Másfél hónap múlva állhat fel az új kormány

A hétvégén kilencedik alkalommal tartanak országgyűlési választásokat a rendszerváltozás utáni Magyarországon. Előrehozott választásokra az elmúlt 32 évben még egyszer sem került sor, olyanra azonban volt példa, hogy a megválasztott Országgyűlés ciklus közben új kormányfőt választott. Tekintsük át történelmi példákon keresztül, mennyi idő kell a kormány felállásához a választások után!

Budapest, 2022. január 12. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3) az év első kormányülésén a Karmelita kolostorban 2022. január 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Horn Gyulának is másfél hónap kellett

1994-ben aztán a rendszerváltást túlélő MSZP és a vele összefogó, ezzel a demokratikus versenyben való részvételüket legitimáló SZDSZ aratott kétharmados győzelmet. A balliberálisok 12 minisztériumot állítottak fel, plusz egy tárca nélküli minisztert neveztek ki. A Horn-kormány az 1994. május 29-i második forduló után szintén másfél hónappal, július 15-én alakult meg.

Orbán Viktor első kormánya 1998. július 8-án alakult meg, miután az országgyűlési választások május 24-i második fordulójában a jobboldali erők kerekedtek felül. A kormány tagjainak a kinevezéséhez ezúttal is másfél hónapra volt tehát szükség. 14 minisztérium és két tárcanélküli miniszterrel kezdte meg első miniszterelnöki ciklusát az akkor 35 éves Orbán Viktor.

A 2002-es választás második fordulójában rekordmagas (72 százalék) részvétellel ismét a baloldal kerekedett felül, Medgyessy Péter alakíthatott kormányt, akinek ehhez egy hónap és egy hét elegendő volt. Április 21-én volt a második forduló, május 27-én pedig ki is nevezték Medgyessy 15 miniszterét, akik közül mindnyájan külön tárcát vezettek. A ciklus közben hozzájuk csatlakozott két tárca nélküli miniszter, akik az EU-s integrációért és az esélyegyenlőségért voltak felelősek. Medgyessy bukása is az egyik minisztere, a hivatalosan párton kívüli Csillag István kinevezéséhez kötődött, 2004-ben ugyanis az ő leváltása miatt vonta meg támogatását a miniszterelnöktől a kormánykoalícióban részt vevő SZDSZ. A kormányválság után Gyurcsány Ferenc foglalta el a miniszterelnöki bársonyszéket, aki utána egyébként menesztette Csillag Istvánt, majd 2006-ban ismét győzelemre vezette a balliberális oldalt.

Gyurcsány 18 miniszteri pozíciót osztott ki

A második Gyurcsány-kormány megalakulásához szintén másfél hónap kellett, az április 23-i második forduló után 2006. június 9-én alakulhatott meg az új kabinet. Gyurcsányék 12 minisztériummal kezdték meg működésüket, hat további minisztert a ciklus közben nevezett ki az őszödi beszéddel elhíresült miniszterelnök. A 18 miniszteri pozícióra hároméves miniszterelnöksége alatt összesen 26 személyt választott ki miniszternek Gyurcsány. 2007-ben csatlakozott például minisztereként a kormányhoz Draskovics Tibor és Bajnai Gordon, Gyurcsány későbbi utódja is. A jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ igazgatóságát vezető Draskovics először kormányzati koordinációért felelős tárca nélküli miniszter lett, Bajnai pedig Lamperth Mónikát váltotta az önkormányzati és területfejlesztési miniszteri poszton. A 18 miniszterrel extra naggyá dagadt Gyurcsány-kabinet végül 2009. április 20-án szűnt meg, Bajnai Gordon miniszterelnökségének pedig a 2010-es választások vetettek véget.

Gyors kormányalakítás, kevesebb minisztérium

Az április 25-i második forduló után mindössze egy hónapra és négy napra volt szükség, hogy megalakulhasson a második Orbán-kormány, amely elődeihez képest mindössze nyolc minisztériumra szűkült, és előre eltervezett módon kezdte meg a magyar közigazgatás újjászabását. Megszűnt például a kancelláriaminiszteri pozíció, az új rendszerben a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lett a legfőbb tárca. A humánterületeket Nemzeti Erőforrások Minisztériumaként egy tárca alá szervezték, az önkormányzatokat pedig a Belügyminisztérium alá sorolták be.

2014-ben aztán ismét kétharmados győzelmet aratott a Fidesz–KDNP, az új kormány megalakulására azonban csaknem két hónapot kellett várni. A korábban létrehozott kormánystruktúrát átszabták, és bővítették. Navracsics Tibort az új struktúrában külügyminiszterré nevezték ki, majd 2015-től európai uniós biztos lett. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megszűnt, helyette megalapították a Miniszterelnökséget, melynek vezetője Lázár János addigi Fidesz-frakcióvezető lett. A ciklus közben csatlakozott az új kormányhoz Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterként. A bővülés ellenére ez a kormány mindössze tíz minisztériummal még mindig visszafogottnak számított. A harmadik Orbán-kormány munkáját három tárca nélküli miniszter segítette.

Négy évvel ezelőtt, 2018-ban mindössze egy hónapot és egy hetet kellett várni a negyedik Orbán-Kormány megalakulására. Maradt tíz tárca, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megszűnt, helyette viszont felállt az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az új kormány megalakításáig ezen kormány tagjai irányítják a minisztériumokat és a magyar államot.

Borítókép: Kabinetülés