Harmóniában önmagunkkal és a természettel

Nyár végén nyithatja meg kapuit a dégi Festetics-kastély, melynek felújítása 2018 óta folyik. A klasszicista stílusú épületet Pollack Mihály tervezte, mégpedig úgy, hogy a reprezentálás helyett a természettel való egyensúlyra helyezte a hangsúlyt. A kastély és a műemléket körülvevő angolpark rendbetételénél arra törekedtek, hogy megtartsák az eredeti látképet, illetve azokat a fákat, növényeket, melyeket a Festetics család ide tervezett, elképzelt. Mint Halászy Stefanie, a létesítmény vezetője fogalmazott: céljuk úgy helyreállítani Magyarország legnagyobb angolparkját és a kastélyt, hogy folytassák a család gondolatait. Aki ellátogat Dégre, megbizonyosodhat afelől, hogy a több kilométer hosszú tórendszerrel, az apró szigetekkel, a gyönyörűen felújított Hollandi-házzal mindez maradéktalanul sikerült.

– tudatta Halászy Stefanie. Hozzátette: sok kastéllyal ellentétben a birtok sziget maradhatott, nem építettek köré újabb házakat, épületeket, így megmaradhatott az eredeti látkép. – Törekszünk arra, hogy megtartsuk az eredeti látképet, illetve azokat a fákat, növényeket, amelyeket a család ide tervezett, elképzelt. Célunk úgy helyreállítani a parkot és a kastélyt is, hogy az ő gondolatukat folytassuk. Szeretnénk, hogy a látogató úgy érezze itt magát, mintha vendég volna a Festetics családnál – mondta idegenvezetőnk.

A Hollandi-ház

A birtok egyik kiemelkedő épülete a kastéllyal szemben lévő tó egyik szigetén 1891-ben épített Hollandi-ház, mely nevét a németalföldi építészetre jellemző jegyeket viseli és ma is az ország egyik leglátványosabb kerti építménye. – Amikor Festetics Sándor édesanyja tüdőbeteg lett, az orvosa azt mondta, az istálló ammóniadús levegője gyógyító hatással bír. Férje ekkor építtette a kis házat a szigetre, melynek felső szintjét lakószobának rendezték be, a földszintre pedig Svájcból hoztak teheneket, hogy a felszálló ammónia gyógyítsa Pejachevich Ilonát. Emiatt abban az időben Svájci-háznak is nevezték az épületet – fogalmazott a létesítmény vezetője. A magával ragadó tavon egyébként több híd is van, ezek vezetnek az apróbb szigetekre. 

– Három folyó táplálja a két kilométer hosszan elnyúló tavat, de meleg forrás is ad vizet, ezt most jól látni, hiszen a tó jobbára be van fagyva, de a forrás felett a vadkacsák békésen pihennek a vízen. 

 A tórendszer végén van egy sziget, rajta egy sírdomb, ahova Antalt és a feleségét temették, mégpedig azért, mert Amália úgy tartotta, az a park legromantikusabb helye. Azóta több családtag is ott nyugszik a park eldugott sarkában – mondta Halászy Stefanie.

Múlt és jelen

A kastély a második világháború után, amikor a Festetics család kényszerűségből elhagyta a birtokot, több alkalommal is gazdát cserélt. Volt itt német hadikórház, aztán az oroszok foglalták el és fosztották ki az épületet, a magára hagyott park fáinak egy részét pedig kivágták. 1950-től görög partizángyermekeknek adott otthont az épület, majd nevelőotthon lett belőle. Az egykor gyönyörű park az eltelt évtizedek alatt elburjánzott, a tavakat felverte a nád, a víz elmocsarasodott. Az angol tájépítészet részeként létrehozott „nyílások”, melyeken át a kastélyból rálátás nyílt a katolikus, illetve a református templomra, a Hollandi-házra, valamint a távoli sírdombra, teljesen eltűntek a fák között. A park egyes részein szántóföldek voltak, ezt korabeli képeken látni is lehet, ahogy azt is, a nád teljesen benőtte a családi sírhelyet. 

A narancsház, mely hazánk legszebb ilyen épülete, a krizantémházzal együtt magára maradt, előbbit ráadásul egy 2009-es vihar igencsak megtépázta.

 – A dzsungellé vált kertet 2003-ban kezdték megtisztítani. Kiirtották a bozótot, a „nyílásokat” takaró fákat kivágták, az elmocsarasodott tavak medrét kikotorták, a nádast felszámolták. Az embert próbáló munkának köszönhetően 2015-re a kastélypark újjászületett – mondta Halászy Stefanie.

