Előre kell mennünk, nem hátra a múltba, a Gyurcsány-korszakba

Nincs fontosabb kérdés egy szülőnek annál, mint a gyermeke jövője. Erről döntünk áprilisban, kétszeresen is – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Szentkirályi Alexandra. A kormányszóvivővel a jelenlegi migrációs helyzetről, az áprilisi választások tétjéről, Novák Katalin államfői jelöléséről, illetve a baloldal tessék-lássék támadásairól is beszélgettünk.

2022.01.20. Budapest Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Brüsszellel nemcsak a gyermekvédelem, de a migráció ügyében is állandó konfliktusban állunk. A német gazdasági miniszter a közelmúltban azt mondta, még több bevándorlóra van szükség, hogy fenn tudják tartani a termelékenységet az országban. Valóban ez a megoldás?

– A német nyilatkozat is jelzi, hogy a bevándorlók betelepítése továbbra is az európai baloldal határozott célja. Ne legyen kétségünk, ha nálunk is a baloldal jutna hatalomra, ők is beállnának a sorba, teljesítenék a migránsok betelepítésére elvárt brüsszeli megrendeléseket. Kijelölt miniszterelnök-jelöltjük is a bevándorlók befogadásának fontosságáról prédikál. 2015-ben, amikor a magyar kormány elsőként szólalt fel a migráció ügyében, kígyót-békát kiabáltak ránk. A baloldali politikusok – köztük nemcsak külföldiek, de magyarok is –, újságírók, a migráció szervezésé­ben élen járó civil szervezetek folyamatosan támadtak minket, éveken keresztül. De nekünk abban a helyzetben is morális kötelességünk volt a magyar emberek érdekeit képviselni. Ezzel nemcsak az ország, hanem a nekünk otthont adó keresztény Európa jövőjét is védtük, ahogy a történelemben már oly sokszor. A brüsszeli robbantás, a nantes-i templom felgyújtása vagy a legutóbbi, a nőket ért zaklatások Milánóban csak néhány példa a sok közül, ami bebizonyította, hogy igazunk volt.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a demográfiai kihívás az európai országok egyik legégetőbb problémája. Erre viszont több megoldás is adható. Az, amit a német gazdasági miniszter említ, egy másik út, mint amit mi választottunk. A munkaerőhiány megoldásának nem az a legjobb eszköze, hogy migránsokat engedünk be. 

Láthatjuk, hogy Nyugat-Európában hova vezetett ez: párhuzamos társadalmak, a szólásszabadságot ellehetetlenítő politikai korrektség, a keresztény értékek háttérbe szorulása. Mi ezzel, ahogy eddig, a jövőben sem szeretnénk kísérletezni. 

A demográfiai problémák megoldásának kulcsa a családok támogatása. Mi ebben hiszünk, mi ezt tesszük. Jó volt hallani, hogy a szentatya is azt mondja: „A jövő biztosítékai a gyermekek. A demográfiai tél, gyermekek nélkül, kemény.”

– Mennyire vált trendszerűvé a magyar migrációkezelés?

– Ma már sokan követik a magyar modellt. A baloldali érvekre a valóság rácáfolt, a történelem próbáját nem sikerült kiállniuk. 2021-ben, Magyarországhoz hasonlóan, már határvédelmi akadály volt Görögországban, Spanyolországban, Bulgáriában, Szlovéniában, Észtországban, Litvániában, Lettországban és Lengyelországban is. Eddig több mint 590 mil­liárd forintot fordítottunk saját nemzeti költségvetésünkből határvédelemre, Európa határának védelmére. Tehát joggal várjuk el Brüsszeltől, hogy térítse meg a határvédelem költségeit. Ha már a kerítésnél tartunk: a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozásokat alkalmazó országok körében élen járnak azok a nyugat-­európai államok, amelyek az illegális migránsokat mindenféle ellenőrzés nélkül engedték és engednék be ma is az unió­ba. 

Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

A migráció kérdésében érdemes még egy ellentmondásra, ha úgy tetszik, képmutatásra felhívni a figyelmet. Amikor Európába csábítanak embereket Afrikából vagy a Közel-Keletről, akkor azzal nemcsak a kontinens biztonságát, az itt élő emberek életformáját ássák alá, de egyben ellehetetlenítik a kibocsátó országok fejlődését, háború utáni talpra állását is.

– A baloldal szerint a kormány megszorításokra készül. Mit gondol erről, van-e helye a baloldali kritikának?

– Megszorítás egyedül a baloldal programjában van most is: a rezsicsökkentés, a minimálbér, a 13. havi nyugdíj eltörlésére, adóemelésekre, a családi adórendszer megszüntetésére, az egészségügy fizetőssé tételére készülnek. Kormányzásuk alatt is ezeket csinálták. Épp a jelenlegi kormány az, amely a sikertelen baloldali kormányzás után kellett, hogy megmentse a szakadék szélére sodródott országot.

Vegyük sorra a tényeket! A baloldalon általában a szavak és a tettek nincsenek köszönőviszonyban egymással: adócsökkentésről beszélnek, de adóemelést hajtottak végre. Azt mondták, nem lesz gázáremelés, aztán háromszorosára emelték a gáz árát. 

