Magyarország kilép a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi, korrupcióellenes kezdeményezésből – derül ki a kedd este megjelent Magyar Közlönyből.
A szervezetet 2011-ben nyolc ország – köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Norvégia és a Fülöp-szigetek – hozta létre, a szándéknyilatkozat szerint azért, hogy a kormányok még áttekinthetőbben, felelősebben és az állampolgárok felé nyíltabban működjenek. Így kiemelt célja, hogy az állami szerződéseket nyílt versenyeljárások után kössék meg, hogy a közszervek ismertessék a működési adataikat. Az alapítás óta 70 ország csatlakozott az OGP-hez, Magyarország 2012-ben lépett be.
A szervezethez még 2015-ben fordult négy hazai civil szervezet, a K-Monitor, a Sunlight Foundation, a TASZ és a Transprency International Magyarország. Az OGP pedig idén júniusban közzétett 100 oldalas jelentésében elmarasztalta az Orbán-kormányt, mert szűkítette a civilek mozgásterét (ld. Norvég Alap civil pénzeit kezelő szervezetek vegzálása), valamint csökkentette az átláthatóságot (például az olyan törvénykísérletekkel, mint a jegybanki alapítványok költéseinek tervezett eltitkolása), valamint a sajtó függetlensége ellen is támadást indított (a jelentés még a Népszabadság beszántása előtt készült, ekkor még az Origo átvétele volt csak ismert).
Ezzel Azerbajdzsán után hazánk lett a második ország, amely ellen eljárás indult – írta júniusi cikkében a Napi.hu.
A szervezet ajánlásokat tett a magyar kormánynak: azt kérték, hogy őszig jöjjön létre egy egyeztetési fórum a hazai civilekkel, a Folyamatos Párbeszéd Mechanizmusa (PDM), aminek keretében egyenrangú félként tárgyal az érintett szervezetekkel. Az állam dolgozzon ki új kötelezettségvállalásokat – nyíltan, közérthetően és felelősséget vállalva, online és személyes konzultációk szervezésével. Emellett pedig azt javasolta az OGP, hogy az Állami Számvevőszék rendszeresen felügyelje a köztulajdonban álló cégek gazdálkodásának nyilvánosságát.
A magyar kormány időzítése sem véletlen: a Nyílt Kormányzati Együttműködés éppen a héten, szerdától péntekig tartja éves gyűlését Párizsban. A kiugrás oka lehet, hogy a javaslatokból a kormány szinte semmit nem valósított meg.
Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az Indexnek megindokolta a döntést, eszerint a szervezet nem érte el a célját, nincs benne párbeszéd, és elferdíti a tényeket. „A jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták. Semmi értelme, hogy egy ilyen – az alapításkor kitűzött céloktól és elvektől teljesen eltért – szervezetben fenntartsuk tagságunkat” – írták a lapnak.
