Olajoshordókon doboló környezetvédő aktivisták akcióztak kedd délelőtt a Kossuth téren. Mögöttük egy kifeszített molinón a Teljes kártalanítást! felirat volt olvasható. A Greenpeace figyelemfelhívó akciójával a most elkészült Mérgezett örökségünk – szennyezett területek, időzített vegyi bombák Magyarországon című jelentését vezette fel.
A tanulmány arra fókuszál, hogy nincs jelenleg Magyarországon átfogó kép arról, hol találhatók a környezetre és/vagy az emberi életre veszélyes anyagok a természetben. Ezért a performance során egy-egy aktivista állt a hordók mellé kezében táblákkal, amelyeken olyan helységnevek szerepeltek, ahol környezetszennyezést fedezett fel a civil szervezet.
A Greenpeace úgy döntött, pótolja a hiányt, és összegyűjti a fenyegetett helyszíneket. Első körben tizenötöt mutatott be a jelentésben, később továbbiakat is a nyilvánosság elé tár. A helyszínek között akad olyan, amelyre a zöldek már korábban is ráirányították a figyelmet, de vannak közöttük eddig kevésbé ismert helyszínek is. Ilyen például Balassagyarmat, ahol a talajvízben a határérték 460-szorosának megfelelő rákkeltő anyag található. A Heves megyei Felsőtárkány melletti Berva-völgyben szénhidrogénekkel szennyezett a talajvíz, a Békéscsabához közeli Fényes tanyán pedig klórozott oldószerekkel átitatott a talaj.
Simon Gergely, a szervezet vegyi szakértője rámutatott: olyan lassúak a környezetmentesítési programok, hogy még be sem fejeződik egy, máris új helyszínen bukkannak környezetkárosítás nyomára. Példaként említette, hogy bár az Illatos útról vagy a Hortobágyról elszállították a méreggel teli hordókat, ugyanakkor nemrég Kiskunhalason fedeztek fel egy szennyezett területet.
Ezért a szervezet sürgette, hogy az állam gyorsítsa fel a mentesítési programokat, különben egyre nagyobb lesz a kár, a mentesítés mind többe kerül az adófizetőknek. A Greenpeace üdvözli a közelmúltban bejelentett, 26 milliárdos kármentesítési keretet, ám Simon Gergely rávilágított: ez a munkának csak egy töredékére elég.
A szennyező soha nem fizet – hangsúlyozta a vegyi szakértő, ezért a civil szervezet sürgeti, hogy azoknak a cégeknek, amelyek mérgező anyagokkal dolgoznak, valódi felelősségük legyen, és tegyék kötelezővé számukra biztosítás kötését, illetve tegyenek le pénzügyi garanciákat.
