Vonattal menne a Balatonra? Nem fog időben leérni!

Az észak-balatoni vasútvonalon 4-5 évig még biztosan számítani kell tízperces, félórás, órás késésekre.

Mivel a szerelvények műszaki ellenőrzését közvetlenül az indulás előtt végzik, ezért az esetleges meghibásodás kijavítása miatt előfordulhat, hogy a vonatok már azelőtt összeszedik a késést, hogy kidöcögnének a Déliből – mutatott rá Andó Gergely szakújságíró. Ezt tetézi a székesfehérvári vasútállomás rekonstrukciója. Amíg tart a pályaudvar elöregedett vágányhálózatának és a biztosítóberendezésének korszerűsítése, a vonatforgalom nem lesz zökkenőmentes. A vonatok várakozhatnak az állomás előtt, ha kevesebb vágány tudja fogadni a szerelvényeket.

Persze nem csak a székesfehérvári állomás átalakítása okozza a vonatkéséseket. Amíg nem villamosítják az észak-balatoni vasútvonalat, nem számíthatunk érzékelhető javulásra – véli Andó Gergely. Ez 4-5 évnél hamarabb aligha következik be, addig pedig legkésőbb Szabadbattyánnál le kell cserélni a villanyt dízelmozdonyra. Utóbbi lassabban közlekedik, nehezebben gyorsítja be a szerelvényt, ráadásul gyakrabban hibásodik meg, ami dominóeffektust idézhet elő. Vagyis egy vonat késése a többi szerelvény menetrendjét is borítja.

Ugyanakkor a késések másik részét a MÁV szerint a vasúttársaságon kívül álló tényezők okozzák. Többször akadályozza a menetrendszerű közlekedést baleset, fakidőlés, a berendezések beázása egy-egy nagyobb esőt követően.

Az is érdekes, hogy a vasúttársaság milyen magyarázatot ad arra, miért tartózkodik egy járat hosszabb ideig a egy-egy állomáson. A MÁV szerint a bringások, valamint a turista- vagy iskolás csoportok okozzák leginkább a bonyodalmat az állomásokon, mivel időbe telik, mire elfoglalják helyüket a járaton.

Úgy tűnik, a vasúttársaság a nyári menetrenddel sem javított a szolgáltatáson. A főszezonban tömegek kelnek útra, hogy a Balaton partján pihenjenek, az utaslétszám megugrik. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fesztiválok és rendezvények miatt hetente változnak a helyszínek, mindig más állomáson szállnak fel tömegével az utasok. Ez pedig jelentősen befolyásolja a járatok menetidejét és a kihasználtságát is – hívja fel a figyelmet Andó Gergely. A szakújságíró szerint nincs az a menterendi struktúra, ami ezt egy vágányon kezelni tudná, hiszen nagyon kevés a tartalék a menetrendben, amit ideális állapotokra terveztek.

A MÁV egyébként hozzáteszi, hogy a múlt év nyári menetrendjéhez képest több mint 10 százalékkal javult a pontosságuk. Vagyis 2015-ben még több járatkésés fordult elő, mint idén. Ám ez sokakat nem nyugtat meg.

Ha késik a vonat, jöhet a kártérítési igény. Ám nem árt tisztában lenni azzal, hogy nem minden esetben fizet a MÁV–START. Az idei első fél évben a Budapest–Tapolca vonalon eddig összesen majdnem ötvenezer forintot fizettek ki az utasoknak. (Az előző évben 172 532 forint volt a késések utáni bánatpénz.) Ami egyáltalán nem egy tetemes összeg, az összesített országos kártérítési igény csupán 2 százaléka. A szerénynek mondható kifizetés több tényezővel is magyarázható: ugyanis nem minden esetben és nem minden utas fordul kártérítésért a vasúthoz. Másrészt a MÁV szerint a járatoknak sikerült pontosabban érkezniük és időben elindulniuk. Némileg árnyalja a képet, hogy a vasúttársaság 1000 forint alatt nem fizet. Ám ha valaki lelkesen gyűjtögeti a késésekről szóló igazolásokat, s azok alapján már meghaladja a kötelezettség a minimális összeget, helytáll a társaság. De emellett van egy másik kitételük is, ugyanis csak a helyjeggyel, pótjeggyel, valamint pót- és helyjeggyel igénybe vehető vonatok 30 perces késése esetén fizetnek.