Technológiai bravúrok a bazilika felújításánál

Jól halad az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház 2019 óta tartó felújítása, a bazilikában éppen a kupolát restaurálják. Mivel a templomban sok minden egyedi és monumentális méretű, a szakembereknek komoly kihívást jelent a kupola, a hatalmas oltárkép és a nagyorgona felújítása is. Utóbbit teljesen újjáépítik, a munkával várhatóan 2025-ig készülnek el.

20211112 esztergom volner pal videk fejlesztes havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Folyamatos szakmai kihívások

Arról Török Csaba már bent, a bazilika épületében beszélt, hogy a kupola tavaly megkezdett felújítása folyamatosan komoly kihívások elé állítja a szakembereket. A tájékoztató alatt időről időre kalapácsolás hangját halljuk, a furcsa muzsikát a hatalmas belső térben hosszú másodpercekig visszhangozzák a falak. 

– A kupola belső állványzatánál az volt a kikötésünk, hogy ne a talajra támaszkodó szerkezetet építsenek, mert akkor három évre megszűnt volna a liturgikus élet a templomban, amit a turisták sem látogathatnának – mutat a magasba a plébániai kormányzó. 

– A problémát úgy hidalták át, hogy egy sajátos technikai megoldást alkalmaztak. Tavaly novemberben megépítettek lent, a földön egy négyzet alakú teherhordó acélvázat, amit felcsörlőztek a kupola párkányáig. Ott rögzítették négy ablaknyílásban, és az így létrejött plató fölé telepítették a belső állványt, így most 80 tonnányi acél és alumínium van a fejünk fölött, ahol nyár óta a stukkókat restaurálják. 

Megtudjuk azt is: sokemeletnyi állványzatban még csörlős teheremelő is van, és mivel a terhelhetősége a határához érkezett, csak meghatározott számú munkás dolgozhat rajta. 

Éppen ezért a kupola utolsó, zárószintjét nem alulról, hanem az építmény szellőzőnyílásán át leeresztett újabb állványról restaurálják. Kihívást jelent majd a kupola külsejének, főként a keresztnek a felújítása is, hiszen az eddigi kovácsoltvas bordázatra egy új, acéllemezekből álló hálót helyeznek fel, hogy megerősítsék. A keresztet pedig a helyén újítják fel, és ott is aranyozzák. Izgalmasnak ígérkezik az oltárkép restaurálása is, ami annak idején egyetlen, 6,5 méter széles és 13 méter magas vászonra készült. Több ötlet is felmerült már az alkotás felújítására; egyesek amellett voltak, hogy el kell szállítani és máshol kell res­taurálni, mások nem mozgatnák az oltárképet, hanem a keretből kiemelve a templomban varázsolnák újjá.

A kormány a fejlesztés mellett áll

Várhatóan jövő januárban kezdődik el az 1856-ban készült, majd azóta többször átépített nagyorgona felújítása is. A régi sípsorokat őrző, modern hangszert 1975-ben kezdték el újjáépíteni, de a mai napig nem fejezték be. 

Ezt is figyelembe véve most lebontják a teljes nagyorgonát, a sípállományt elszállítják és a felújítást végző cég telephelyén restaurálják. Ezután a hangszert, az eredeti sípokat is felhasználva, az alapoktól építik újra

– mondta el Török Csaba. Az újjáépítés legkésőbb 2025-re befejeződik, és akkor újra megszólalhat az ország legjelentősebb orgonája.

Völner Pál, a választókerület Fidesz–­KDNP-s országgyűlési képviselője a bazilika felújításával kapcsolatban kiemelte: az nemcsak az esztergomiaknak fontos, hiszen az épület a keresztény Magyarország jelképe, minden magyar büszkesége, a Kárpát-medence fő temploma. – A XX. század tragédiái és nyomora sajnos a bazilika épületén is meglátszottak, és sokáig pénz, illetve gyakran megfelelő szándék sem volt a szükséges munkák elvégzésére. Az, hogy most az ország képes, és akar is erre a célra áldozni, bizonyítja, hogy valóban megerősödtünk, gazdaságilag és lélekben is – jelentette ki Völner Pál.

Borítókép: Esztergomi bazilika (Fotó: Havran Zoltán)