Előre kell mennünk, nem hátra a múltba, a Gyurcsány-korszakba

Nincs fontosabb kérdés egy szülőnek annál, mint a gyermeke jövője. Erről döntünk áprilisban, kétszeresen is – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Szentkirályi Alexandra. A kormányszóvivővel a jelenlegi migrációs helyzetről, az áprilisi választások tétjéről, Novák Katalin államfői jelöléséről, illetve a baloldal tessék-lássék támadásairól is beszélgettünk.

2022.01.20. Budapest Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Április 3-án, négy év után újra országgyűlési választások lesznek. Három ciklus után milyen érvek szólnak a folytatás mellett?

– Sorsdöntő választás lesz, ugyanis nem a következő négy évről döntünk, hanem Magyarország jövőjéről. Évek kellettek, hogy jóvátegyük a baloldal rombolását, és az emberekkel együtt talpra állítsuk Magyarországot. A baloldal egyszer már megmutatta, mit tud kormányon, a magyar emberek pedig kitessékelték őket. De mint egy rossz porszívóügynök, újra ott állnak az ajtóban, és megpróbálják ránk sózni az ócska portékájukat. Mi azt mondjuk, hogy Magyarország ne térjen vissza ehhez a kudarcos múlthoz, hanem előremenjen, és ne hátra! Magyarországot az elmúlt három kormányzati ciklusban – kicsit tágabban szemlélve a dolgokat – egy olyan sikeres növekedési pályára állítottuk, amiről egy világjárvány sem tudta letéríteni. Mindemellett visszaadtuk a nemzeti összetartozás lelkét is: lettek közös ­ügyeink, végre merünk büszkék lenni arra, hogy magyarok vagyunk! Nem lesütött szemmel ülünk a brüsszeli padsorokban, hanem egyenes gerinccel, nyílt sisakkal képviseljük nemzeti érdekeinket.

– Az országgyűlési választás napján dönthetünk a gyermekvédelemmel kapcsolatos népszavazási kérdésekről is. Mindenkit arra buzdítanak, hogy vegyen ezen részt, és mondja el a véleményét. Miért tartja fontosnak a részvételt?

– Mindannyian a legjobbat akarjuk a gyermekeinknek, és biztonságban akarjuk tudni őket. A törvény pedig arról szól, hogy a szülőknek azt a jogát, hogy a saját gyermekeik neveléséről ők dönthessenek, ne vehessék ki a kezükből. Szeretnénk megakadályozni, hogy a szülők megkerülésével az LMBTQ-propaganda beszivárogjon az óvodákba és az iskolákba. Vannak, akik azt mondják, hogy a magyar kormány farkast kiált, amikor a szexuális propaganda iskolákba, óvodákba való beférkőzéséről beszél, azonban az elmúlt években is láthattuk, hogy ami megjelenik Nyugat-Európában, az előbb-utóbb nálunk is felüti a fejét. Akkor járunk el helyesen, ha elébe megyünk a veszélynek. A tűzoltókocsit sem akkor kezdik el feltölteni vízzel, amikor már oltani kellene. De példaként említhetem a kerítés építését is. 2015-ben, óriási támadások kereszttüzében elsőként álltunk ki az illegális migráció ellen – azóta többszörösen is bebizonyosodott, hogy ez helyes döntés volt, megelőztük a bajt. Ráadásul a kormány ebben is kikéri az emberek véleményét. 

A nyugat-európaiak megszokhatták, hogy az elit vagy a politikusok döntenek a fejük felett. Ezzel szemben Magyarországon a kormány ebben az esetben is számít az emberek véleményére. Annál is inkább, mert látjuk, hogy a gyermekvédelem kérdése milyen óriási támadást vált ki Brüsszel részéről. Ahhoz, hogy ezt a csatát megnyerjük, nekünk is meg kell erősíteni a harcállásainkat. 

Ezt az erőt pedig a magyar emberek támogatása jelenti. Édesanyaként is mondom: nincs fontosabb kérdés egy szülőnek annál, mint a gyermeke jövője. Erről döntünk áprilisban, kétszeresen is.

– Brüsszellel nemcsak a gyermekvédelem, de a migráció ügyében is állandó konfliktusban állunk. A német gazdasági miniszter a közelmúltban azt mondta, még több bevándorlóra van szükség, hogy fenn tudják tartani a termelékenységet az országban. Valóban ez a megoldás?

