Manapság nem az orgona hangjától vagy a kórus énekétől, hanem kalapácsok ütéseitől és gépek zajától visszhangzik az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház hatalmas belső tere, hiszen éppen a kupolát újítják fel.
Az impozáns és egyben grandiózus épület fejlesztése, állagmegóvása 2016-ban vált halaszthatatlanná, mivel a kupola stukkódíszítésének kisebb-nagyobb részei elkezdtek potyogni, és a 60-70 méteres magasságból lehulló vakolat veszélyeztette a híveket, illetve a bazilikába látogatókat.
Németh Tamás, a felújítást vezető építészmérnök korábban elmondta: 2016-ban 1,6 milliárd forintot kaptak a kormánytól a bazilika állagmegóvásához, ami kevésnek bizonyult, így Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek kérésére elkészítették a teljes külső-belső felújítás költségvetési és ütemezési tervét. Az ehhez szükséges további több mint 11 milliárd forintot 2018 decemberében ítélte meg a kormány.
A főbejárat már elkészült
A felújítás még 2018-ban elkezdődött a tervezéssel, majd a munkálatok a következő évben indultak el. Az első körben az északi oldalhajóban végeztek kisebb restaurálást, és elkészült a lift, amelynek segítségével akadálymenetesen meg lehet közelíteni a kincstárat, valamint a fölötte lévő panorámatermet. Arról már Török Csaba plébániai kormányzó a helyszínen beszélt, hogy a következő ütemben, 2020. augusztus 15-re készült el a főbejárat, az oszlopcsarnok. Felújították többek között az ajtókat, a kövezetet és a Magyarok Nagyasszonya-szobrot, lecserélték a bejárat fölötti tetőt, elvégezték a szükséges védelmi munkálatokat. Ez utat nyithat ahhoz, hogy használatba vegyék az altemplom jelenleg nem látogatható csarnokát is, ahol később a bazilika kőtárát helyezhetnék el.
Tavaly egy látványos szakaszához érkezett a beruházás, hiszen elkezdődött a kupola teljes külső és belső felújítása, ez a munkafázis 2023 végére fejeződhet be. A tervek szerint jövőre kezdik el a két harangtorony felújítását
– tájékoztatott Török Csaba. Mint elmondta, építészeti szempontból az északi lesz izgalmasabb, mert az lényegesen rosszabb állapotban van. Az utóbbi egy olyan tér, amely nem látogatható, így ezt a saját céljaikra használják majd fel, itt kap helyet a bazilika üzemeltetési központja. Ezzel viszont, főként a déli toronyban, több termet is meg tudnak majd nyitni a turisták előtt, többek között emlékhelyet alakíthatnak ki a néhai Mindszenty József bíborosnak – sorolta a következő időszak fejlesztéseit a plébániai kormányzó. A későbbi munkálatok során, 2022. augusztus 20-át követően először a teljes tetőt, majd az épület többi részét korszerűsítik. A munkák ütemezésének tervezése jelenleg zajlik.
Folyamatos szakmai kihívások
Arról Török Csaba már bent, a bazilika épületében beszélt, hogy a kupola tavaly megkezdett felújítása folyamatosan komoly kihívások elé állítja a szakembereket. A tájékoztató alatt időről időre kalapácsolás hangját halljuk, a furcsa muzsikát a hatalmas belső térben hosszú másodpercekig visszhangozzák a falak.
– A kupola belső állványzatánál az volt a kikötésünk, hogy ne a talajra támaszkodó szerkezetet építsenek, mert akkor három évre megszűnt volna a liturgikus élet a templomban, amit a turisták sem látogathatnának – mutat a magasba a plébániai kormányzó.
– A problémát úgy hidalták át, hogy egy sajátos technikai megoldást alkalmaztak. Tavaly novemberben megépítettek lent, a földön egy négyzet alakú teherhordó acélvázat, amit felcsörlőztek a kupola párkányáig. Ott rögzítették négy ablaknyílásban, és az így létrejött plató fölé telepítették a belső állványt, így most 80 tonnányi acél és alumínium van a fejünk fölött, ahol nyár óta a stukkókat restaurálják.
Megtudjuk azt is: sokemeletnyi állványzatban még csörlős teheremelő is van, és mivel a terhelhetősége a határához érkezett, csak meghatározott számú munkás dolgozhat rajta.
Éppen ezért a kupola utolsó, zárószintjét nem alulról, hanem az építmény szellőzőnyílásán át leeresztett újabb állványról restaurálják. Kihívást jelent majd a kupola külsejének, főként a keresztnek a felújítása is, hiszen az eddigi kovácsoltvas bordázatra egy új, acéllemezekből álló hálót helyeznek fel, hogy megerősítsék. A keresztet pedig a helyén újítják fel, és ott is aranyozzák. Izgalmasnak ígérkezik az oltárkép restaurálása is, ami annak idején egyetlen, 6,5 méter széles és 13 méter magas vászonra készült. Több ötlet is felmerült már az alkotás felújítására; egyesek amellett voltak, hogy el kell szállítani és máshol kell restaurálni, mások nem mozgatnák az oltárképet, hanem a keretből kiemelve a templomban varázsolnák újjá.
A kormány a fejlesztés mellett áll
Várhatóan jövő januárban kezdődik el az 1856-ban készült, majd azóta többször átépített nagyorgona felújítása is. A régi sípsorokat őrző, modern hangszert 1975-ben kezdték el újjáépíteni, de a mai napig nem fejezték be.
Ezt is figyelembe véve most lebontják a teljes nagyorgonát, a sípállományt elszállítják és a felújítást végző cég telephelyén restaurálják. Ezután a hangszert, az eredeti sípokat is felhasználva, az alapoktól építik újra
– mondta el Török Csaba. Az újjáépítés legkésőbb 2025-re befejeződik, és akkor újra megszólalhat az ország legjelentősebb orgonája.
Völner Pál, a választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője a bazilika felújításával kapcsolatban kiemelte: az nemcsak az esztergomiaknak fontos, hiszen az épület a keresztény Magyarország jelképe, minden magyar büszkesége, a Kárpát-medence fő temploma. – A XX. század tragédiái és nyomora sajnos a bazilika épületén is meglátszottak, és sokáig pénz, illetve gyakran megfelelő szándék sem volt a szükséges munkák elvégzésére. Az, hogy most az ország képes, és akar is erre a célra áldozni, bizonyítja, hogy valóban megerősödtünk, gazdaságilag és lélekben is – jelentette ki Völner Pál.
Borítókép: Esztergomi bazilika (Fotó: Havran Zoltán)
