A hajléktalanok átmeneti otthonai nem szűnnek meg, de esetükben az intézményi ellátás mellett bevezetik a külső férőhelyeken, bérlakásokban, albérletben történő gondozást is, és ugyanez történik majd a családok átmeneti otthonaiban is, ahol többnyire gyermekeiket egyedül nevelő, sokszor brutális férjük elől menekülő anyák élnek. Az Emmi szerint a családok átmeneti otthonában élők részére azért kell ösztönözni a külső férőhelyek megszervezését, hogy a családoknak tartósan sikerüljön talpra állniuk, és ne szoruljanak újra és újra ellátásra. Mint írják, az átmenti ellátásban részt vevő családok gyakran olyan komplex problémákkal küzdenek, hogy tartós eredményt, a visszakerülés esélyének csökkentését csak az garantálná, ha a teljesen önálló lakhatást még megelőzné az a támogatás, amelyet külső férőhelyen nyújt a szolgáltató. Az itt élők lakhatási támogatást kapnának, illetve segítséget a munkataláláshoz. A családok hosszabb ideig jutnának segítséghez, hiszen az eddigi másfél év intézményi ellátás helyett összesen akár három évig is igénybe vehetik majd az ellátást és lakhatási támogatást.
– Önmagában nagyon jó, hogy hosszabb idő jut majd a rászoruló családok gondozására, ahogy az is üdvözlendő, hogy az intézményi ellátás után lehetőség lesz bérlakásban segíteni a családot. Problémát jelent azonban, hogy a külső férőhelyeket csak a jelenleg meglévő intézményi férőhelyek terhére hozhatjuk létre, vagyis nem jelent majd kapacitásbővítést a lakhatási támogatás. Ugyanannyi családot láthatunk majd el, mint eddig, pedig az otthonokban több hónaposak a várólisták – mondta a Magyar Nemzetnek a tervezet kapcsán Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette: a segítséget kérő családok egyre mélyebből jönnek, olyan környezetből, ahol szabályok és normák nélkül élnek, ezért ezek nemcsak a lakhatásban, de gyermekeik gondozásában, ellátásában és nevelésében is komoly segítségre szorulnak, és félő, hogy három év után sem lesz esélyük bérlakást fizetni.
