Nem kért a kormány által ajánlott segítségből azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak a döntő többsége, akiket kihagytak a pedagógusi életpályabeli felminősítésből – tudta meg a Magyar Nemzet az Oktatási Hivataltól. Összesen 1376, legfeljebb hét évvel a nyugdíj előtt álló pedagógus volt, aki nem léphetett át automatikusan a magasabb fizetéssel járó pedagógus II. kategóriába, mert korábban sikertelenül vettek részt a minősítési eljárásban. Ez nagy szakmai felháborodást szült, hiszen azok, akik ebből a korosztályból meg sem próbáltak minősítésre jelentkezni, januártól már magasabb fizetést kapnak.
A kihagyott tanárok számára a kormány azt ajánlotta, ha még idén jelentkeznek egy gyorsított minősítési eljárásra, akkor március végéig túleshetnek a folyamaton, és 2017 januárjáig visszamenőleg megkapják a magasabb fizetést. Ráadásul az újbóli minősítési eljáráson való részvételért – ami egyébként díjköteles lenne – fizetniük sem kell. Ám a gyorsított minősítési eljárásra mindössze 285 pedagógus jelentkezett a megadott november 20-i határidőig, tehát az érintettek alig több mint ötöde. A portfólió feltöltésére 45 nap áll a pedagógusok rendelkezésére, amely határidő január 3-án éjfélkor jár le.
Miután pótlólag jelentkezni nem lehet, a felminősítésből kimaradt pedagógusokra azok a szabályok vonatkoznak, mint bármelyik másik tanárra, aki korábban nem teljesítette az eljárás feltételeit. Vagyis csak a sikertelen minősítést követő két év elteltével jelentkezhetnek újból. Ráadásul a megismételt általános eljárásban való részvétel már eljárásidíj-köteles, ennek összege 71 050 forint. A gyorsított minősítési eljárásnak – az általános minősítési eljárás megismétlésével egyetemben – nagy a tétje, ugyanis akinek másodszorra sem sikerül magasabb fokozatba lépnie, azt elbocsáthatják.
– Olyan sokat változtak a minősítést meghatározó jogszabályok 2013 óta, hogy gyakorlatilag lehetetlen kibogozni, mikor milyen feltételeket kellett volna a pedagógusoknak teljesíteniük – mondta lapunknak Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője. Erre jó példa, hogy még az Oktatási Hivatal a pedagógus I–II. fokozatba történő lépéshez segítséget nyújtó útmutatóját is már negyedszerre dolgozták át a 2017. évi minősítéshez. Szüdi János szerint eredetileg nem voltak rendezve a minősítési eljárás jogorvoslatának pontos feltételei, és a portfólió feltöltése sem volt egyértelműen szabályozva. Úgy vélte, azért sem jelentkezhettek sokan a gyorsított minősítési eljárásra, mert az erről szóló kormányrendelet az őszi szünetben jelent meg, amikor nem valószínű, hogy a pedagógusok a Magyar Közlönyt böngészték. Ráadásul a rendelet csak 15 napot biztosított a jelentkezésre. Arról is beszélt, a pedagógusok között biztosan voltak olyanok is, akik azért nem jelentkeztek, mert úgy érezték, az állam nem ismeri el 30-40 éves pályafutásukat és „ugráltatja” őket.
A PSZ az Alkotmánybírósághoz fordult a felminősítésből kimaradt tanárok jogorvoslata ügyében, erre már több mint 70 pedagógus hatalmazta fel őket.
