Elégedettek a szülők a tanárok járvány alatti munkájával

Nem volt számottevő technikai vagy tudásbeli akadálya a diákok körében a digitális tanulásnak, és bár a járvány idején a tanárok a szokásosnál több időt töltöttek az órákra való felkészüléssel, összességében hatékonyan zajlott a digitális oktatás – derül ki a Századvég friss elemzéséből.

A továbbiakban is lesznek számonkérések, az osztályozás megmarad Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Szerencsés esetben már csak három hetet kell várni, hogy újranyissanak az iskolák és az óvodák, a kormány tervei szerint április 19-től állhat vissza a jelenléti oktatás. A köznevelésben – kisebb-nagyobb szünetekkel – már egy éve digitális munkarend van érvényben, a felmérések szerint azonban az oktatásügy sikeresen helytállt a rendkívüli helyzetben.

A digitális oktatás tapasztalatairól most ezer szülő és 9353 pedagógus megkérdezésével készített elemzést a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Mint kiderült, a digitális átállás technikai feltételei adottak voltak:

a pedagógusok és a diákok jórészt rendelkeztek a szükséges eszközökkel, a gyerekek 86,5 százaléka ráadásul korlátlan otthoni internet hozzáféréssel is.

Akinek esetleg nem volt saját laptopja, számítógépe, annak az iskola biztosított eszközöket.

A szülők tapasztalatai alapján a pedagógusok óratartási módszerei nagyon eltérőek voltak a tavaszi időszakban, de általánosságban elmondható, hogy a tanárok legtöbbször élő, videós bejelentkezés nélkül küldték ki a feladatokat, illetve a tananyagot a diákoknak.

Kiderült továbbá, hogy a járvány első hullámakor a szülők többsége nem tudta megoldani, hogy otthonról dolgozzon. (Ez alól a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentettek csak kivételt, ahogy az is látható, hogy legnagyobb arányban a Budapesten élők tudtak otthonról dolgozni.) Ennek ellenére

a szülők többsége úgy érezte, jut ideje a munkájára, a gyerekek ellátására és a velük való együtt-tanulásra is.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy az esetek többségében ez azért sikerült, mert a rokonok, ismerősök, barátok vagy a tanárok személyében volt felnőtt segítség, akihez fordulhattak.

A pedagógusok időbeosztása is jelentősen megváltozott a járvány idején:

az új helyzetben jóval több időt töltöttek az óráikra készüléssel, mint amennyit a járvány kitörése előtt.

A hagyományos tanrend idején jellemzően hat–tíz órát töltöttek hetente a felkészüléssel (a pedagógusok harmada), míg a digitális munkarend bevezetése után a pedagógusok 21 százaléka 26 órát vagy többet készült egy héten.

A nehézségek ellenére a pedagógusok közel hetven százaléka összességében úgy ítélte meg, hogy ki tudta alakítani a tavaszi távolléti digitális munkarend ideje alatt a hatékony tanítás és tanulás menetét – áll az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy

a szülők jellemzően elégedettek voltak a pedagógusoktól kapott segítséggel, és felkészültnek is tartották őket: 57,4 százalékuk inkább elégedett volt a pedagógusok felkészültségével.

Az órákon való részvétel alakulása kapcsán a Századvég jelezte: a szülők csaknem nyolcvan százaléka úgy vélte, hogy a gyermeke minden órán részt vesz, 6,3 százalék pedig arról vallott, hogy a gyermeke egyáltalán nem tud bekapcsolódni az online órákba. A pedagógusok tapasztalatai is hasonlóak voltak: 62,4 százalékuk szerint a legtöbb diákjuk rendszeresen részt vett az órákon, míg 4,5 százalék rendszeresen távol maradt. Utóbbi oka a tanárok szerint a szülői támogatás vagy a digitális eszköz hiánya, valamint az, hogy egyes diákok az online oktatást inkább szünetnek gondolták.

A szülők megítélése alapján a távolléti, digitális munkarendben a diákok 83,3 százalékát megviselte az iskolai közösségtől való távollét. Ez a hiány jellemzően az első hónap után vált érezhetővé.