Legkésőbb 2023-ig megszüntetné a kormány az átmeneti szociális intézményi ellátási formákat, csupán az egy-egy éjszakára szállást adó éjjeli menedékhelyet és a hajléktalanok átmeneti otthonait tartja fenn továbbra is – ez áll a lapunk által megismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által jegyzett előterjesztésben, amely több lényeges ponton írná át a szociális, illetve a gyermekvédelmi törvényt. A hajléktalanotthonokon kívül átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek számít az időskorúak, a fogyatékossággal élők gondozóháza, a pszichiátriai, valamint a szenvedélybetegek átmeneti otthona. A szociális törvény tervezett módosításának indoklása szerint hosszú távú cél volt, hogy az átmeneti szolgáltatási formákat vezessék ki a szociális ellátások rendszeréből. A szaktárca szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek már nem tudják betölteni az eredeti céljukat, az ott elhelyezett embereknek valójában nemcsak 1-2 évre, hanem tartósan fennáll a gondozás iránti szükséglete. Az érintettek most sem azért kerülnek ilyen intézményekbe, mert csak rövid idejű ellátásra van szükségük, hanem azért, mert a tartós bentlakást nyújtó ellátásokra hosszabb a várólista, és amíg várakoznak, átmeneti ellátást kapnak.
Az Emmi azonban úgy látja, ez nem felel meg az igényeknek. Leszögezik: amennyiben az ellátott valóban csak átmeneti időre igényel ellátást, akkor lehetőség lesz a tartós bentlakás keretein belül is határozott idejű megállapodást kötni a gondozásra.
Ahhoz azonban, hogy a jövőben ne legyen várólista, jelentős férőhelybővítésre van szükség, illetve a jelenleg átmeneti ellátást nyújtó otthonokat tartós gondozást nyújtó intézményekké kell alakítani. Azt a szaktárca is elismeri, hogy a tartós bentlakást nyújtó intézményekben szigorúbb személyi előírások vonatkoznak a dolgozókra, mint az átmenetiekben, így ez humánerőforrás-fejlesztést igényel. Az átalakításra már a jövő évi költségvetésben is pluszforrást különítenek el, ugyanis az átmeneti ellátás után jelenleg kevesebb támogatás jár, mint a tartós után.
A hajléktalanok átmeneti otthonai nem szűnnek meg, de esetükben az intézményi ellátás mellett bevezetik a külső férőhelyeken, bérlakásokban, albérletben történő gondozást is, és ugyanez történik majd a családok átmeneti otthonaiban is, ahol többnyire gyermekeiket egyedül nevelő, sokszor brutális férjük elől menekülő anyák élnek. Az Emmi szerint a családok átmeneti otthonában élők részére azért kell ösztönözni a külső férőhelyek megszervezését, hogy a családoknak tartósan sikerüljön talpra állniuk, és ne szoruljanak újra és újra ellátásra. Mint írják, az átmenti ellátásban részt vevő családok gyakran olyan komplex problémákkal küzdenek, hogy tartós eredményt, a visszakerülés esélyének csökkentését csak az garantálná, ha a teljesen önálló lakhatást még megelőzné az a támogatás, amelyet külső férőhelyen nyújt a szolgáltató. Az itt élők lakhatási támogatást kapnának, illetve segítséget a munkataláláshoz. A családok hosszabb ideig jutnának segítséghez, hiszen az eddigi másfél év intézményi ellátás helyett összesen akár három évig is igénybe vehetik majd az ellátást és lakhatási támogatást.
– Önmagában nagyon jó, hogy hosszabb idő jut majd a rászoruló családok gondozására, ahogy az is üdvözlendő, hogy az intézményi ellátás után lehetőség lesz bérlakásban segíteni a családot. Problémát jelent azonban, hogy a külső férőhelyeket csak a jelenleg meglévő intézményi férőhelyek terhére hozhatjuk létre, vagyis nem jelent majd kapacitásbővítést a lakhatási támogatás. Ugyanannyi családot láthatunk majd el, mint eddig, pedig az otthonokban több hónaposak a várólisták – mondta a Magyar Nemzetnek a tervezet kapcsán Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette: a segítséget kérő családok egyre mélyebből jönnek, olyan környezetből, ahol szabályok és normák nélkül élnek, ezért ezek nemcsak a lakhatásban, de gyermekeik gondozásában, ellátásában és nevelésében is komoly segítségre szorulnak, és félő, hogy három év után sem lesz esélyük bérlakást fizetni.
A hajléktalanoknál akkor jöhet szóba az intézményi ellátás helyett a lakhatási támogatás, ha az érintettnek nincs szüksége olyan szintű szociális segítségre, mint amilyet egy átmeneti szállás nyújt, ám önerejéből piaci típusú lakhatást nem képes megfizetni.
Fontos változás lesz még, hogy a jövőben extrém időjárási körülmények esetén akkor is elszállíthatják majd az utcáról a hajléktalanokat, ha ők maguk nem járulnak hozzá. A szakemberek telenként sokszor azért nem tudják megakadályozni a kihűléses haláleseteket, mert a fedél nélkül élők nem hajlandók bemenni a szállásra, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint pedig nem kötelezhetők erre. A tervezett módosítás szerint azonban a jövőben a rászoruló személyek, így különösen a kiskorúak, a várandós anyák, a nyugdíjkorhatárt betöltött, krónikus beteg vagy önmaguk ellátására nem képes személyek, valamint a hajléktalanok részére –10 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérséklet, illetve 27 fok feletti napi középhőmérséklet, továbbá második szintű meteorológiai veszélyjelzés időtartama alatt – a települési önkormányzatnak az érintett hozzájárulása nélkül is gondoskodnia kell szálláshelyről.
