Hatalmas, vén, ágaival a földbe kapaszkodó kocsányos tölgyfa áll Dégen, a Festetics-kastély épülete előtt. Egykor társa is volt, melyet az első világháborúban szétbombáztak. A fa egykorú az épülettel, azaz az 1800-as évek legelején ültették, amikor Festetics Antal megépíttette a kastélyt.
A birtokot egyébként a köznemesi Festetics család 1769-ben vette, nagysága mintegy 30 ezer hold volt, ami tulajdonképpen Dég teljes területét jelenthette.
A Pollack Mihály által tervezett klasszicista kastély nem állandó lakhelye volt a családnak, jobbára nyári laknak használták. Az épületet – melynek homlokzati részét a nemzeti kastély és várprogramban most felújítanak – 1802 körül kezdték építeni, így a dégi kastély a legkorábbi klasszicista rezidencia Magyarországon.
Harmónia a természettel
Az épület még a klasszicista stíluson belül is kiemelkedő, hiszen nem a reprezentálás állt a központban, hanem a természettel való egyensúly keresése, a befelé fordulás, a harmónia önmagunkkal és a minket körülvevő természettel. – Ez Dég egyik legnagyobb titka, és az emberek szeretnek is idejönni, mert árad a nyugalom az épületből is, ami abból adódik, hogy Festetics Antalnak és az általa megbízott Pollack Mihálynak sikerült ezt a kompozíciót így megalkotni. Az alaprajza a barokk cour’d honneur-os kastélyok elrendezését idézi, az érkezőt a barokkos hossztengely impozáns kocsifelhajtós portikusz fogadja, viszont az épület főhomlokzata nem az érkező északi oldal, hanem a déli. Ennek ellenére a főbejárat is a hivalkodással szemben a nyugalmat mutatja meg – mondta Halászy Stefanie, a létesítmény vezetője, aki átvezet minket a kastély túloldalára, ahol elénk tárul a hatalmas park egy gyönyörű tórendszerrel, különleges fákkal, melyek még kopáran, ám verőfényes napsütésben is lenyűgöző látványt adnak. – Itt fedezhető fel igazán a szimbiózis a kerttel, a botanikai különlegességgel.
Ez Magyarország legnagyobb angolparkja. Úgy tűnik, mintha minden növény véletlenszerűen nőne itt, pedig előre eltervezett volt minden. Splényi Amália, Festetics Antal felesége nagy botanikus volt, és törekedtek arra, hogy különlegességeket ültessenek a háromszáz hektáros parkba
– tudatta Halászy Stefanie. Hozzátette: sok kastéllyal ellentétben a birtok sziget maradhatott, nem építettek köré újabb házakat, épületeket, így megmaradhatott az eredeti látkép. – Törekszünk arra, hogy megtartsuk az eredeti látképet, illetve azokat a fákat, növényeket, amelyeket a család ide tervezett, elképzelt. Célunk úgy helyreállítani a parkot és a kastélyt is, hogy az ő gondolatukat folytassuk. Szeretnénk, hogy a látogató úgy érezze itt magát, mintha vendég volna a Festetics családnál – mondta idegenvezetőnk.
A Hollandi-ház
A birtok egyik kiemelkedő épülete a kastéllyal szemben lévő tó egyik szigetén 1891-ben épített Hollandi-ház, mely nevét a németalföldi építészetre jellemző jegyeket viseli és ma is az ország egyik leglátványosabb kerti építménye. – Amikor Festetics Sándor édesanyja tüdőbeteg lett, az orvosa azt mondta, az istálló ammóniadús levegője gyógyító hatással bír. Férje ekkor építtette a kis házat a szigetre, melynek felső szintjét lakószobának rendezték be, a földszintre pedig Svájcból hoztak teheneket, hogy a felszálló ammónia gyógyítsa Pejachevich Ilonát. Emiatt abban az időben Svájci-háznak is nevezték az épületet – fogalmazott a létesítmény vezetője. A magával ragadó tavon egyébként több híd is van, ezek vezetnek az apróbb szigetekre.
– Három folyó táplálja a két kilométer hosszan elnyúló tavat, de meleg forrás is ad vizet, ezt most jól látni, hiszen a tó jobbára be van fagyva, de a forrás felett a vadkacsák békésen pihennek a vízen.
A tórendszer végén van egy sziget, rajta egy sírdomb, ahova Antalt és a feleségét temették, mégpedig azért, mert Amália úgy tartotta, az a park legromantikusabb helye. Azóta több családtag is ott nyugszik a park eldugott sarkában – mondta Halászy Stefanie.
Múlt és jelen
A kastély a második világháború után, amikor a Festetics család kényszerűségből elhagyta a birtokot, több alkalommal is gazdát cserélt. Volt itt német hadikórház, aztán az oroszok foglalták el és fosztották ki az épületet, a magára hagyott park fáinak egy részét pedig kivágták. 1950-től görög partizángyermekeknek adott otthont az épület, majd nevelőotthon lett belőle. Az egykor gyönyörű park az eltelt évtizedek alatt elburjánzott, a tavakat felverte a nád, a víz elmocsarasodott. Az angol tájépítészet részeként létrehozott „nyílások”, melyeken át a kastélyból rálátás nyílt a katolikus, illetve a református templomra, a Hollandi-házra, valamint a távoli sírdombra, teljesen eltűntek a fák között. A park egyes részein szántóföldek voltak, ezt korabeli képeken látni is lehet, ahogy azt is, a nád teljesen benőtte a családi sírhelyet.
A narancsház, mely hazánk legszebb ilyen épülete, a krizantémházzal együtt magára maradt, előbbit ráadásul egy 2009-es vihar igencsak megtépázta.
