A kormány szabná meg ezentúl, hogy a közterületeken milyen reklámok helyezhetők el – legalábbis ez szerepel egy Lázár János által jegyzett törvénymódosításban. A javaslatot ma nyújtotta be a parlamentnek, holnap pedig – az Országgyűlés kormánypárti többségének köszönhetően – kivételes eljárásban már meg is szavazhatják. Az úgynevezett településkép védelméről szóló törvény átírásáról szóló előterjesztésben ugyanis az szerepel, hogy a kormány saját rendeletében állapíthatná meg a közterületen elhelyezett reklámok méreteit és az általános formai követelményeit még akkor is, ha a reklám valójában magánterületen van, csak éppen a közterületről látható. Egyúttal kivennék a főpolgármester és a polgármesterek kezéből azt a lehetőséget, hogy a jogellenesen kihelyezett reklámok esetében bírságot szabhassanak ki, a büntetést ugyanis egy olyan hatóságra bíznák, amelyet szintén a kormány jelöl ki. Jogsértés esetén 150 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő új bírságot vezetnének be. A javaslat szerint köz- és magánterületi plakátokat legfeljebb ötéves szerződés alapján lehet kihelyezni.
Az egyelőre kérdéses, hogy az említett kormányrendeletben pontosan milyen szabályok lesznek majd, a törvény szövege ugyanis csak általánosságokat említ, miszerint kizárólag olyan reklámokat lehet majd elhelyezni, amelyek nem sértik a „település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát”. Szintén minden konkrétumot nélkülöz az a mondat, miszerint „érvényre kell juttatni azt az alapelvet, hogy a reklámok mennyisége és a településképet befolyásoló jellege a településkép védelmének megfelelő, észszerű mértékű legyen”.
Lázár János javaslata azt is kimondaná, hogy az önkormányzatoknak – a kormányrendelet hatályba lépését követő 90 napon belül – felül kellene vizsgálniuk a közterületi reklámszerződéseiket, hogy az új szabályoknak megfelelően módosíthassák őket. Az új szabályok érvényesítésére a jogszabálytervezet hároméves türelmi időt ad.
Az Index már októberben írt arról, hogy a plakátpiacot is a földbe döngölné a kormány, az akkor a hírportálhoz kiszivárgott dokumentum lényegében kimondta, hogy le kell szerelni az összes óriásplakátot. Akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos kormányinfón elismerte, hogy vannak ilyen jellegű tervek, de szerinte a kabinet ezt nem üzleti kérdésnek tekinti, és nem onnan közelíti meg, hogy milyen szereplők vannak a piacon. Akkor arra hivatkozott, hogy „egy város élhetősége szempontjából kérdés az, hogy mennyi plakát van kint”.
Nem ez az egyetlen olyan döntés, amely hátrányosan érinti a közterületi reklámhordozók tulajdonosait. Ahogyan arról lapunk már beszámolt, a jövő évi adócsomag változtatásai közé csempésztek be egy olyan módosítást, amely a jövő évtől lehetőséget teremt a helyi önkormányzatoknak, hogy adót vessenek ki a területükön elhelyezett plakátok, hirdetések után. Ennek mértéke négyzetméterenként legfeljebb 12 ezer forint lehet évente.
Természetesen a helyhatóságok dönthetnek úgy is, hogy elállnak az adó kivetésétől, és az is előfordulhat, hogy bizonyos települések sajátos szempontok alapján döntenek majd az ügyben. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke legalábbis úgy véli, valószínűleg a területek újrafelosztását célozza a módosítás, amellyel egyes cégeket ki lehet szorítani a piacról. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György szerint ugyanakkor valószínűleg kevés település él majd az adókivetés lehetőségével, mert jelentős bevétel nem várható belőle. Gémesi lapunknak elmondta, az óriásplakátok többsége ráadásul nem is a településeken belül, hanem a főutak mellett található, ezek az utak viszont állami tulajdonúak. Hozzátette, egyre inkább úgy tűnik, a reklámpiac állami monopóliummá válik.
