Egyre durvábbak az online fenyegetések

Jóval gyakoribbak az online támadások és a gyilkossággal fenyegető képek, videók, mint néhány évvel ezelőtt, a bíróságok álláspontja viszont eltérő volt az ilyen esetekben, és sokszor a nyomozó hatóságok sem veszik elég komolyan az internetes fenyegetéseket. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint ezért indokolt a Kúria minapi határozata, amely szigorítja a vonatkozó szabályozást.

Néha a hatóságok sem kezelik kellő komolysággal az interneten elkövetett bűncselekményeket Fotó: MTI Fotó: Ujvári Sándor

– Azért vagyok itt, hogy bejelentsem, még ma ötven embert fogok megölni, nem érdekel, ki lesz az, majd kiválasztok valakit az utcán, odamegyek, aztán vége, ennyi volt – fogalmazott egy fiatal férfi azon a videón, amelyet az egyik kereskedelmi csatornának küldött el még nyáron. A televízió munkatársai továbbították a felvételt a rendőrségnek, így még aznap azonosították és elfogták a férfit.

Nem ő volt az egyetlen, aki fenyegető videókat terjesztett, tavaly télen egy másik fiatal küldött körbe egy felvételt, amelyben egy hatalmas késsel közölte: ha a címzettek nem továbbítják 15 embernek fél órán belül a videót, megöli őket.

Az utóbbi években egyre gyakoribbak az ilyen és ehhez hasonló videók és üzenetek, ám a bíróságok álláspontja eltérő volt az ítélkezésben, ezért a Kúria lépett: a napokban elfogadták azt a határozatot, amely szerint a jövőben akár öt év börtön is járhat a fenyegetésért.

Néha a hatóságok sem kezelik kellő komolysággal az interneten elkövetett bűncselekményeket
Fotó: MTI Fotó: Ujvári Sándor

– Egy korábbi esetben a vádlott egy weboldalra feltöltött írásában azt fejtegette, hogy országgyűlési képviselőket fog kivégezni, amennyiben azok nem szavaznak meg egy törvényt.

A Kúria ebben az ügyben végül emberölés bűntette előkészülete miatt ítélte el a vádlottat – kezdte a Kúria Sajtótitkársága, hozzátéve, hogy egy másik – hasonló – ügyben viszont már felmentés született.

– A terhelt Facebook Messengeren, valamint személyes beszélgetések alkalmával két középiskolai osztálytársának, egy iskolatársának és egy ismerősének azt az üzenetet közvetítette, hogy a gimná­ziumukban több személyt lelő, ezt követően pedig végez önmagával is. A Kúria ebben az esetben úgy vélte, a tinédzserben valójában nem alakult ki az „ölési szándék”, csupán vizionált arról – mutatott rá.

A jogegységi tanács döntése szerint ezentúl mindegy, hogy az elkövető biztatásra cselekedett vagy saját elhatározásból fenyegetőzött, s akár felnőttkorú, akár pedig fiatal, egyaránt büntetendő. A határozat ugyanakkor kitér arra is, hogy felelősségre vonni általában azt lehet, aki a 14. évét már betöltötte, míg egyes súlyos bűncselekményeknél – például az emberölés – a büntethetőség korhatára 12 év.

– Van létjogosultsága a joggyakorlat szigorításának, mert valóban sok a virtuális fenyegetés, nyilvános internetes lejáratás, zsarolás. Jóval több ilyen esettel keresik fel a mi irodánkat is, mint néhány évvel ezelőtt, és meglepő módon mindez nem csak a fiatalok körében jellemző. Találkoztunk már halálos fenyegetésekkel is, noha ezek mögött nem feltétlenül van valós szándék – nyilatkozta lapunknak Szép Árpád Olivér.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja úgy véli, az ­online bűnözés jóval előrébb jár, mint a jogalkotó, és bár a rendőrség egyre hatékonyabb eszközökkel kutatja fel az elkövetőket, a szabályozás még mindig a bűnözők után kullog. – Kevés eszköz van a digitális térben elkövetett bűncselekmények kivédésére, és szinte semmilyen mozgástér nincsen, ha az elkövető 14 évnél fiatalabb.

Márpedig az ilyen esetek már az általános iskolák felső tagozatosai között is előfordulnak. Sőt van, hogy felnőttek tervelik ki, de szándékosan kiskorúval végeztetik el a bűncselekményt – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint az internetes fenyegetéseket és zsarolásokat sokszor a nyomozó hatóságok nem veszik elég komolyan. Hozzátette: az online támadások mögött veszélyes szervezetek is állhatnak, több olyan jellegű esetük is van, ami gyermekpornográfiával is összefüggésbe hozható.

– A támadók veszélyeztetett, elhanyagolt, labilis lelkületű kislányoktól akár egy pár mondatos beszélgetéssel szinte percek alatt kicsalnak intim képeket, amivel aztán zsarolják, rettegésben tartják, sőt akár bűnelkövetésre is rávehetik. Az áldozatok pedig legtöbbször olyan körülmények között élnek, hogy nincs is kitől segítséget kérjenek – ezt már Jármi Éva, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa mondta, aki szerint a diákok egymás közötti internetes bántalmazásai is ijesztően durva formát öltenek.

– Azontúl, hogy titokban befényképeznek például az öltözőbe, WC-be, tudok olyan esetről, amikor még nyilvános szavazást is létrehoztak arról, melyik a célszemély legundorítóbb testrésze, vagy éppen szexpartnert kereső oldalon regisztráltak a nevében – fogalmazott a bántalmazásellenes programok fejlesztésével és iskolai bevezetésével foglalkozó szakember.

Szerinte az intézményvezetők gyakran úgy érzik, nem dolguk foglalkozni azzal, ami nem az iskola falai között történik, hanem például a Facebook-csoportban. Még akkor sem, ha ugyanannak az osztályközösségnek a problémájáról van szó, amelyik délelőtt ott ül az iskolapadban. – Nem szabad, hogy az iskola kívülállóként álljon az ilyen esetekhez, és nem elég jogi lépésekre buzdítani az áldozatok szüleit. Ha az iskola nem tesz semmit, sőt megpróbálja eltussolni az ügyet, azzal maga is tovább abuzálja a gyereket, hiszen azt erősíti benne, hogy nem probléma, ami történt, vagy az áldozat nem értékes annyira, hogy kiálljanak mellette – hangsúlyozta Jármi Éva.

Az intézményeknek óriási szerepe van abban, hogy a gyerekeket érzékenyítsék, felvértezzék az őket érő online támadásokkal szemben, illetve megakadályozzák, hogy ők maguk elkövetőkké váljanak.

– Szerencsére egyre nagyobb az érdeklődés a pedagógusok részéről az ilyen témájú képzések iránt. Csak az elmúlt két hónapban ötszáz pedagógus vett részt az Oktatási Hivatal által koordinált ENABLE program továbbképzésén, ami kifejezetten az iskolásokat érő offline és ­online bántalmazások kezelésében nyújt segítséget a tanároknak – mutatott rá.