Isten teremtményeiként van felelősségünk ebben a világban

A teremtésvédelem, mint a keresztények és a környezet iránti felelősség kapcsolatát kifejező szó rövid idő alatt nagy karriert futott be a – nem is csak egyházi – közbeszédben, és egyre többen értik, mit is akar kifejezni ez a fogalom valójában. Kodácsy Tamás református lelkész, Béres Tamás evangélikus lelkész és Nobilis Márió katolikus pap a Green Policy Center tanulmánysorozatának legújabb részében keresztény szemmel tekintik át a XXI. századi környezeti kihívásokat.

2020. 12. 25. 6:45
Szalai Rita
Ártunk vele, ha beavatkozunk a természet rendjébe Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI/Balázs Attila
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2001-ben Niels Gregersen koppenhágai rendszeres teológus vezette be a kortárs teológiába a mély inkarnáció fogalmát, ami azt jelenti, hogy a megtestesülés nem csupán a személyre értendő, hanem a személlyel együtt az egész teremtettség állapotára – hívja fel a figyelmet Kodácsy Tamás református lelkész. Eszerint „a mély inkarnáció egy olyan isteni megtestesülésről beszél, amely az anyagi és biológiai létezés gyökeréig, egyszersmind a teremtés sötét mélységéiig nyúlik le. Krisztus keresztje egyszerre tengelye és mélysége az inkarnációnak.” A lelkész értelmezésében ez azt jelenti, hogy

a teológiai hagyományban a világról mint közös otthonunkról való isteni gondoskodás és az isteni megtestesülés összefonódnak.

Ebből következik, hogy az elrontott világnak nem lehet megváltója az ember, és minden teremtésvédelmi akció és program egyik fő kritériuma, hogy képes-e az ember úgy cselekedni, hogy nem ő van a középpontban. Kodácsy Tamás arról is ír, hogy a panteizmus kísértése a semmittevés és lemondás, amikor a teremtést Istennel azonosítva elfelejtjük azt, hogy teremtett társteremtőként felelősségünk van ebben a világban.

A tanulmányt 2020. december 21-én mutatták be online, az eseményen a szerzőkkel Huszár András, a Green Policy Center igazgatója beszélgetett.

A teljes elemzés a linkre kattintva oldalon olvasható.

A Greec Policy Center tanulmánysorozatának korábbi részei itt, itt, és itt és olvashatók.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.