Letisztult belső

A park rendbetétele után három évvel a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. által koordinált Nemzeti kastély és várprogramnak köszönhetően kezdődhetett el a kastélyépület főhomlokzatának teljes felújítása. Miként Halászy Stefanie fogalmazott, a külső egyszerűség, letisztultság bent is folytatódik, a klasszicista elemek mindenhol visszaköszönnek. A falfestmények helyreállítása még várat magára, egy két helyen azonban – mutatóba – meghagyták a renováláskor. – A kastély éke a díszterem, ami a korabeli szokásoktól eltérően nem az épület központi részén van, pedig jellemzően a főbejáratból nyíló terem utáni a helyiség volt a díszterem – hívta fel a figyelmet idegenvezetőnk, aki azt is elmondta, a teremben lévő ablakok feletti, sasokat ábrázoló domborműveket az oroszok birodalmi sasnak gondolták, így mindegyik madár fejét szétlőtték. Míg a díszteremben koncerteket, kisebb esküvői ceremóniákat tartanak majd, az épület többi részén kiállítótér lesz.  

Most még üresen, de nyitásra készen állnak a termek, melyek most még nem annyira látványosak talán, de egyszerűségükben is gyönyörűek, főleg ha az ember kinéz az ablakon, ahonnan a „nyílásokon” keresztül ellátni a Hollandi-házig, templomig, a családi nyughely sírdombjáig. Nem beszélve a tóról és a parkról, ami vetekszik egy kilátó panorámájával is.

Halászy Stefanie elmondta, a kiállítás tematikája a Festetics család, az épület és a botanika, az emeleten pedig a Festetics család kapcsolatát mutatjuk be a szabadkőművességgel.  – Le kell szögezni, hogy a szabadkőművesség akkoriban nem valami ördögtől való, titkos összeesküvés volt, ezt támasztja alá az is, hogy mind a két felekezet temploma a Festetics család támogatásával, anyagi segítségével épülhetett fel – hangsúlyozta a létesítmény vezetője.

Hagyományteremtés

Szavaiból kiderül, a Festetics család a falu legnagyobb munkaadója volt, és a kastély mostani vezetése is arra törekszik, hogy a helyieket foglalkoztassák. – Mindenkit támogatunk, aki elszánt és elhivatott a munkára. Ha az épület elkészül, reméljük, hogy a helyi infrastruktúra, gasztronómia is fejlődni fog, addig is igyekszünk a rendezvényeket a helyiek számára is érdekessé tenni, ezzel is bevonva őket a kastély életébe – fogalmazott Halászy Stefanie, aki elmesélte, az adventi időszakban karácsonyfát állítottak az épület déli bejáratánál, a díszeket pedig a dégi gyerekek csinálták. – Megkerestük a helyi kórust is, hogy énekeljenek a fa felállításánál. Nem mondom, hogy zökkenőmentesen ment, de végül nagyon szép esténk lett, a gyermekek imádták, és ez volt a cél. Sikeres volt, megérte a küzdelmet, és szeretnék hagyományt teremteni ezzel, összehozva a közösséget, emelve az advent hangulatát – idézte fel. Kiemelte, miként más kastélyoknál, a fenntartás itt is kihívást jelent, ezért számtalan tervük van, melyeket a reményteli második ütemű felújítással megvalósíthatnak. – A narancsházból éttermet lehetne létrehozni, a kiskastélyban, ahol egyébként Festetics Sándor téli látogatásakor lakott, szálláshelyeket alakíthatnánk ki, a mellette lévő kocsiszínben pedig lehetne egy wellness. Terv, elképzelés van bőven, a lényeg az, hogy az épületegyüttes önfenntartó legyen – mondta elszántan Halászy Stefanie.

Tervek a jövőben

Az tény, hogy a kastély, amellett, hogy a főhomlokzati rész teljesen új külsőt és belsőt kapott, még tele van kiaknázatlan területekkel és lehetőségekkel. Az oldalszárnyak például, ahol többek közt a kápolna, a borospince, a személyzeti rész, a konyha, a személyzeti lépcső volt egykor, még nincs felújítva, remélhetőleg a második ütem mindezekre is ki fog terjedni. Az épület felújítás előtti állapota most ebben a szárnyban még visszaköszön. Az alagsorban omladozó vakolat, düledező falak, az államosítás után a falakon keresztül barbár módon átvezetett, brutális méretű csövek, kövezett padló helyén pusztán homok. 

A látogató általában nem látja, hogy a Nemzeti kastély és várprogramba bevont műemlék épületek milyen állapotban voltak a felújítás előtt, csak az eredményben gyönyörködhet. 

Pedig, ha az ember betekintést nyerhetne abba a romos, elhanyagolt, lerobbant közegbe, sokszorosan elámulna. Dégen, amellett, hogy a kiállítás részeként az egyik teremben fényképekkel mutatják majd meg, milyen állapotba került a kastély a második világháború utáni évtizedekben, onnan hová jutottak az elmúlt négy év alatt, mert – miként a létesítmény vezetője fogalmazott – ez is a történelem része.

(A Nemzeti kastély- és nemzeti várprogramba bevont harminc műemlék bemutatásáról szóló sorozatunk következő részében a várpalotai Zichy-kastélyt mutatjuk be.)

Borítókép: A Festetics család klasszicista stílusú építményének szépségét tetézi a zölden burjánzó környezete (Fotó: NÖF/Horogszegi Tamás)