Nem igazán értettem még akkor az álmom – folytatta –, de abban biztos voltam, hogy nekem az emberekkel kell foglalkoznom. Szónoki képességek híján írni kezdtem.
Először verseket, majd haladtam tovább, és egy kacskaringós út végén jutottam el oda, ahol most tartok. Remélem, jól sáfárkodom a rám bízott talentumokkal! – zárta szavait a kitüntetett.
Borsodi Attila a gödöllői Török Ignác Gimnázium elvégzése után felvételt nyert a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol történelem szakon tanult, majd ezzel párhuzamosan járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára politikaelmélet szakra. A két diploma megszerzése után – már munka mellett – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, kommunikáció szakon szerezte harmadik diplomáját. Hivatásszerűen a második diploma megszerzése óta dolgozik a sajtóban, kezdetben az akkor induló Napi Ász bulvárnapilap belföldrovatánál helyezkedett el. Ezt követően átigazolt a Magyar Nemzethez, és ma is a lapnál dolgozik, 2020 szeptembere óta főmunkatársként. Borsodi Attila pályája elején leginkább politikai témájú cikkeket írt, később azonban egyre inkább a vidéki magyarság ügyei, az emberi sorsok, problémák felé fordult. Idővel újabb területeket karolt fel, így mind több cikket, riportot, interjút készített nemzetpolitikai kérdésekről, a határon túli magyarok helyzetéről és jószolgálati tevékenységekről. Leginkább talán akkor teljesedett ki a munkássága, amikor – főleg 2015 után – egyre többször kezdett egyházi témákról írni. A díjazott a magánéletben is igyekszik a környezete számára jó példával elöl járni. Családjával az elsők között csatlakozott a Kárpátaljai Testvércsalád Mozgalomhoz. Hosszú évek óta támogatják a Dévai Szent Ferenc Alapítványt, az egyik Böjte-gyermeket keresztfiukká fogadták és segítik. A munkahelyen több gyűjtést szervezett rászorulók megsegítésére. Lakóhelyén megalapította a Nagykovácsi Szeretetszolgálat Facebook-csoportot, és ennek keretében több adománygyűjtést is szervezett.
Borítókép: Balról Veres András és Borsodi Attila (Fotó: Mirkó István)
