„Az OGP albizottsága várhatóan – az eljárási szabályzat értelmében három hónapon belül, de a működési gyakorlat alapján valószínűleg ennél jóval később – Magyarország tagságának felfüggesztésére irányuló javaslatot tesz majd az irányító bizottságnak” – áll egy a Külgazdasági és Külügyminisztériumban készült vezetői felkészítőben. A lapunk birtokába jutott dokumentumot megkapták az érintett kormányzati szervek és nagykövetségek is.
A Magyar Közlönyben december 6-án, éppen egy nappal a Nyílt Kormányzati Együttműködés december 7-én kezdődő közgyűlése előtt jelent meg, hogy a kormány felmondja a tagságát a szervezetben.
A december 6-a előtt készült dokumentum készítői arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben az albizottság „hazánk tagságának felfüggesztése mellett dönt, úgy a felfüggesztés egy év elteltével kizárást vonhat majd maga után. Magyarország kizárására így legkorábban 2017 II. félévében kerülhet sor.” A dokumentum ezután arra is felhívja a figyelmet, hogy hasonló eljárást eddig csak Azerbajdzsánnal szemben folytattak le, amelynek „OGP-tagságát 2016 áprilisában fel függesztették” (sic).
A kormányzatot komolyan aggasztotta a nemzetközi presztízsveszteség, amelyet a kizárás okozott volna, így az a döntés született, hogy még mindig jobb, ha mi magunk lépünk ki, mert akkor mi indokolhatjuk meg, hogy miért is döntöttünk így – mondta egy az ügyre rálátó kormányzati forrásunk. Szerinte a párizsi konferencia szervezői az utolsó pillanatig próbáltak lobbizni – elsősorban a budapesti francia követségen keresztül –, hogy Pintér Sándor belügyminiszter vegyen részt a háromnapos közgyűlésen, és vele tisztázhassák a vitás ügyeket, de magyar részről erre nem volt fogadókészség. Úgy tudjuk, Orbán Viktor meghívása is felmerült, de erre végképp nem lett volna esély. Francois Hollande francia államfő egyébként ott volt a közgyűlésen.
A magyar félelmeket elsősorban az a június 22-én Washingtonban keltezett levél táplálta, amely az OGP céljaival ellentétesnek minősített egy sor kormányzati intézkedést – pontosabban „aggodalmakat” hangoztatott azzal kapcsolatban, hogy a kormányzati intézkedések megfelelnek-e a nyílt, transzparens kormányzati szellemiségnek, ahol helye van a civil szervezetek ellenőrző tevékenységének.
A levél szerint a kabinet civil szervezeteket érintő lépései – elsősorban a Norvég Civil Támogatási Alap működésének ellehetetlenítése – komoly aggodalmakat kelthetnek, így párbeszédet javasoltak. Az OGP kormánynak küldött levele itt elolvasható, az ebbe linkelt részletes jelentésből az is kitűnik, hogy nem igazak azok a kormányzati érvek, miszerint az OGP egyoldalú jelentéseket készített, a magyar álláspont figyelmen kívül hagyásával.
Az ironikus az egészben az, hogy információink szerint messze nem volt ennyire súlyos a helyzet. Úgy tudjuk, az OGP-ben nem szerepelt a magyar tagság felfüggesztését célzó eljárás megindítása. Bár az aggodalmak kétségtelenül éltek, a cél kifejezetten Magyarország benntartása volt. A szervezet vezetői abban bíztak, hogy „konstruktív párbeszéd keretében” tisztázni lehet a vitás ügyeket. „Bíztunk benne, hogy ez történik, sajnos a magyar kilépéssel ez a lehetőség megszűnt” – mondta lapunknak az OGP egyik vezetője.
„Semmi értelme”
Mint korábban megírtuk, a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az Indexnek azzal indokolta a döntést, hogy a szervezet nem érte el a célját, nincs benne párbeszéd, és elferdíti a tényeket. „A jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták. Semmi értelme, hogy egy ilyen – az alapításkor kitűzött céloktól és elvektől teljesen eltért – szervezetben fenntartsuk tagságunkat” – írták a lapnak.
