Átlagosan kilencven gyermek jut egy pedagógusra

Munkaerőhiány a pedagógiai szakszolgálatoknál: míg a fővárosban nincs probléma, a vidéki állások harmadát nem tudták betölteni.

Munkakörök szerint vizsgálva az adatokat, a korai fejlesztéssel foglalkozó pedagógusok vannak a legjobb helyzetben, igaz, Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyetlen ilyen szakember sem volt tavaly októberben. Ami az iskolapszichológusi, a konduktív nevelésért felelős pedagógusi és gyógytestnevelő tanárok létszámát illeti, az országos adatok összesítése alapján hozzávetőleg csak a státusok felét sikerült betölteni. Sőt, hiába lehetne idén januártól már közel kétszáz pályaválasztási tanácsadót alkalmazni a megyékben, tavaly még mindössze 55-en dolgoztak ebben a munkakörben. Logopédusból is nagy a hiány, országosan 440-nel több ilyen szakemberre lenne szükség. Például csak Borsodban legalább 136 logopédusra lenne szükség, ám ennek mindössze alig több mint harmada, 49 fő dolgozik ilyen munkakörben. Ezek az adatok különösen annak fényében aggasztók, hogy a logopédusoknak idén ősztől nemcsak az öt-, de a hároméves gyermekeket is kötelezően szűrniük kell a szakszolgálatoknál. Bár a korai szűrés fontossága megkérdőjelezhetetlen, kérdés, hogy hogyan lesz erre kapacitásuk a szakembereknek.

A lapunk által megismert adatokból az is kiderül, hogy nemcsak pedagógusból van hiány a szakszolgálatoknál, hanem a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (noks) munkatársakból is, vagyis például iskolatitkárokból, pedagógiai asszisztensekből vagy könyvtárosokból. Bár a fővárost ez a probléma sem érinti, vidéken szükség lenne legalább 560 fő noks-dolgozóra, ám ehhez képest csak 321 fő dolgozik ebben a munkakörben.

Hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál probléma van, az a szaktárca előtt sem ismeretlen. Ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március elején úgy fogalmazta meg: ezen a területen „tovább kívánják erősíteni a köznevelési rendszert”, ezért az idei központi költségvetésben 3,8 milliárd forint van arra, hogy nyolcszáz új gyógypedagógust és pedagógiai szakszolgálatban dolgozó személyt tudjanak foglalkoztatni. Kérdés persze, hogy lesz-e elég jelentkező ezekre az álláshelyekre. A Magyar Nemzet érdeklődésére Palkovics László oktatási államtitkár pedig arról beszélt egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón, hogy képzéssel növelnék a szakemberek számát.

– Talán mégsem olyan vonzó ez a pálya, mint ahogy a kormány állítja – így magyarázta lapunknak a szakszolgálatoknál tapasztalható szakemberhiányt Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője. Mint elmondta, hiába vette át az állam az önkormányzatoktól a szakszolgálati feladatokat, „valahogy nem állt össze a működési rend”. Míg korábban ugyanis különálló intézményként működtek például a szakértői bizottságok, nevelési tanácsadók, beszédjavító intézetek és egyéb szakszolgálati feladatot ellátó intézmények, ezeket egy nagy megyei szervezetbe olvasztották 2013-ban.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg korábban az érintett dolgozók kaptak például szakképzettséget igénylő pótlékot, jelenleg semmilyen pótlék nem jár nekik. Szüdi János elmondta, a hozzá eljutó visszajelzések szerint a szakmai feltételek is rosszak: például sok helyen nincs elég számítógép, amelyeken el lehetne készíteni a szakvéleményeket, ráadásul zsúfoltak a szakszolgálati intézmények is.