Tovább lottózhatnak a játékfüggők

Késik a játékosvédelmi nyilvántartás, nem lehet kizárni a szenvedélybetegeket.

Horváth Csaba László
2016. 08. 24. 13:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy évvel elhalasztja a kormányzat az önkorlátozó nyilatkozat és a játékosvédelmi nyilvántartás bevezetését a lakosság legszélesebb körét érintő szerencsejátékok, például az ötös lottó vagy a tippmix esetében – derült ki a kormány oldalán megjelent tervezetből. A főként a játékfüggők és szenvedélybetegek védelmét szolgáló rendszer így leghamarabb 2017 szeptemberében lesz elérhető.

Az indoklás szerint a halasztás azért elkerülhetetlen, mert a játékosvédelmi nyilvántartás használatának alapfeltételéhez, a zökkenőmentes játékosazonosításhoz jelentős technikai felkészülés szükséges az állami szervezők részéről. Ez pedig legkorábban csak jövőre valósítható meg.

Az ügyben az LMP országgyűlési képviselője, Ikotity István a Magyar Nemzetnek elmondta, hibának és mulasztásnak tartják, hogy egy év alatt nem hozták létre a lakosság védelmét szolgáló rendszert. A politikus úgy fogalmazott, éppen elég idő lett volna arra, hogy a szakmai szervezetekkel egyeztessen a kormány az ügyben. De – mint mondta – úgy tűnik, hogy a pénzügyi érdekek előbbrevalók, mint a társadalom védelme. Kiemelte, mindez azért aggályos, mert Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára is elismerte az LMP képviselőjének, hogy 150 ezer játékfüggő van Magyarországon.

A szerencsejáték-szervezésben egyébként tavaly októberben lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely például bevezette a sérülékeny személyek fogalmát. Ezzel nemcsak a kiskorúakat védik a káros hatásoktól, hanem mindazokat, akiknek a cselekvőképességét a bíróság kóros játékszenvedély miatt korlátozta vagy kizárta, illetve azokat is, akik a játékszenvedélyük miatt önkorlátozó nyilatkozatot tettek. Akkor Tállai az önkéntes és a bírósági korlátozások elektronikus adatbázisának létrehozásáról beszélt. A jogszabály hatálybalépése után pedig a személyazonosításhoz kötött játékfajták – az online és a hagyományos kaszinó, a kártyaterem és a távszerencsejáték – esetén a szervezőknek kell ellenőrizniük, hogy játékosaik adatait tartalmazza-e a rendszer. Amennyiben igen, úgy „nem engedhetik őket asztalhoz”. 2016-tól egyébként a kaszinók játékadójának három százalékát kifejezetten játékosvédelmi és karitatív célokra kell fordítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.