A programtervezet célul határozza meg a bejelentésfogadási és bejelentővédelmi intézményrendszer tényleges kialakítását, valamint a jogszabályok korrupciós kockázatok szempontjából történő előzetes vizsgálatát, szükségesnek tartja az „értékalapú szervezeti éthosz” kialakítását, amelyhez képesek igazodni magatartásukkal a tisztviselők.
Hivatásetikai kódexet kell kiadni a közigazgatási szervek munkatársai számára annak érdekében, hogy egyértelműen és világosan meghatározott legyen a korrupciónak, illetve a közszolgálati értékekkel ellentétesnek minősülő magatartások – olvasható az anyagban.
Kísérleti jelleg
Az egyes állami szervekre ható intézkedések között szerepel a dokumentumban az „integritásirányítási rendszer” bevezetése – 2012-ben két szerv esetében kísérleti jelleggel, majd 2012 végétől fokozatosan először minden minisztériumban, majd az általuk felügyelt intézményeknél. Az állami szerveknek rendszeresen fel kellene mérniük a szervezetüket érintő korrupciós kockázatokat, valamint az ezek kiküszöbölésére hivatott belső kontrollrendszerek állapotát, és ennek alapján évente szervezeti szintű intézkedési terveket kellene készíteniük a feltárt hiányosságok orvoslásáért.
Az Állami Számvevőszék ajánlásai
Az intézményrendszer egészére ható intézkedések részeként a kormány által megtárgyalandó előterjesztések, valamint a miniszteri rendeletek hatásvizsgálatát ki kellene egészíteni a korrupciós kockázatok vizsgálatával, ehhez az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe vevő módszertani útmutatót kellene kibocsátani.
A tervezet szerint továbbá ki kellene egészíteni a bejelentővédelmi jogi szabályozást. Javaslatot kell tenni a bejelentők anonimitása és a bejelentések kivizsgálása pártatlanságának biztosítása szervezeti bázisának az Országgyűlés alá rendelt független szerv keretében történő kialakítására, a takarékos költségvetési gazdálkodás szempontját figyelembe véve új állami szerv létrehozása nélkül – írják.
Mechanizmusok
A programtervezet szerint a minisztériumuk szervezetén belül létre kell hozni olyan mechanizmusokat, amelyek képesek a minisztériumot, illetve az alárendelt szerveket érintő korrupciós kockázatok felderítésére vagy az eseményeket jelző közvetlen bejelentések, valamint a központi bejelentővédelmi rendszerbe érkező bejelentések alapján történő hivatalos megkeresések fogadására, feldolgozására és belső kivizsgálására, valamint a bejelentőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megelőzésére.
Magánérdek
Meg kell határozni a részben vagy egészben magánérdeket képviselő, eljárásjogi értelemben ügyfélnek vagy panaszosnak nem minősülő, államszervezeten kívüli emberek közszolgálati tisztviselők általi fogadásának szabályait – írják, hozzátéve: a szabályozásnak tartalmaznia kell, hogy tisztviselők csak előzetes engedéllyel fogadhassanak ilyen embereket, és akkor is csak a találkozók, azok témája, valamint az azokon részt vevő személyek és az általuk képviselt szervezetek név szerinti nyilvántartása és nyilvánosságra hozatala mellett.
Büntető jogszabályok szigorítása
A korrupciós kockázatok szempontjából át kell tekinteni a közbeszerzési törvény, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, és meg kell tenni az esetleg szükséges korrekciókat. El kell végezni a büntető jogszabályok felülvizsgálatát a korrupció hatékony visszaszorításához, és javaslatot kell tenni a szükséges változtatásokra – sorolják, rögzítve: a javasolt szabályozásnak ki kell terjednie a korrupcióból származó anyagi előnyök valódi visszatartó erejű, eredményes elvonására, különös tekintettel a közszereplők, valamint a jogi személyek és más szervezetek által szerzett anyagi előnyökre. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben – írják – a közszereplő meghatározását úgy kell korrigálni, hogy az a hazai közszereplőkre is kiterjedjen.
A programtervezet szerint meg kell vizsgálni a nyomozóhatóságok korrupció visszaszorításában részt vevő egységei megerősítésének lehetőségeit, ennek finanszírozási hátterét és – lehetőség szerint, elsősorban belső átcsoportosítással – végre kell hajtani a szükséges fejlesztéseket.
Értékek
Tervezik tájékoztatási programok indítását a korrupciós jelenségeket visszaszorító értékek hirdetésére. Rámutatnak, hogy az állam értékek melletti elkötelezettségének hitelessége a társadalom szemében jelenleg a korábbi időszakok rossz tapasztalatai miatt kérdéses, de a hitelesség folyamatos, következetes, a kinyilvánított értékeknek megfelelő állami működéssel és tisztviselői viselkedéssel fokozatosan visszaszerzendő. A Nemzeti alaptanterv kiegészítésével biztosítani kell a felnövekvő nemzedékek etikai elvek szerinti nevelését és a korrupció elleni elköteleződését – olvasható az anyagban.
A programot – amelyhez intézkedési tervet is csatoltak konkrét dátumokkal – uniós támogatások felhasználásával, az Államreform operatív program keretei között finanszíroznák, végrehajtásának 2013 őszén történő, közbülső értékelésére a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) kérik fel.
