Adósságaik ellenére tartalékolnak is a kórházak

Az egészségügyi államtitkár szerint adósságrendezésre várnak, ezért a matracba rejtik a pénzüket.

Kuslits Szonja
2016. 11. 22. 8:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A helyzetre Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy reagált: tudomása szerint elsősorban az egyetemek rendelkeznek jelentős készpénz­állománnyal. A kecskeméti megyei kórház számláján is van egy nagyobb készpénzállomány, ez az összeg azonban a korábbi Izsáki úti telephely eladásából származik. Az egykor itt működő reumatológiai és pszichiátriai osztálynak jelenleg a Honvédkórház ad helyet, de ez csak ideiglenes megoldás, a pénz arra kell, hogy a részleget új telephelyre vigyék. A kórházszövetségnek azonban nincsenek naprakész adatai arról, mennyi pénz van az egyes kórházak számláin, ezeket az adatokat csupán a fenntartó ismeri.

Ónodi-Szűcs Zoltán a múlt héten jelentette be, hogy ismét lesz adósságkonszolidáció, a kórházak 45 milliárd forintot kapnak, mely a 30 napon túli tartozások rendezésére lesz elég. További 15 milliárd forintra pedig pályázni tudnak majd. Utóbbi célja az eredményesebb működés megvalósítása.

Svébis Mihálytól megtudtuk: a 15 milliárd forintos támogatás esetében 13 kategóriában pályázhatnak majd az intézmények. Minden kórház egy pályázatot nyújthat be. A támogatási kérelmeket november 30-ig kell beadni, a döntés még ez év december elején megszületik, és nagy valószínűséggel december 20. körül utalják majd a pénzt. – A jelenlegi konszolidáció jelentős segítség a kórházaknak, és megnyugtató a beszállítók számára is – vélekedett az elnök.

Ónodi-Szűcs a múlt héten azt is közölte, hogy 10 milliárdot kap a gyógyító-megelőző kassza. Ezt az onkológiai ellátások javítására, a várólisták hosszának csökkentésére, valamint nagy értékű gyógyszerek és orvostechnikai eszközök beszerzésére lehet felhasználni.

Ahhoz, hogy az adósságfelhalmozás megszűnjön, Svébis Mihály szerint az egészségügyi rendszer szerkezeti átalakítására és a támogatási rendszer reformjára volna szükség. Hasonló véleményen van a lapunknak nyilatkozó Éger István is. A Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy véli, eleve olyan kasszát kellene tervezni, ami megakadályozza azt, hogy ilyen helyzetek alakuljanak ki.

A kórházszövetség elnökét arról is faggattuk, mi a véleménye a közelmúltban 2018-ig biztosan elhalasztott kancellária-rendszerről. Ónodi-Szűcs Zoltán terve, hogy egy kancellár feleljen nyolc-tíz kórház gazdasági irányításáért, a szakma mellett nem nyerte el a kormányzat tetszését sem. Svébis Mihály szerint így időt kaptak arra, hogy az egészségügyi felső vezetés, valamint a szakmai szervezetek együttesen dolgozzanak ki egy valóban működő rendszert.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.