– Dél-Spanyolországban, Esteponában élek a családommal. Európa második legnagyobb poklában. Itt március 13-án volt az utolsó tanítási nap az iskolákban, és már másnap kihirdették a kijárási tilalmat – kezdi a beszámolót Berczelly Réka, akit nem rázott meg, hogy nem volt átmenet, nem volt idejük megszokni a gondolatot, nem volt idejük sopánkodni, hogy jaj, most mi lesz velünk. Egyik napról a másikra megszűnt a mozgásterük, megváltozott az életük. Ennek ellenére úgy véli: ennél jobb megoldást el sem tud képzelni. Szerinte ebben a helyzetben, amelyben most világszerte élünk, az embereknek az kell, hogy megmondják, mit kell tenniük, nem pedig kérni kell, hogy legyenek szívesek otthon maradni.
Amíg nem volt végleges a helyzet, idegesen bújták a híreket, találgatták, vajon mire kell számítani. Ahogy a fiatalasszony fogalmaz: féltek az ismeretlentől. Azóta viszont nyugodtan ülnek otthon, naponta egyszer rápillantanak a tévére, hogy mi történik, a Facebookot pedig szinte már ki sem nyitják – ad receptet a stresszmentességre a családanya, aki tovább bővíti a rossz helyzetből kihozható pozitívumok sorát.
– Egy hete élünk így, és elmondhatom, egyáltalán nem rossz. A két lányunk reggel 9-től délután 3-ig a Google Classroomban van, azaz online felületen tanul. Nem nekem kell játszanom a tanár nénit és lenyomnom a torkukon az anyagot, ezt ugyanúgy megteszi az iskola, mint amikor még fizikailag is ott voltak. A kijárási tilalom előnye, hogy most jobban tudunk haladni a magyar tananyaggal, több időnk van rá. Amikor fél ötkor hazajöttek az iskolából, a hátuk közepére kívántak engem és a magyar helyesírás szabályait vagy épp a Toldi valamelyik versszakát. Most elolvassák a magyar kötelezőket is. Engem is egy csomó könyv vár a polcon, amire eddig nem volt idő – meséli az asszony.

Fotó: 123RF
Nagyon fontos, emeli ki Berczelly Réka, hogy Esteponában a kijárási tilalom azt jelenti, nem mennek ki az ajtón. Csakis boltba. Az üzletekben bőven van áru, gumikesztyűt osztogatnak a bejáratnál és folyamatosan fertőtlenítenek. A pénztáraknál a padlón matricák jelzik a kötelező távolságot. Minden sarkon rendőr áll – folytatja a beszámolót az asszony –, keményen betartatják a kijárási tilalom szabályait, büntetnek, és az emberek valóban otthon vannak. Az utcák, a part üres.