– Külső szemlélő számára az ellenzéki csapat kormányzóképességet nemigen mutat – hacsak Márki-Zay Péter vagy Jakab Péter dühkitöréseit nem tekintjük annak –, s inkább úgy tűnik, mintha csak egzaltált hatalomvágy motiválná őket
– jelentette ki Tarlós István. Mint a korábbi főpolgármester rámutatott, az ellenzéki oldalon egységes programot sem látni, egységes identitást, ideológiát pedig még annyira sem mutatnak, miközben a módszereik és a kommunikációjuk egészen drasztikussá vált.
Hiányzó teljesítmény
– A miniszterelnök-jelöltjük, a nem is rég külföldről hazatelepült Márki-Zay, mégiscsak egy kis város polgármestereként, csekély politikai tapasztalat birtokában igyekszik mindjárt a miniszterelnöki székbe. Mégis milyen teljesítmény alapján? – kérdezte Budapest egykori első embere. – Továbbá – folytatta Tarlós – Márki-Zay mindjárt azzal kezdi, hogy akár feles parlamenti többséggel felrúgná az alkotmányt, s előre bejelenti, hogy nem fogadná el az eredményt, ha netán nem ő nyerne. Mi ez? Előre bejelentett puccskísérlet? Hatalmi vágyától vezérelve már a tüzet a vízzel is házasítaná. Gyanúsan túlhangsúlyozott és egyre kevésbé hihető kereszténységével, jobboldaliságával csábítgatja a konzervatív szavazókat, miközben a bejelentett tervei nem kis része szemben áll a keresztény tanítással – fejtette ki az egykori főpolgármester.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Márki-Zay jobboldali politikusnak nevezve magát szűrte össze a levet Gyurcsány Ferenccel és a Momentummal.
– Az ellenzék kormányfőjelöltje merőben különböző értékrendek egyidejű érvényesítésével hiteget, ami persze nonszensz, különösen, hogy nincs is saját pártja. Támadja a rezsicsökkentést is – vagyis úgy tűnik, elszabadítaná az energiaárakat –, valamint a 13. havi nyugdíjat, amelyek legnagyobb nyertese épp a lakosság. Karácsony Gergelyhez hasonlóan Márki-Zay is nyíltan pártolja a nyugati felfogású bevándorláspolitikát és a radikális LMBTQ-törekvéseket– sorolta Tarlós István.
Tömegeket sértegetett Márki-Zay
Az egykori főpolgármester arra is kitért, hogy Márki-Zay Péter a társdalom jelentős részét sértette meg a különböző kijelentéseivel. – Naponta ordenáré módon sértegeti hol az ellenfelei komplett választói közösségét, hol a teljes nyugdíjas-társadalmat, hol válogatás nélkül a politikai ellenfeleit. Kifejezésmódja, nyelvezete hovatovább az erre amúgy inkább csak egyoldalúan érzékeny ellenzéki média körében is megbotránkozást kelt. Hamis paradoxonok tekintetében Karácsony Gergelyen is túltesz. Azt is mondja, ömlik a gyűlölet az országban. Ha viszont valaki követi Márki-Zay megnyilvánulásait, hát ellentmondások láncolatát láthatja és a keserű gyűlöletet, fenyegetőzést hallhatja éppen a Gyurcsány-koalíció miniszterelnök-jelöltjének szájából – értékelt az egykori városvezető.
Tarlós István szerint az ellenzéki összefogás „hatalomzabrálási humbug”, ahogy már az előválasztás is az volt.
– Az előválasztáson a választásra jogosultak nyolc-tíz százaléka vett részt annak függvényében, hogy hajlandó-e valaki a kétfordulós választások szabályaitól eltérően számolni. Az első fordulóban szavazók közül kétszázezer olyan embert is a választás résztvevőjének tekintettek, akik ismeretlen okból el sem mentek a második fordulóra. Ezen az előválasztáson Karácsony ugyan jócskán kikapott Dobrev Klárától (DK), de bőven megelőzte Márki-Zayt. Eredetileg arról volt szó, hogy az első két legjobban szereplő jelölt mérkőzik meg a második fordulóban (és ez így is lenne normális). Karácsony érthetetlen módon mégis visszalépett Márki-Zay javára. Bár hasonló voksolások során előfordulhatnak visszalépések, de Karácsony ezt kelletlen és erőltetett indokkal tette meg – mutatott rá Tarlós.
Mint felidézte: az első fordulóban Karácsony és Márki-Zay között hatszázezer szavazó mellett volt megbízható különbség Karácsony javára, míg utóbbi mindössze egy ezerfős minta alapján, gyakorlatilag egyidejűleg végzett közvélemény-kutatásra hivatkozva lépett vissza. – Ez az előzmények, Karácsony előző napi nyilatkozatainak alapján is érthetetlen volt, de így megkérdőjelezi az egész előválasztási folyamat értelmét. Hiába bizonygatja az ellenzéki média, szerintem a visszalépés valódi oka más lehetett – vélte.
Sorsdöntő kérdések
– Ami pedig az áprilisi választást illeti, az ellenzék pont az igazi tét tekintetében csapja be a népet, vagyis a valóságtól eltérően igyekeznek bemutatni a fő kockázatokat. A legnagyobb kockázat ma nem ott van, hogy melyik félnek sikerül naponta újabb gazdasági visszaélésekkel vádolnia a másikat. A mai világrendben sajnos ilyen történetekkel szövögetik át a nagypolitikát és a kampányokat Amerikától Franciaországon, Hollandián át Csehországig, szinte mindenütt a világon. Ezzel szemben a választás valós és messze ható tétje a magyar jövőt eldöntő kérdések sorsának alakítása – húzta alá Tarlós István.
Szerinte ilyen például az ismét egyre fenyegetőbb illegális tömeges határátlépési kísérletek kezelése, a nemzetállamiság, az ország szuverenitásának az ügye, a kultúra „merre tovább?”-ja. Idetartozónak nevezte a családmodell ügyét, a gyermekek érdekeinek képviseletét, valamint az energiaárak, energiatartalékok, a rezsicsökkentés, a lakosság adó- és egyéb anyagi terheinek kérdéskörét.
– Hogy az ellenzék mindezekben mit tervez, azt nem is igen titkolja. Úgy tűnik, hogy a divatos nyugat-európai minták szolgai átvételét. Képet kaphatunk arról, hogy mire készülhet a baloldali „összefogás”, ha megnézzük, mi történik jelenleg is a végtelennek tűnő, beláthatatlan migráció kezelésének ügyében vagy a genderizmus nyomulásának kérdésében Skandináviában, a Benelux államokban vagy Németországban. Érdemes betekinteni a gazdasági bevándorlók népesedési mutatóiba, de esetleg az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt LMBTQ-érzékenyítő mesekönyvekbe is, mielőtt az ellenzék által provokált indulatból húznánk be az ikszet a szavazólapon. Utána már hasztalan lenne azt megbánni – figyelmeztetett Tarlós István.
Borítókép: Tarlós István (Fotó: Kurucz Árpád)
