Hogyan szavaztunk az eddigi népszavazásokon?

A mai nap különlegessége – ami itthon a rendszerváltás óta eddig nem fordult elő –, hogy a parlamenti választással egy időben, közös eljárásban országos népszavazást is tartanak. Ennek apropóján lapunk összegyűjtötte a mögöttünk hagyott hét népszavazás legfontosabb mozzanatait. Külön érdekesség, hogy a mai szabályok értelmében érvénytelen lett volna a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló referendum is.

Budapest, 2018. február 18. Egy férfi leadja szavazatát az erzsébetvárosi bulinegyedben található vendéglátóhelyek éjfél és reggel 6 óra közötti nyitvatartásáról szóló helyi népszavazáson a Madách Imre Gimnáziumban 2018. február 18-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Mint korábban részletesen beszámoltunk róla, ma a parlamenti választással egy időben, közös eljárásban országos – a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik – népszavazást is tartanak, gyermekvédelmi kérdésekben. A rendszerváltás előtti Magyarország ezeréves történelme során mindössze egy népszavazást tartottak, ám azt sem a magyar állam szervezte. Az 1921-es soproni népszavazás Sopron területi hovatartozásáról szólt. Összességében elmondható, hogy az 1918 és az 1990 között fennállt demokratikus rendszerek túl rövid élettartamúak voltak egy népszavazás lebonyolításához, míg a jobboldali és kommunista autoriter rendszerek – jellegükből adódóan – nem éltek a népszavazás eszközével. 

Az első erőpróba – a négyigenes népszavazás

Az 1989-es őszi népszavazás és kampány volt az újjászülető magyar demokrácia első voksolásos erőpróbája. A népszavazást akkor az ellenzéki kerekasztal négy pártja (Fidesz, FKGP, MSZDP és az SZDSZ) kezdeményezte. Az első kérdés a rendszerváltás utáni helyzet tisztázását szolgálta, majd a pártállami diktatúra lebontását segíteni hivatott három kérdés következett:

• Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
• Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
• Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?
• Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

Négyigenes népszavazás (Forrás: Világtérkép.hu)

Igazi politikai küzdelem csak az első kérdés körül bontakozott ki. A köztársasági elnök megválasztására vonatkozó kérdéssel az indítványozó pártok szerették volna elkerülni, hogy az akkor még MSZMP-s többségű Országgyűlés egy pártállami kötődésű köztársasági elnököt válasszon. A második cél az volt, hogy az elnököt a későbbiekben az Országgyűlés képviselői válasszák meg, és ne kerülhessen sor egy népszavazási jellegű elnökválasztásra. A népszavazás mind a négy kérdésben eredményes volt, és az igenlő válaszok győzelmét hozta.

Közvetlen köztársaságielnök-választás

A magyar demokrácia második népszavazását az 1990-es országgyűlési választásokon súlyos vereséget szenvedő MSZP kezdeményezte. A szocialista párt a köztársasági elnök nép általi közvetlen megválasztását támogatta, ám a választások után az új parlamenti többség az államfő Országgyűlés általi megválasztása mellett foglalt állást. Az MSZP saját meggyengült népszerűségét is megpróbálta növelni azzal, hogy az államfő közvetlen megválasztását támogatók élére állt. A feltett kérdés a következő volt:

Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?

A szavazást az Országgyűlés a nyaralási szezon derekára tűzte ki, ami szerepet játszott abban, hogy a voksolás érdektelenségbe fulladt. Az urnáknál csak a szavazópolgárok 14 százaléka jelent meg, így a szavazás érvénytelenül ért véget. A sikertelen népszavazás után az MDF és az SZDSZ korábban megkötött megállapodásának megfelelően az Országgyűlés választotta köztársasági elnökké Göncz Árpádot.

NATO-tagság

Magyarországot 1997 júliusában a NATO madridi csúcstalálkozója után hívták meg a védelmi szervezet tagjai közé. Az Országgyűlés ez ügyben országos ügydöntő népszavazást írt ki, amelyen a következő kérdésre kellett válaszolni:

„Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?”

Az esemény előtt a parlament megváltoztatta a szavazás szabályait. 

Ezen túl a jegyzékben szereplők 25 százalékának egybehangzó válasza kellett az érvényességhez.

