Részleges háziorvosi adómentesség

Szinte alig van valaki, aki igénybe tudja majd venni a támogatást.

Ahogy arról nemrégiben lapunk is beszámolt: a „kihalás” veszélye fenyegeti a házi gyermekorvosi szakmát; ahol ugyanis megszűnik egy praxis, ott nagy valószínűséggel már nem nyílik helyette új, a gyerekek a vegyes praxisba kerülnek át, ami messze nem olyan, mintha képzett gyermekorvosok kezelnék őket. Tíz éven belül így az ország nagy részében megszűnhet a gyermekgyógyászati alapellátás – erről Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke beszélt lapunknak.

Selmeczi Kamill úgy vélte, a fiatalok gyenge motivációját az is erősíti, hogy a kórházi szakorvosok jóval kedvezőbb bérekkel számolhatnak, főként a nemrégiben bejelentett béremelés után. Arról nem is szólva, hogy azok a rezidensek, akik szakvizsgára készülnek, gyakornoki fizetést kapnak, ez azonban kevesebb a háziorvos- és szakorvosjelöltek esetében.

Csordás Ágnestől, a Magyar Védőnők Egyesületének elnökétől megtudtuk: egyelőre keveseket érinthet a változtatás, ugyanis a védőnők munkáltatói 88 százalékban önkormányzatok, vagy azok intézményei, vállalkozás csupán tíz százalék, a többiek esetében pedig az egyház vagy alapítvány a munkáltató. Az egyesületi elnök úgy vélte, akár többen is vállalkozhatnak, ha eltörlik az iparűzési adót. Ez ugyanis már egy részállású védőnőnek is legalább százezer forint megtakarítást jelenthet. Kiemelte: vannak olyan kisebb települések, ahol elengedték az iparűzési adót, de ez a ritkább. Csordás Ágnes elmondta, egy hatfős vállalkozás összesen négy-ötszázezer forintot fizet be évente ilyen jogcímen, míg egy harmincfős kft. esetében az összeg meghaladja a kétmillió forintot is.

Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara védőnői tagozatának vezetője arról beszélt lapunknak: pozitívum lehet a módosítás, ám sajnos nagyon keveseket érint. Az országban közel 5500 védőnő dolgozik, tíz százalékuk vállalkozó, de nagy részük nem is a fővárosban dolgozik.

Bár a szerdán tárgyalt rendeletmódosítás némileg elmozdulás ugyan a tavalyi fővárosi állásponthoz, amikor a Magyar Orvosi Kamara megkeresésére semmilyen kedvezményt nem biztosítottak, azonban a kamarai követelésnek ez sem felel meg. Éger István, az orvosi kamara elnöke lapunknak idén februárban azt nyilatkozta: a háziorvosok teljes és alanyi iparűzésiadó-mentessége lenne a megoldás. – A háziorvosok nem iparosok, hanem igenis közszolgáltatást látnak el – hangsúlyozta akkor Éger István arra a felvetésre, hogy a megyei jogú városok zömében már évekkel ezelőtt mentesítették a háziorvosokat az iparűzési terhek alól. Ez Magyarország 23 megyei jogú városában összesen nem sokkal több mint hétszázmillió forintnyi bevételkiesést jelent. Becslések szerint Budapesten csaknem ezer vállalkozásra kényszerített házorvos dolgozik; a részleges adómentesség legfeljebb 255 millió forint bevételkiesést jelent a fővárosnak és a kerületnek.