Szanyi: Viccpártként is szavazhatnak az MSZP-re

Nem kizárt, hogy viccpárti szavazókra is számíthat az MSZP a választásokon – véli Szanyi Tibor.

Szanyi egyébként tegnap maga is a 180 perc vendége volt, ahol erős kritikával illette pártját és párttársait. Egyrészt a következetességet kérte számon a Majtényi László mögé beálló szocialistákon az államfőválasztás kapcsán. Ha egyszer nem fogadták el az alaptörvényt, „tök értelmetlen” köztársasági elnökjelöltet állítani, aki győzelme esetén éppen erre az alaptörvényre esküdne fel – mutatott rá. „Ebben nem hiszem, hogy a baloldalnak dolga lenne” – tette hozzá, mondván, ha a pártvezetés ezt máshogy is gondolja, akkor is ez a véleménye, és ezzel szerinte nincsen egyedül.

Botka László miniszterelnök-jelöltsége kapcsán úgy fogalmazott: a 2018-as választás című színdarab forgatókönyvét még nem ismerjük, és „mindaddig, amíg nem tudom, mi a színdarab, csak beszélgethetünk arról, kik a főszereplők”. Kérdésre hozzátette: Botka László forgatókönyvéért nem nagyon van oda.

Szanyi azt is mondta, hogy az MSZP-nek ahelyett, hogy „százalékokat pakolgat képzeletbeli kockás papírra”, inkább önmagában meg kellene erősödnie, és esélyei tudatában kellene később koalíciós partnereket keresnie, mert így semmire sem jut. Addig is, ha nem tud nyugvópontra jutni a szövetségeseivel, akkor járja a maga útját, mert ezzel a teszetoszasággal még a Parlamentből is kieshet.

Egy másik kérdésünkre is válaszolt az EP-képviselő: ugyanis a túró és a tejföl áfacsökkentése kapcsán azt posztolta a közösségi oldalra: „Értjük ezt a csökkentésadagolást, de egy rendes baloldali kormány minden élelmiszer áfáját levinné 5 %-ra.”

Ennek kapcsán érdeklődtünk, hogy az 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 közötti kormányokra a jelzős szerkezetből – „rendes”, illetve „baloldali” – melyik rész nem érvényes. Hiszen közismert, egyik MSZP-kormány sem csökkentette 5 százalékra az élelmiszerek áfáját, sőt egy ideiglenes intézkedéstől eltekintve – amikor 25-ről 20 százalékra mérsékelték az áfát, majd visszaemelték – inkább csak az emelésben jeleskedtek.

Szanyi erre úgy válaszolt: 1989 óta Magyarországnak sajnos nem volt „rendes baloldali” kormánya, hiszen a Horn-, Medgyessy-, Gyurcsány-kormányok egyaránt koalíciós kormányok voltak, ahol a gazdasági tárcák liberális befolyás alatt voltak (megjegyzendő egyébként, hogy 1994-ben az MSZP abszolút többséget szerzett a választásokon, ennek ellenére vette be az SZDSZ-t a kormányba – így a liberális befolyás épp akkora lehetett, amekkora teret engedtek neki).

Szanyi egy kivételként a Bajnai-kormányt említette, ahol az ő javaslatára levitték a lisztesáruk és tejtermékek áfáját 18 százalékra; ugyanakkor szerinte „az MSZP fősodra” mindig is az 5 százalékos élelmiszeráfát szorgalmazta. De ő, mármint Szanyi, ennél is tovább menne, minden élelmiszernek nullaszázalékos áfakulcsot szeretne.