– A német nyilatkozat is jelzi, hogy a bevándorlók betelepítése továbbra is az európai baloldal határozott célja. Ne legyen kétségünk, ha nálunk is a baloldal jutna hatalomra, ők is beállnának a sorba, teljesítenék a migránsok betelepítésére elvárt brüsszeli megrendeléseket. Kijelölt miniszterelnök-jelöltjük is a bevándorlók befogadásának fontosságáról prédikál. 2015-ben, amikor a magyar kormány elsőként szólalt fel a migráció ügyében, kígyót-békát kiabáltak ránk. A baloldali politikusok – köztük nemcsak külföldiek, de magyarok is –, újságírók, a migráció szervezésé­ben élen járó civil szervezetek folyamatosan támadtak minket, éveken keresztül. De nekünk abban a helyzetben is morális kötelességünk volt a magyar emberek érdekeit képviselni. Ezzel nemcsak az ország, hanem a nekünk otthont adó keresztény Európa jövőjét is védtük, ahogy a történelemben már oly sokszor. A brüsszeli robbantás, a nantes-i templom felgyújtása vagy a legutóbbi, a nőket ért zaklatások Milánóban csak néhány példa a sok közül, ami bebizonyította, hogy igazunk volt.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a demográfiai kihívás az európai országok egyik legégetőbb problémája. Erre viszont több megoldás is adható. Az, amit a német gazdasági miniszter említ, egy másik út, mint amit mi választottunk. A munkaerőhiány megoldásának nem az a legjobb eszköze, hogy migránsokat engedünk be. 

Láthatjuk, hogy Nyugat-Európában hova vezetett ez: párhuzamos társadalmak, a szólásszabadságot ellehetetlenítő politikai korrektség, a keresztény értékek háttérbe szorulása. Mi ezzel, ahogy eddig, a jövőben sem szeretnénk kísérletezni. 

A demográfiai problémák megoldásának kulcsa a családok támogatása. Mi ebben hiszünk, mi ezt tesszük. Jó volt hallani, hogy a szentatya is azt mondja: „A jövő biztosítékai a gyermekek. A demográfiai tél, gyermekek nélkül, kemény.”

– Mennyire vált trendszerűvé a magyar migrációkezelés?

– Ma már sokan követik a magyar modellt. A baloldali érvekre a valóság rácáfolt, a történelem próbáját nem sikerült kiállniuk. 2021-ben, Magyarországhoz hasonlóan, már határvédelmi akadály volt Görögországban, Spanyolországban, Bulgáriában, Szlovéniában, Észtországban, Litvániában, Lettországban és Lengyelországban is. Eddig több mint 590 mil­liárd forintot fordítottunk saját nemzeti költségvetésünkből határvédelemre, Európa határának védelmére. Tehát joggal várjuk el Brüsszeltől, hogy térítse meg a határvédelem költségeit. Ha már a kerítésnél tartunk: a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozásokat alkalmazó országok körében élen járnak azok a nyugat-­európai államok, amelyek az illegális migránsokat mindenféle ellenőrzés nélkül engedték és engednék be ma is az unió­ba. 

Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

A migráció kérdésében érdemes még egy ellentmondásra, ha úgy tetszik, képmutatásra felhívni a figyelmet. Amikor Európába csábítanak embereket Afrikából vagy a Közel-Keletről, akkor azzal nemcsak a kontinens biztonságát, az itt élő emberek életformáját ássák alá, de egyben ellehetetlenítik a kibocsátó országok fejlődését, háború utáni talpra állását is.

– A baloldal szerint a kormány megszorításokra készül. Mit gondol erről, van-e helye a baloldali kritikának?

– Megszorítás egyedül a baloldal programjában van most is: a rezsicsökkentés, a minimálbér, a 13. havi nyugdíj eltörlésére, adóemelésekre, a családi adórendszer megszüntetésére, az egészségügy fizetőssé tételére készülnek. Kormányzásuk alatt is ezeket csinálták. Épp a jelenlegi kormány az, amely a sikertelen baloldali kormányzás után kellett, hogy megmentse a szakadék szélére sodródott országot.

Vegyük sorra a tényeket! A baloldalon általában a szavak és a tettek nincsenek köszönőviszonyban egymással: adócsökkentésről beszélnek, de adóemelést hajtottak végre. Azt mondták, nem lesz gázáremelés, aztán háromszorosára emelték a gáz árát. 

Miközben most támadják az élelmiszerárstopot, 2014 és 2019 között a baloldal leszavazta többek között a sertéshús, a baromfihús, a tojás, a hal, a tej áfájának csökkentését. Ráadásul ők voltak azok, akik először húsz százalékra, majd később 25-re srófolták fel az általános forgalmi adót. 

