Egyre gyakoribb, hogy nő áll egy állam élén

Bár Magyarországon először töltheti be női politikus az államfői tisztséget, a világ több országában sem ritka, hogy női elnököt választanak. A koszovói Vjosa Osmani például 38 évesen lett államfő, ezzel ő a világ legfiatalabb női köztársasági elnöke.

2022. 03. 10. 5:55
HUNGARY-POLITICS-V4-POLAND-SLOVAKIA-PRESIDENTS Fotó: ATTILA KISBENEDEK
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Most először töltheti be nő az államfői tisztséget Magyarországon. Novák Katalin ráadásul a legfiatalabb női köztársasági elnöknek számíthat az Euró­pai Unióban. Ugyanakkor az, hogy ilyen magas állami beosztást nő töltsön be, külföldön gyakorinak számít.

Európában jelenleg négy országnak van női elnöke, ezen belül kettő az Euró­pai Unió tagállamában. Közvetlen szomszédunkban, Szlovákiában a 48 éves Zuzana Caputová 2019 óta látja el az államfői teendőket. A szlovák liberális politikus, jogász, aktivista az első nő ezen a poszton. Koszovóban Vjosa Osmani 2021 óta államfő, aki 38 éves korától tölti be ezt a tisztséget. Az 1982-es születésű, koszovói jogász, politikus jogi tanulmányait Pristinában, valamint az Amerikai Egyesült Államokban, Pittsburgh-ben végezte. Mielőtt országgyűlési képviselőnek választották, az államelnök mellett tanácsadóként dolgozott. 2020. februártól 2021. márciusig az Országgyűlés elnöke is volt. Elnökké választásakor Osmani lett az ország legfiatalabb elnöke, és a második nő ebben a tisztségben. Moldova államfője a jelenleg 49 éves Maia Sandu. Az Akció és Szolidaritás Párt elnöke 2019-ben öt hónapig Moldova miniszterelnöke volt, 2020 óta pedig már az elnöke. Görögországban a 65 éves Katerina Sakellaropoulout szintén 2020-ban iktatták be államfőnek, aki egyébként az első női államelnöke a hellén köztársaságnak. Sakellaropoulou 2020-as megválasztása előtt jogászként és bíróként dolgozott, 2018 és 2020 között a legfelsőbb bíróság elnöke is volt.

Korábban szintén női államfője volt Horvátországnak: Kolinda Grabar-Kitarovic 1968-ban született, 2015-től ­2020-ig az ország első női államfőjeként töltötte be a posztot. Kersti Kaljulaid közgazdász és politikus 2016–2021 között volt Észtország első női államelnöke. Az észt parlament 2016 októberében választotta meg az északi ország elnökének.

Női elnökök Európán kívül is szép számmal találhatóak. Barbadoson a 72 éves Sandra Masont választották meg az ország első elnökének, miután a szavazatok kétharmadát szerezte meg a karibi ország parlamentjében. Barbados még 1966-ban vált le a Brit Nemzetközösségről, de az államfői jogokat akkor még az angol királynő gyakorolta. Tavaly november 30-án viszont „leváltották” II. Erzsébetet, és Mason Barbados függetlenségének 55. évfordulóján esküdött föl a köztársaságra. A volt bíró 2018 óta az ország kormányzója, előtte ő volt az első nő a barbadosi legfelsőbb bíróság testületében. Szingapúrban 2017 óta Halimah Yacob az államfő, aki az ország történetében az első női elnök. Yacob 1954-ben született Szingapúrban indiai származású muszlim apá­tól és maláj édesanyától. Több posztot is betöltött, mielőtt államfőnek választották, korábban például a parlament elnöke is volt. 2015-ben szintén a történelemben először választott női elnököt Nepál a női jogok élharcosaként is ismert Bidhya Devi Bandarit személyé­ben. A fentieken kívül női elnöke van még Tajvannak, Tanzániának, Etiópiának, valamint Trinidad és Tobagónak is.

Borítókép: Zuzana Caputová (Fotó: EUROPRESS/AFP/Kisbenedek Attila)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.