Máig nem tudni, kik voltak a balhézó kopaszok

A kvótanépszavazási kampányról és a levélvoksokról is beszélt Pálffy Ilona. Interjú.

– A rendőrök talán megakadályozhatták volna, hogy a jogsértés megtörténjen, nem?
– A rendőröket akkor szokták kihívni, ha olyan esemény vagy cselekmény történik, ami miatt szükséges az ő közbelépésük. Miután mi ott megkérdeztünk mindenkit, hogy miért állnak sorba, és mindenki be is mutatott egy dossziét, hogy népszavazási kezdeményezést akar benyújtani, innentől kezdve én nem küldhetek el onnan senkit. Minden utóbb derült ki, amikor a kopaszok nem léptek a bélyegzőhöz, hanem elhagyták a helyszínt, és a videóról lehetett visszanézni azt, hogy akadályozták Nyakó Istvánt a kérdése beadásában.

– Tudja, hogy kik voltak a kopaszok?
– Nem.

– Nem is érdekelte, kik azok a kigyúrt emberek, akik beléptek az NVI épületébe?
– Ide, a portáig bárki bejöhet. Azt sem tudom, kik azok, akik az MSZP megbízásából álltak napokig az épületnél. Amikor valaki a portán átjön, akkor kell az illetőt azonosítani, addig mi senkitől nem kérdezzük meg, hogy kicsoda. Az időbélyegző pedig a beléptető forgó kapun kívül volt.

– A napokban jelent meg hír arról, hogy a kormány közigazgatási bíróságra tenné át a politikailag kényes, illetve a választással kapcsolatos ügyeket. Ön szerint jó, ha ezek az ügyek egy olyan bíróságra kerülnek, ahol a vezetői szintek és helyek egy részét a kormánytisztviselői vagy köztisztviselői karból töltenék fel?
– A közigazgatási bíróság felállítása évtizedek óta téma. Itt nem a politikailag kényes ügyekről van szó, hanem minden olyan ügyről, ami közigazgatási jellegű. Minden, amiről a közigazgatási hivatalokban, a polgármesteri hivatalokban, az államigazgatási szerveknél, a minisztériumokban döntenek, végső soron a közigazgatási bíróságra kerülne. Az állásokra persze könnyen lehet, hogy fognak jelentkezni a közigazgatásból is. Ami nem baj, mert legalább ismerik a közigazgatást. Sokkal nagyobb probléma, hogy ha olyan bírók vannak, akik polgári ügyekben járnak el, csak átmenetileg rendelik ki őket a közigazgatási ügyekben bíráskodni.

– Találgattak már arról, hogy ennek a bíróságnak Patyi András lenne a vezetője. Ön elvállalná, ha felkérnék?
– Engem biztosan nem fognak felkérni, de ha kérnének, nem vállalnám. Lehet, hogy ha ez tíz évvel hamarabb történik, akkor elgondolkoztam volna rajta.

– Sokan szorgalmazták az október 2-i kvótás népszavazás előtt, hogy levélben szavazhassanak a külföldön dolgozó magyarok is, ahogy a külhoniak tehetik. A múlt hétfőre a Jobbik által kezdeményezett rendkívüli parlamenti üléstől azonban a kormánypártok távol maradtak. Ön szerint jó az a rendszer, ahol bizonyos csoportok szavazását megnehezítik?
– Akik most kezdeményezték ezt a módosítást, ők nem kérdeztek tőlünk semmit. Annyit el tudtunk volna nekik mondani, hogy ha ebből most lett volna törvény, ezt már nem tudtuk volna október 2-ig végrehajtani. Azért sem, mert akkor a külföldön dolgozóknak is kellene regisztrálniuk, hiszen hova küldjük ki a levélcsomagot, ha nem tudjuk a címet? Egyébként épp tegnap kezdtük el postázni több mint kétszázezer helyre a levélcsomagokat.

– Ha lezárul a népszavazás, akkor javasolják majd a levélben szavazás kiterjesztését a külföldön dolgozókra?
– Ez egyértelműen politikai döntés lesz, rajtunk nem múlik. Meg tudnánk úgy oldani, ahogy az említett előterjesztés is szólt a Jobbik részéről. De úgy is meg lehetne oldani a kérdést, ha a parlamentben nem támogatnák a levélben szavazást, hogy – miként a románok csinálják – több nagy településen alakítanak ki szavazóköröket. Így nemcsak a követségeken, hanem máshol is lehetne szavazni. Ez sem lenne rossz megoldás, mert így kevesebbet kellene utazniuk azoknak, akik szavazni akarnak. Ekkor viszont minden esetben szükséges a fogadó ország beleegyezése.

– Korábban többször is előfordult, hogy órákat kellett sorban állniuk a külképviseletek előtt a szavazóknak. Most lesz sorban állás?
– A legnagyobb sor Münchenben és Londonban volt korábban. Most 230 azoknak a száma, akik Londonban jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.

– De a számuk a szavazás előtti napokban szokott igazán felfutni
– Kétezer emberig minden további nélkül le tudják bonyolítani az adott követségen a szavazást. Az eddigi jelentkezés alapján nem számítunk hosszú sorokra, nagyobb tömegjelenetekre a külképviseleteknél.

– A választási eljárási törvény szerint a választási irodák feladata, hogy a népszavazásról tájékoztassák a választópolgárokat. Ehelyett a kormány csinált és csinál tájékoztató kampányt. Miért adták át a stafétabotot?
– Nem adtuk át a stafétabotot, a pártsemleges tájékoztatás a mi feladatunk. Most készült el két, egyperces kisfilmünk, amelynek vetítését ezen a héten indítjuk el. Külön a határon túliak, és külön a magyarországi választók részére. Ezeket a közszolgálati médiumok naponta többször leadják majd. De az értesítőkkel együtt is kiküldtünk tájékoztatókat. Ha valakinek a kormány plakátjaival van problémája, az a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért.