időjárás 19°C Hella 2022. május 27.
logo

Márki-Zay Péter privatizálná a kórházakat

Mediaworks-Hírcentrum
2022.01.07. 06:30 2022.01.07. 09:57
Márki-Zay Péter privatizálná a kórházakat

A baloldal egyik régi tervét valósítaná meg Márki-Zay Péter, ha győzne a tavaszi parlamenti választásokon: magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatásokat, privatizálná a kórházakat – derül ki a miniszterelnök-jelölt egy 2018-as nyilatkozatából.

Átfogó privatizációt hajtana végre az egészségügyben Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje. A hódmezővásárhelyi polgármester erről egy 2018. márciusi kampányfórumon beszélt elsőként: – De én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet. Az egy másik kérdés, hogy természetesen nem a biztosítást kell magánosítani. Az úgynevezett egy, single payer rendszer, tehát az egybiztosítós rendszer. Ez Amerikán kívül majdnem minden országban ez van egyébként. Fejlett országokban. Tehát nagyon fontos, szolidaritási és egyéb alapból, hogy egy kalapból menjen a pénz. De a szolgáltatók azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen.

Márki-Zay Péter tehát magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kórházakat és a rendelőintézeteket. Ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel.

Az egészségügy magánosításának szándéka nem új ötlet a hazai baloldalon, többször próbálkoztak már privatizációval. Az MSZP–SZDSZ-kormány Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével is tervbe vette a privatizációt. Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe. A jogszabály elfogadása után a Fidesz az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely az év végén megsemmisítette a törvényt. A Munkáspárt közben még 2003 őszén ügydöntő népszavazást kezdeményezett az ügyben, amihez a Fidesz is csatlakozott.

Az Ab közjogi érvénytelenségre hivatkozva semmisítette meg a törvényt, tehát tartalmában nem vizsgálta a jogszabályt, habár számos indítvány érkezett pártoktól és szakmai szervezetektől a törvényben foglaltak miatt is. A népszavazás végül 2004. december 5-én érvénytelennek bizonyult, de igazi tétje – az Ab döntése nyomán – már csak a másik kérdésnek, a határon túli magyarok kettős állampolgárságának volt.

Érdemes felidézni, hogy akkoriban Márki-Zay Péter 2018-as szavaihoz hasonló vehemenciával és érvekkel kampányoltak a balliberális politikusok a kórházak magánkézbe adása mellett. 

Élen járt ebben az egykori SZDSZ, amelynek elnöke, Kuncze Gábor a kommunista időkre emlékeztető javaslatnak nevezte a privatizációt elutasító népszavazási kezdeményezést. Határozottan állította, hogy nem lesz drágább az egészségügyi ellátás attól, hogy magánkézbe adják a szolgáltatások egy részét.

Párttársa, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szintén azt mondta, hogy nem lesz drágább az ellátás, viszont szerinte hatékonyabbá lehet tenni a kórházak működését, ha bevonják a magántőkét. Válaszában a Fidesz felhívta a liberálisok figyelmét arra az alapelvre, hogy az egészség nem üzlet. – A befektetők nyilvánvalóan pénzt akarnak keresni, a magánklinika nem szeretetszolgálat – hangsúlyozták. Hozzátették: mindenütt a világon, ahol privatizálták az egészségügyet, a privatizáció után többe került az egészségi ellátás.

A baloldal később sem tett le a privatizációs tervekről: Molnár Lajos, a második Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere egy vitafórumon kritizálta, hogy a kórházakkal kapcsolatban a „profitot” gyakran szitokszóként hallja vissza. 

Ha hasznosul valami, az nem bűn. Nem kivitelt jelent. Csak az eredményesség lehet egy költségvetési intézménynek az alapja, máskülönben nincs helye a nap alatt. Ha egy intézmény az államé, akkor sem lehet veszteséges

 – mondta Molnár.

Gyurcsány Ferencék egyébként 2003-ban önkormányzati szinten már elindították a kórházak privatizációját, néhány város a helyi kórházának üzemeltetésére szerződést kötött magáncégekkel – például a 2009-ben csődbe ment Hospinvesttel –, amelyek nyerészkedtek a magyar egészségügyön, majd súlyos adósságokat hagytak hátra, amiket az érintett önkormányzatok csak állami segítséggel tudtak finanszírozni.

Borítókép: Márki-Zay Péternek, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjének előválasztás eredményvárója az Anker közben (Fotó: Mirkó István)