Nem kizárt, hogy viccpárti szavazókra is számíthat az MSZP a választásokon – erősítette meg lapunknak Szanyi Tibor, aki szerint 1989 óta nem volt rendes baloldali kormánya az országnak, de saját pátja is tévúton jár.
A szocialista EP-képviselő korábban Molnár Gyula pártelnök nyilatkozatára reagált, aki a Kossuth Rádió 180 perc című adásában feddte meg Kunhalmi Ágnes budapesti pártelnököt kacagós, „előszilveszteri hangulatú” sajtótájékoztatója miatt. Szanyi ekkor azt kommentálta: „nézzük a dolognak azt az oldalát is, hogy a viccpártok Európa-szerte felívelőben vannak”.
Igaza van Szanyinak
Európában valóban megfigyelhető volt az utóbbi években a viccpártok előretörése: a mindenkinek jegesmedvét ígérő izlandi Legjobb Párt vagy az örök élettel, ingyen sörrel kampányoló Magyar Kétfarkú Kutya Párt is hasít, ahogy Jón Gnarr, Reykjavik 2010 és '14 között regnáló polgármestere is olyan szlogennel nyerte meg a helyhatósági választásokat, hogy „egyvalamit tudok megígérni: azt, hogy semelyik ígéretemet nem tartom be!”.
Ismert, Kunhalmiról több operatőr is megörökítette, ahogy december 30-án tartott sajtótájékoztatóján több alkalommal hangos nevetésben tört ki, de már a nyitómondatnak is többször kellett nekifutnia, leejtette a tollát, illetve akkor is nevetett, amikor arról kérdezte a köztévé riportere, hogy mi a helyzet a Jobbik és a baloldal esetleges összefogása kapcsán.
A Magyar Nemzet megkeresésére Kunhalmi azzal magyarázta kacagását, hogy annyira nevetséges és kínos volt, ahogy a kormánypropaganda próbálkozott, hogy egyszerűen nem lehetett nem kinevetni a görcsös igyekezetet. Molnár Gyula, a párt elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című adásában azt mondta, párttársának nem kellett volna kiállnia újságírók elé, ha úgy érezte, hogy ezt nem tudja megtenni, és végig kell gondolnia, hogy szabad-e a sajtó elé ilyen hangulatban kiállni.
Szanyi Molnár szigorúságára reagált úgy a Facebookon, hogy a viccpártoknak felívelőben van. Ennek kapcsán megkerestük Szanyit, hogy megkérdezzük: számíthat-e az MSZP szavazatszerzésnél erre a viccpárti konjunktúrára. „Nem kizárt” – válaszolta.
Szanyi egyébként tegnap maga is a 180 perc vendége volt, ahol erős kritikával illette pártját és párttársait. Egyrészt a következetességet kérte számon a Majtényi László mögé beálló szocialistákon az államfőválasztás kapcsán. Ha egyszer nem fogadták el az alaptörvényt, „tök értelmetlen” köztársasági elnökjelöltet állítani, aki győzelme esetén éppen erre az alaptörvényre esküdne fel – mutatott rá. „Ebben nem hiszem, hogy a baloldalnak dolga lenne” – tette hozzá, mondván, ha a pártvezetés ezt máshogy is gondolja, akkor is ez a véleménye, és ezzel szerinte nincsen egyedül.
Botka László miniszterelnök-jelöltsége kapcsán úgy fogalmazott: a 2018-as választás című színdarab forgatókönyvét még nem ismerjük, és „mindaddig, amíg nem tudom, mi a színdarab, csak beszélgethetünk arról, kik a főszereplők”. Kérdésre hozzátette: Botka László forgatókönyvéért nem nagyon van oda.
Szanyi azt is mondta, hogy az MSZP-nek ahelyett, hogy „százalékokat pakolgat képzeletbeli kockás papírra”, inkább önmagában meg kellene erősödnie, és esélyei tudatában kellene később koalíciós partnereket keresnie, mert így semmire sem jut. Addig is, ha nem tud nyugvópontra jutni a szövetségeseivel, akkor járja a maga útját, mert ezzel a teszetoszasággal még a Parlamentből is kieshet.
Egy másik kérdésünkre is válaszolt az EP-képviselő: ugyanis a túró és a tejföl áfacsökkentése kapcsán azt posztolta a közösségi oldalra: „Értjük ezt a csökkentésadagolást, de egy rendes baloldali kormány minden élelmiszer áfáját levinné 5 %-ra.”
Ennek kapcsán érdeklődtünk, hogy az 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 közötti kormányokra a jelzős szerkezetből – „rendes”, illetve „baloldali” – melyik rész nem érvényes. Hiszen közismert, egyik MSZP-kormány sem csökkentette 5 százalékra az élelmiszerek áfáját, sőt egy ideiglenes intézkedéstől eltekintve – amikor 25-ről 20 százalékra mérsékelték az áfát, majd visszaemelték – inkább csak az emelésben jeleskedtek.
Szanyi erre úgy válaszolt: 1989 óta Magyarországnak sajnos nem volt „rendes baloldali” kormánya, hiszen a Horn-, Medgyessy-, Gyurcsány-kormányok egyaránt koalíciós kormányok voltak, ahol a gazdasági tárcák liberális befolyás alatt voltak (megjegyzendő egyébként, hogy 1994-ben az MSZP abszolút többséget szerzett a választásokon, ennek ellenére vette be az SZDSZ-t a kormányba – így a liberális befolyás épp akkora lehetett, amekkora teret engedtek neki).
Szanyi egy kivételként a Bajnai-kormányt említette, ahol az ő javaslatára levitték a lisztesáruk és tejtermékek áfáját 18 százalékra; ugyanakkor szerinte „az MSZP fősodra” mindig is az 5 százalékos élelmiszeráfát szorgalmazta. De ő, mármint Szanyi, ennél is tovább menne, minden élelmiszernek nullaszázalékos áfakulcsot szeretne.