– A dzsungellé vált kertet 2003-ban kezdték megtisztítani. Kiirtották a bozótot, a „nyílásokat” takaró fákat kivágták, az elmocsarasodott tavak medrét kikotorták, a nádast felszámolták. Az embert próbáló munkának köszönhetően 2015-re a kastélypark újjászületett – mondta Halászy Stefanie.
Letisztult belső
A park rendbetétele után három évvel a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. által koordinált Nemzeti kastély és várprogramnak köszönhetően kezdődhetett el a kastélyépület főhomlokzatának teljes felújítása. Miként Halászy Stefanie fogalmazott, a külső egyszerűség, letisztultság bent is folytatódik, a klasszicista elemek mindenhol visszaköszönnek. A falfestmények helyreállítása még várat magára, egy két helyen azonban – mutatóba – meghagyták a renováláskor. – A kastély éke a díszterem, ami a korabeli szokásoktól eltérően nem az épület központi részén van, pedig jellemzően a főbejáratból nyíló terem utáni a helyiség volt a díszterem – hívta fel a figyelmet idegenvezetőnk, aki azt is elmondta, a teremben lévő ablakok feletti, sasokat ábrázoló domborműveket az oroszok birodalmi sasnak gondolták, így mindegyik madár fejét szétlőtték. Míg a díszteremben koncerteket, kisebb esküvői ceremóniákat tartanak majd, az épület többi részén kiállítótér lesz.
Most még üresen, de nyitásra készen állnak a termek, melyek most még nem annyira látványosak talán, de egyszerűségükben is gyönyörűek, főleg ha az ember kinéz az ablakon, ahonnan a „nyílásokon” keresztül ellátni a Hollandi-házig, templomig, a családi nyughely sírdombjáig. Nem beszélve a tóról és a parkról, ami vetekszik egy kilátó panorámájával is.
Halászy Stefanie elmondta, a kiállítás tematikája a Festetics család, az épület és a botanika, az emeleten pedig a Festetics család kapcsolatát mutatjuk be a szabadkőművességgel. – Le kell szögezni, hogy a szabadkőművesség akkoriban nem valami ördögtől való, titkos összeesküvés volt, ezt támasztja alá az is, hogy mind a két felekezet temploma a Festetics család támogatásával, anyagi segítségével épülhetett fel – hangsúlyozta a létesítmény vezetője.
Hagyományteremtés
Szavaiból kiderül, a Festetics család a falu legnagyobb munkaadója volt, és a kastély mostani vezetése is arra törekszik, hogy a helyieket foglalkoztassák. – Mindenkit támogatunk, aki elszánt és elhivatott a munkára. Ha az épület elkészül, reméljük, hogy a helyi infrastruktúra, gasztronómia is fejlődni fog, addig is igyekszünk a rendezvényeket a helyiek számára is érdekessé tenni, ezzel is bevonva őket a kastély életébe – fogalmazott Halászy Stefanie, aki elmesélte, az adventi időszakban karácsonyfát állítottak az épület déli bejáratánál, a díszeket pedig a dégi gyerekek csinálták. – Megkerestük a helyi kórust is, hogy énekeljenek a fa felállításánál. Nem mondom, hogy zökkenőmentesen ment, de végül nagyon szép esténk lett, a gyermekek imádták, és ez volt a cél. Sikeres volt, megérte a küzdelmet, és szeretnék hagyományt teremteni ezzel, összehozva a közösséget, emelve az advent hangulatát – idézte fel. Kiemelte, miként más kastélyoknál, a fenntartás itt is kihívást jelent, ezért számtalan tervük van, melyeket a reményteli második ütemű felújítással megvalósíthatnak. – A narancsházból éttermet lehetne létrehozni, a kiskastélyban, ahol egyébként Festetics Sándor téli látogatásakor lakott, szálláshelyeket alakíthatnánk ki, a mellette lévő kocsiszínben pedig lehetne egy wellness. Terv, elképzelés van bőven, a lényeg az, hogy az épületegyüttes önfenntartó legyen – mondta elszántan Halászy Stefanie.
Tervek a jövőben
Az tény, hogy a kastély, amellett, hogy a főhomlokzati rész teljesen új külsőt és belsőt kapott, még tele van kiaknázatlan területekkel és lehetőségekkel. Az oldalszárnyak például, ahol többek közt a kápolna, a borospince, a személyzeti rész, a konyha, a személyzeti lépcső volt egykor, még nincs felújítva, remélhetőleg a második ütem mindezekre is ki fog terjedni. Az épület felújítás előtti állapota most ebben a szárnyban még visszaköszön. Az alagsorban omladozó vakolat, düledező falak, az államosítás után a falakon keresztül barbár módon átvezetett, brutális méretű csövek, kövezett padló helyén pusztán homok.
A látogató általában nem látja, hogy a Nemzeti kastély és várprogramba bevont műemlék épületek milyen állapotban voltak a felújítás előtt, csak az eredményben gyönyörködhet.
Pedig, ha az ember betekintést nyerhetne abba a romos, elhanyagolt, lerobbant közegbe, sokszorosan elámulna. Dégen, amellett, hogy a kiállítás részeként az egyik teremben fényképekkel mutatják majd meg, milyen állapotba került a kastély a második világháború utáni évtizedekben, onnan hová jutottak az elmúlt négy év alatt, mert – miként a létesítmény vezetője fogalmazott – ez is a történelem része.
(A Nemzeti kastély- és nemzeti várprogramba bevont harminc műemlék bemutatásáról szóló sorozatunk következő részében a várpalotai Zichy-kastélyt mutatjuk be.)
Borítókép: A Festetics család klasszicista stílusú építményének szépségét tetézi a zölden burjánzó környezete (Fotó: NÖF/Horogszegi Tamás)
