Kínos magyarázattal állt elő a külügyminiszter azután, hogy a Jobbik és az LMP képviselője is arról a cégcsoportról kérdezte, amelyik megvásárolta a hányatott sorsú pápai húsüzemet. A vevő TANO Commerce Kft. tulajdonosa ugyanis nem más, mint egy a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore hátterű cég, a Primebase Group Limited. Ezt a társaságot pedig nyilvánvalóan jól ismeri a Szijjártó Péter vezette tárca, ugyanis ez a cég hozta létre és üzemeltette a tajvani kereskedőházat a külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. stratégiai partnereként. Szijjártó azonban írásbeli válaszában mindezt letagadta. Azt írta, hogy az MNKH Zrt.-nek nem partnere a tajvani kereskedőház, létrehozásához pedig semmilyen anyagi hozzájárulást nem nyújtott.
Ugyanakkor az MNKH Zrt. honlapján fellelhető adatok szerint a külügy cége tavaly februárban kötött stratégiai partnerségi megállapodást a Primebase Group Limiteddel a tajvani kereskedőház megalapítására és működtetésére. Azt, hogy ezért mennyi közpénzt fizettek ki, egyelőre nem tudni, ugyanis csak annyit jeleztek, hogy negyedéves díj és ügyleti jutalék fejében végezték a munkát. Ráadásul a szerződések szerint idén márciusban még biztosan partnere volt a Primebase Group Limited az MNKH Zrt.-nek, de azóta sem utal semmi arra, hogy felbontották volna a megállapodást.
A pápai húsüzemet megvásárló cég ajánlatában egyébként vállalta, hogy az 1,1 milliárd forintos vételárat a szerződéskötést követő harminc napon belül megfizeti, és folytatja a Pápai Hús csoport tevékenységét. A vevő legalább 2018. december 31-ig megtart 650 munkahelyet, vállalja továbbá a termelési volumen növelését, a nemzetközi értékesítési piacok visszaszerzését és növelését, a technológiai fejlesztést és a vertikális integráció fenntartását. A húsüzem felszámolás alatt állt, amit a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. végzett. A cég egy hónapja jelezte, hogy a vevő ajánlatának elfogadása biztosítja a törvényben előírtak teljesülését, vagyis azt, hogy működő üzemként kerüljön új tulajdonba a vagyon.
Az alig több mint 1,1 milliárd forintos vételár azért figyelemre méltó, mert az állam 2008 óta mintegy 11 milliárd forint közpénzt juttatott a vállalatnak különböző támogatások és hitelek formájában, ehhez képest az eladás csak a pénz töredékét hozza vissza. Szijjártó szerint ez sem így van, szerinte a számok szembeállítása nemcsak teljesen szakszerűtlen, de manipulatív is.
A Külügyminisztériumhoz tartozó MNKH Zrt. átláthatatlan működéséről többször írtunk. A társasággal szemben a Transparency International és a 444.hu után most az Együtt is pert nyert. Az ellenzéki párt azért fordult bírósághoz, mert a cég nem adta ki a 2012–2013 közötti 400 ezer és ötmillió forint közötti szerződések adatait. A bíróság döntése értelmében erre tizenöt napja van. A párt közleménye szerint az Együtt képviselője, Ferjancsics László közel három évig húzódó perben nyert jogerősen a titkolózó kereskedőházzal szemben. Mint írták, a Kúria mostani ítélete iránymutató lehet a többi önkormányzati és állami szervhez benyújtott adatigénylés elbírálásában is.