Szükség is volt erre, hiszen az urnák előtt a jogosultaknak kevesebb, mint a fele jelent meg (49 százalék). 

Részvételi arány a NATO-csatlakozási népszavazáson (Forrás: Origó)

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a mai (50 százalék+) szabályok szerint eredménytelen lett volna ez a népszavazás. A szavazás a NATO-csatlakozást támogatók döntő győzelmét hozta, a szavazók 85 százaléka a belépésre voksolt. Magyarország a népszavazás után másfél évvel, 1999 márciusában vált NATO-taggá.

Első lépcsőfok az Európai Unió felé

Magyarország 2002-ben sikeresen zárta le az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Az Országgyűlés 2003. április 12-ére ügydöntő népszavazás kiírását kezdeményezte. A taggá válást ellenzők kevésbé szervezett kampánya a csatlakozást gyarmattá válásnak állította be, ám ezzel nem volt képes ledolgozni a támogatók táborának hatalmas többségét. A feltett kérdés a következő volt:

Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?

A népszavazáson a résztvevők döntő többsége (83,76 százalék) a csatlakozás mellett foglalt állást. Európa-szerte csalódást keltett azonban az igen alacsony részvétel (a szavazásra jogosultak 45,62 százaléka), amely a mai szabályok értelmében szintén eredménytelen lenne.

Részvételi arány az EU-csatlakozási népszavazáson (Forrás: Választás.hu)

A szavazás eredményének ismeretében Medgyessy Péter három nappal később Athénban aláírta Magyarország csatlakozási dokumentumait.

Kampány az egységes nemzet ellen

Minden addiginál hevesebb politikai küzdelem bontakozott ki a 2004-es népszavazáskor, amikor a Magyarok Világszövetsége kezdeményezett aláírásgyűjtést a határon túl élő magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárságért. 

Így kampányolt 2004-ben a baloldal a külhoni magyarok ellen

Fél évvel korábban a Munkáspárt is aláírásgyűjtést indított a kórházak magánosításának leállítására, amelyhez a Fidesz is csatlakozott. Mádl Ferenc, Magyarország akkori köztársasági elnöke 2004. december 5-ére írta ki az alábbi két kérdésben az ügydöntő népszavazást:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
• Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

A jobboldal köztéri plakátjai a 2004-es népszavazáson (Forrás: Wikipédia)

A népszavazáson a heves kampány ellenére csak a jogosultak 37,49 százaléka jelent meg. Az alacsony részvétel miatt egyik kérdésre adott válaszok aránya sem haladta meg a 25 százalékos limitet, ezért a szavazás eredménytelen volt.

Ne fizessünk!

A Fidesz és a KDNP 2007 őszi népszavazási kezdeményezése nyomán az Országgyűlés népszavazás kiírása mellett döntött az alábbi három kérdésben:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?

Fideszes plakátok 2008-ból (Forrás: Wikipédia)

A népszavazás mindhárom kérdésben eredményes volt, 50,40 százalékos részvétel mellett. A tandíj eltörléséért az érvényes szavazatot leadók 82,49 százaléka, a járóbeteg-ellátásért, háziorvosi ellátásért és a fogászati ellátásért fizetett „vizitdíj” megszüntetéséért érvényesen szavazók 82,69 százaléka , a kórházi „ágydíj” megszüntetéséért érvényesen szavazók 84,33 százaléka igennel voksolt.

Migráció

Az európai migrációs válság során az Európai Unió nyugati és déli államainak részéről felvetődött annak igénye, hogy az EU területére érkezett migránsok egy részét egy képlet alapján a migrációs válságban kevéssé érintett tagállamokban telepítsék le. A magyar kormány kezdettől fogva tiltakozott a kötelező migránskvóta ellen, majd 2016 elején népszavazást kezdeményezett az alábbi kérdésben:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A kormánypátok a nem választ támogatták, a Jobbik szintén a nemet támogatta, de nem kampányolt, a baloldali ellenzék bojkottot hirdetett, a Magyar Liberális Párt pedig igen mellett kampányolt. Számos Soros-féle álcivil szervezet és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt érvénytelen szavazat leadását támogatta. A népszavazás érvénytelen volt, mivel a szavazásra jogosultak nem sokkal kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot. Az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka azonban nemmel válaszolt a feltett kérdésre.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szigetváry Zsolt)