A társaság szerint a fentiek alapján a feltételezett daganat jellegétől függően csak az esetek egy részében szükséges a betegeket CT és/vagy MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra irányítani. Ennek eldöntése az adott szervrendszerhez specifikusan értő szakorvos vagy onkológus feladata. A daganat igazolódása esetén a beteget onkológiai központba kell irányítani, ahol a szakmai protokollok szerint az onkológiai bizottságok (ún. onkoteamek) hivatottak felállítani a további kivizsgálás és kezelés menetét, lépéseit. Az onkológiai bizottságok tagjai szakmai munkájukat az érvényben lévő hazai és nemzetközi szakmai irányelveknek megfelelően kell végezzék.
A bizottságok összetétele, működési rendje Magyarországon szakmailag és jogilag is szabályozott (60/2003. [X. 20.] ESzCsM-rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről).
A közleményben azt is leírják: a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok csak a daganat, illetve az áttétképződés gyanújáról adnak felvilágosítást, de nem elegendőek a daganat típusának meghatározására és a terápiás terv kialakítására. A daganatdiagnosztika egyik leglényegesebb eleme a szövettani diagnózis, amely nélkül nem tervezhető semmilyen daganatellenes terápia.
A szövettani diagnózis a beteget kezelő orvosoknak információt szolgáltat a daganatos betegség típusára, nagyságára, kiterjedtségére és biológiai viselkedésére vonatkozóan. A hagyományos szövettani és citológiai diagnosztika mellett napjainkban egyre lényegesebb szerepe van a molekuláris patológiai diagnosztikának, nemcsak a daganatok diagnózisának felállításában, hanem a terápiás célpontok, genetikai hibák pontos meghatározásával ez az egyénre szabott, célzott terápia alapja is. A molekuláris patológiai vizsgálatok elvégzése nagy precizitású, viszonylag időigényes feladat, ami egyes génszakaszok részletes vizsgálatát igényli.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!