A baloldal nem szavazta meg a fiatalok szja-mentességét, a minimálbér kétszázezer forintra való emeléséhez szükséges adócsökkentéseket. A 2008-as gazdasági válság orvoslására is a megszorításokat vetették be „csodafegyverként”. Ennek az lett az eredménye, hogy visszaesett a gazdaság teljesítménye, nőtt a munkanélküliség, elvették a 13. havi nyugdíjat. Ezzel szemben a nemzeti kormány nem elveszi a pénzt az emberektől, hanem támogatja a gyermekes családokat, a vállalkozásokat, a fiatalokat, az időseket.

– A magyar kormány számos, a fia­taloknak szóló intézkedést hozott, januártól érvényes például a 25 év alattiak szja-mentessége. Hogy látja, meg lehet szólítani ezt a korosztályt politikai üzenetekkel? Hatásosak például a közösségi média eszközei, amelyeket ön is gyakran használ?

– A fiatalokról sokan könnyelműen jelentik ki, hogy nem érdekli őket a közélet, de én az ellenkezőjét tapasztalom. A migráció, a munkahelyek kérdése vagy a környezetvédelem ugyanúgy fontos a fiatal generációnak is. Ezenfelül a kormánynak vannak olyan intézkedései, amik kifejezetten nekik szólnak. A januártól érvényes, 25 év alattiaknak szóló szja-mentesség, az ingyenes KRESZ-vizsga és nyelvvizsga vagy akár a fia­talok családalapítását támogató intézkedések mind ilyenek.

A közösségi média használata ma már a kormányzati kommunikációban sem kerülhető meg. Az a feladatunk, hogy elérjünk az üzeneteinkkel az emberekhez, és ha ők egyre inkább ezeken a platformokon tájékozódnak, akkor ott is jelen legyünk. Én is igyekszem aktív lenni ezeken a felületeken. De ezek az alkalmazások, ahogy a magánéletben, úgy ebben az esetben sem váltják ki a személyes találkozás élményét. Két év kormányszóvivőség után sok ezer kézfogás van mögöttem, szerte az országból. Én is keresem azokat az alkalmakat, amikor nemcsak az íróasztal mögül, hanem másokkal beszélgetve láthatom a kormányzati munka eredményeit.

– Márciusban választja meg Áder János utódját az Országgyűlés. Mit gondol Novák Katalin államfői jelöléséről és a személyét ért kritikákról, a baloldali támadásokról?

– Novák Katalin az elmúlt tíz évben már bizonyított. A kritikák inkább tessék-lássék politikai indokok, nem valódi érvek. Remélem, hogy a bírálói nem alacsonyítják le politikai játszmák szintjére az államfőválasztást, már csak azért sem, mert egy történelmi lépésről van szó. Ő lehet Magyarország első női köztársasági elnöke.

– A jobboldali kormányokat gyakran vádolják „macsóizmussal”, felróva, hogy kevés a fontos pozíciót betöltő nő. Mi a helyzet ezen a téren hazánkban?

– Azt, hogy kiből lesz miniszterelnök vagy miniszter, nem szabad annak eldöntenie, hogy valaki férfi vagy nő, ez rátermettség, tudás, tapasztalat, vízió, az országért és a benne élőkért érzett felelősség kérdése. 

A kormányzati munkában elsősorban nem pozíció­kat, hanem feladatokat osztanak: érdem, képesség és munkabírás alapján. 

A kormánynak nincs semmi szégyellnivalója, vannak női minisztereink és államtitkáraink is. Novák Katalin is ennek a kormánynak volt a tagja. A tágabban értelmezett kormányzatban is számos nélkülözhetetlen feladatot visznek női vezetők. De említhetném a pandémia legnehezebb óráiban is helytálló Müller Cecília országos tiszti főorvos asszonyt. Érdemes egy pillantást vetni azokra az intézkedésekre is, amikkel a nők karrierépítését támogatjuk, hogy ne kelljen választaniuk család és munka között: nagyszabású bölcsődefejlesztési programot indítottunk, adókedvezményeket vezettünk be és csökkentettük a bérköltséget azoknak a cégeknek, amelyek kismamákat vagy a munkába visszatérő fiatal anyukákat foglalkoztatnak.

– Március 15-én ismét lesz békemenet. Ön részt vesz rajta?

– Igen, az előzőn is ott voltam, és óriá­si élmény volt látni ezt a hatalmas összetartó erőt. Az utolsó annak fényé­ben is különleges volt, hogy képes volt felülírni a rossz emlékű, tizenöt évvel korábbi október 23-át. A békemenet határozott kiállás a magyar jövő, a gyermekeink jövője, a nemzeti szuverenitás és a hazaszeretet oldalán. A nemzeti oldal ereje felemelte Magyarországot és az egész magyar nemzetet, és március­ban is ott leszünk, hogy megmutassuk: előre kell mennünk, nem hátra a múltba, a Gyurcsány-korszakba.

Borítókép: Szentkirályi Alexandra. Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet