóköröket. Így nemcsak a követségeken, hanem máshol is lehetne szavazni. Ez sem lenne rossz megoldás, mert így kevesebbet kellene utazniuk azoknak, akik szavazni akarnak. Ekkor viszont minden esetben szükséges a fogadó ország beleegyezése.
– Korábban többször is előfordult, hogy órákat kellett sorban állniuk a külképviseletek előtt a szavazóknak. Most lesz sorban állás?
– A legnagyobb sor Münchenben és Londonban volt korábban. Most 230 azoknak a száma, akik Londonban jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.
– De a számuk a szavazás előtti napokban szokott igazán felfutni
– Kétezer emberig minden további nélkül le tudják bonyolítani az adott követségen a szavazást. Az eddigi jelentkezés alapján nem számítunk hosszú sorokra, nagyobb tömegjelenetekre a külképviseleteknél.
– A választási eljárási törvény szerint a választási irodák feladata, hogy a népszavazásról tájékoztassák a választópolgárokat. Ehelyett a kormány csinált és csinál tájékoztató kampányt. Miért adták át a stafétabotot?
– Nem adtuk át a stafétabotot, a pártsemleges tájékoztatás a mi feladatunk. Most készült el két, egyperces kisfilmünk, amelynek vetítését ezen a héten indítjuk el. Külön a határon túliak, és külön a magyarországi választók részére. Ezeket a közszolgálati médiumok naponta többször leadják majd. De az értesítőkkel együtt is kiküldtünk tájékoztatókat. Ha valakinek a kormány plakátjaival van problémája, az a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért.
