Az sem számít, ha bűncselekmény a Facebook-felhívás?

Háborítatlanul buzdíthat az aláírásgyűjtés megzavarására a vidéki fideszes.

Napok óta terjed egy felhívás a Facebookon. Szerzője a vidéki fideszesek nevében arra kéri budapesti fideszes barátait, „menjetek oda a standokhoz, ahol az aláírásokat gyűjtik az olimpia rendezése ellen és írjátok alá! De! Mindig hamis adatokat adjatok meg, így az érvénytelen lesz! Az egyik barátom – teszi hozzá a kezdeményező – tegnap kilenc helyen is aláírt és hamis adatokat adott meg. Így minden aláírása érvénytelen.”

Egyelőre úgy tűnik, a hatóságokat nem foglalkoztatja a kezdeményezés. Annak ellenére sem, hogy a fideszes Tényi István másfél hete bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen népi kezdeményezés rendje elleni bűntett gyanújával. A büntető törvénykönyv önálló bűncselekményként nevesíti és három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki „a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel”. De az is bűncselekményt követ el, aki arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik.

MSZP: Lépjen a főváros!

A „tisztesség és a praktikum” is azt kívánja, hogy a főváros írja ki a népszavazást a 2024-es olimpiai pályázatról – ezt sürgette a szocialista Horváth Csaba. A felvetés nyilván nem független attól, hogy az olimpiaellenes aláírásgyűjtés jelentősen lassult. Már csaknem 100 ezer szignó jött össze, de még szinte ugyanennyit kell összeszedni, hogy biztosan legyen közte 138 ezer hiteles. Tarlós István főpolgármester az aláírásgyűjtésről tegnap mindössze annyit mondott: ha lesz népszavazás a kérdésben, akkor az eredményét tiszteletben tartja majd. (M. Cs.)

Esetünkben a népszavazási kezdeményezés „trolljai” és felbujtójuk (aki a felhívásával ugyancsak bűncselekményt követett el) egyfelől megtévesztik az aláírásgyűjtőket, akik hiába számolják az összegyűjtött aláírásokat, ma már 20 százalékosnál nagyobb ráhagyás mellett sem lehetnek biztosak benne, megvan-e a szükséges számú aláírásuk.

Megtévesztik másfelől azokat a választásra jogosultakat is, akik esetleg már csak azért nem írnak alá egy kezdeményezést, mert a kezdeményezőktől azt hallották, már összegyűlt a szükséges számú támogatás.

Nemhogy a börtöntől, még a rendőrség érdeklődésétől sem kell azonban tartaniuk azoknak, akik mások népszavazás-kezdeményezését hamis adatokkal és többszörös aláírással próbálják megakadályozni. Mert bár amikor a Nemzeti Választási Iroda (NVI) hitelesíti a kezdeményezők által leadott ajánlásokat, kibuknak a hamis aláírások, ahogy a többes jelölések is, főszabályként nem történik semmi. Tóth Zoltán választási szakértő, aki 1990-től 1999-ig az akkor a Belügyminisztérium alá tartozó Országos Választási Iroda (OVI) vezetője volt, lapunknak azt mondta, az érvénytelen aláírásokkal kapcsolatban az Országos Választási Bizottságnak (OVB) általában az volt a döntése, hogy ha a választási iroda bűncselekményre utaló körülményeket vél felfedezni, tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Tóth elmondása szerint kezdetben az OVI nevében ő tett is feljelentést a gyanús ügyekben, de aztán látta, hogy semmi értelme, így idővel feljelentési kedve is alábbhagyott. Többnyire nem is foglalkozott a rendőrség a beadványaival, mondta, vagy ha mégis, csak azokkal, amelyekről első ránézésre látszott a törvénysértés. Azonban még ennek az igen kis számú büntetőeljárásnak is csak a töredéke jutott el a vádemelésig, elmarasztaló ítélet pedig csak néhány született, és azok sem voltak valami súlyosak. Az igazságszolgáltatás mentségére legyen mondva, nem lenne könnyű dolguk, ha komolyan vennék az efféle ügyeket. Egy minden adatában hamis ajánlásról kideríteni, hogy kitől származik, szinte lehetetlen. Az aláírásgyűjtő ív alapján legfeljebb azt lehet megállapítani, hogy hol és hozzávetőleg mikor írta alá valaki. Konkrét időpont nélkül még a térfigyelő kamerák felvételeit sem hívhatná segítségül a rendőrség, ráadásul azok felvételeit – nyomós ok nélkül – nem is őrzik meg.