Fotó: Havran Zoltán
Úgy tudjuk, egyelőre nem várható, hogy további gyilkosságokról szóló beszélgetések leiratai kerülnek nyilvánosságra, aminek az ügyre rálátó forrásunk szerint az az oka, hogy a rendőrök nem akarják idejekorán felfedni a kártyáikat, illetve megnehezíteni az esetleges nyomozati alkukat. Többről van szó ugyanis, mint strómanok és vállalkozók meggyilkolásáról. Beszélgetőpartnereink szinte egyöntetűen úgy gondolják, hogy a Portik-féle hangfelvételek és a bűnbánó maffiózók vallomásai az ügyek megbízóira is bizonyítékokat szolgáltatnak.
Ezentúl pedig még az sem zárható ki, hogy közlekedési balesetként vagy öngyilkosságként lezárt ügyekben bebizonyosodik, hogy gyilkosság történt. Informátoraink egy konkrét esetet említettek. Eleken, a Viharsaroknak a romániai határ mentén elterülő kis településén 1996. március 31-én autóbaleset áldozata lett a 24 éves Molnár László.
Gyorshajtás következtében megcsúszott Mercedesével, és árokba csapódott. Egyenes, jól belátható úton, száraz időben, úgy, hogy ketten is megelőzték, és azt vallották, alig 80-nal hajtott. Más szemtanúk pedig egy kis lángcsóvát láttak a Mercedes hátsó csomagtartójából előtörni. Molnár László kiszállt a gépkocsiból, néhány lépést tett, majd hirtelen elvágódott.
A férfi a Miller Oil Bt.-vel, a Kőnig-Miller Bt.-vel és 19 másik céggel baloldali politikai, valamint hatósági kapcsolatai révén többmilliárdos forgalmat bonyolított le. A cégek az ENSZ embargója idején honvédségi engedéllyel sok százezer tonna olajat adhattak el a déli határ mentén az IFOR-egységeknek, megkapták a Sarkadi Cukorgyár telephelyeit, emellett egy sor téeszmajort és volt szovjet laktanyát is használhattak az olaj átfejtésére, tárolására – a konkurencia nem kis bosszúságára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!