Miközben most támadják az élelmiszerárstopot, 2014 és 2019 között a baloldal leszavazta többek között a sertéshús, a baromfihús, a tojás, a hal, a tej áfájának csökkentését. Ráadásul ők voltak azok, akik először húsz százalékra, majd később 25-re srófolták fel az általános forgalmi adót. 

A baloldal nem szavazta meg a fiatalok szja-mentességét, a minimálbér kétszázezer forintra való emeléséhez szükséges adócsökkentéseket. A 2008-as gazdasági válság orvoslására is a megszorításokat vetették be „csodafegyverként”. Ennek az lett az eredménye, hogy visszaesett a gazdaság teljesítménye, nőtt a munkanélküliség, elvették a 13. havi nyugdíjat. Ezzel szemben a nemzeti kormány nem elveszi a pénzt az emberektől, hanem támogatja a gyermekes családokat, a vállalkozásokat, a fiatalokat, az időseket.

– A magyar kormány számos, a fia­taloknak szóló intézkedést hozott, januártól érvényes például a 25 év alattiak szja-mentessége. Hogy látja, meg lehet szólítani ezt a korosztályt politikai üzenetekkel? Hatásosak például a közösségi média eszközei, amelyeket ön is gyakran használ?

– A fiatalokról sokan könnyelműen jelentik ki, hogy nem érdekli őket a közélet, de én az ellenkezőjét tapasztalom. A migráció, a munkahelyek kérdése vagy a környezetvédelem ugyanúgy fontos a fiatal generációnak is. Ezenfelül a kormánynak vannak olyan intézkedései, amik kifejezetten nekik szólnak. A januártól érvényes, 25 év alattiaknak szóló szja-mentesség, az ingyenes KRESZ-vizsga és nyelvvizsga vagy akár a fia­talok családalapítását támogató intézkedések mind ilyenek.

A közösségi média használata ma már a kormányzati kommunikációban sem kerülhető meg. Az a feladatunk, hogy elérjünk az üzeneteinkkel az emberekhez, és ha ők egyre inkább ezeken a platformokon tájékozódnak, akkor ott is jelen legyünk. Én is igyekszem aktív lenni ezeken a felületeken. De ezek az alkalmazások, ahogy a magánéletben, úgy ebben az esetben sem váltják ki a személyes találkozás élményét. Két év kormányszóvivőség után sok ezer kézfogás van mögöttem, szerte az országból. Én is keresem azokat az alkalmakat, amikor nemcsak az íróasztal mögül, hanem másokkal beszélgetve láthatom a kormányzati munka eredményeit.

– Márciusban választja meg Áder János utódját az Országgyűlés. Mit gondol Novák Katalin államfői jelöléséről és a személyét ért kritikákról, a baloldali támadásokról?

– Novák Katalin az elmúlt tíz évben már bizonyított. A kritikák inkább tessék-lássék politikai indokok, nem valódi érvek. Remélem, hogy a bírálói nem alacsonyítják le politikai játszmák szintjére az államfőválasztást, már csak azért sem, mert egy történelmi lépésről van szó. Ő lehet Magyarország első női köztársasági elnöke.

– A jobboldali kormányokat gyakran vádolják „macsóizmussal”, felróva, hogy kevés a fontos pozíciót betöltő nő. Mi a helyzet ezen a téren hazánkban?

– Azt, hogy kiből lesz miniszterelnök vagy miniszter, nem szabad annak eldöntenie, hogy valaki férfi vagy nő, ez rátermettség, tudás, tapasztalat, vízió, az országért és a benne élőkért érzett felelősség kérdése. 

A kormányzati munkában elsősorban nem pozíció­kat, hanem feladatokat osztanak: érdem, képesség és munkabírás alapján. 

A kormánynak nincs semmi szégyellnivalója, vannak női minisztereink és államtitkáraink is. Novák Katalin is ennek a kormánynak volt a tagja. A tágabban értelmezett kormányzatban is számos nélkülözhetetlen feladatot visznek női vezetők. De említhetném a pandémia legnehezebb óráiban is helytálló Müller Cecília országos tiszti főorvos asszonyt. Érdemes egy pillantást vetni azokra az intézkedésekre is, amikkel a nők karrierépítését támogatjuk, hogy ne kelljen választaniuk család és munka között: nagyszabású bölcsődefejlesztési programot indítottunk, adókedvezményeket vezettünk be és csökkentettük a bérköltséget azoknak a cégeknek, amelyek kismamákat vagy a munkába visszatérő fiatal anyukákat foglalkoztatnak.

– Március 15-én ismét lesz békemenet. Ön részt vesz rajta?

– Igen, az előzőn is ott voltam, és óriá­si élmény volt látni ezt a hatalmas összetartó erőt. Az utolsó annak fényé­ben is különleges volt, hogy képes volt felülírni a rossz emlékű, tizenöt évvel korábbi október 23-át. A békemenet határozott kiállás a magyar jövő, a gyermekeink jövője, a nemzeti szuverenitás és a hazaszeretet oldalán. A nemzeti oldal ereje felemelte Magyarországot és az egész magyar nemzetet, és március­ban is ott leszünk, hogy megmutassuk: előre kell mennünk, nem hátra a múltba, a Gyurcsány-korszakba.

Borítókép: Szentkirályi Alexandra. Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet