Norvégia megtörte az átkot – olyan sikert arattak, amilyenre a magyar szurkolók is régóta vágynak

Rengeteg küzdelem és csalódás után 2025 novemberében Norvégia végre megtörte az átkot, és kvalifikálta magát a 2026-os világbajnokságra. A hosszú út kudarcokkal és újratervezésekkel volt teli, de a skandináv válogatott most visszatért a nemzetközi foci nagyszínpadára.

Erling Haaland egészen elképesztő formában futballozott a vb-selejtezők alatt is. Forrás: LUCA ROSSINI/NurPhoto

Huszonhét év telt el azóta, hogy Norvégia utoljára a világbajnokságon szerepelt, most azonban lezárult a sokéves útkeresés, kudarcok és újjáépítések korszaka, ugyanis az északi válogatott ismét ott lesz a világbajnokságon. A norvégok története a magyar futball számára is példaértékű lehet, hiszen a mieink 1986 óta nem szerepeltek vb-n. Cikkünkben a norvég futballcsodának jártunk utána. 

Erling Haaland vezetésével 27 év után ismét kijutott a világbajnokságra a norvég válogatott. Fotó: DOMENICO CIPPITELLI/NurPhoto

A skandináv ország utoljára az 1998-as világbajnokságon vett részt. A Franciaországban rendezett vb-t Norvégia két döntetlennel kezdte Marokkó és Skócia ellen, majd legyőzte Brazíliát, így a dél-amerikai válogatottal kéz a kézben jutott tovább a nyolcaddöntőbe, ahol végül 1-0-s vereséget szenvedett Olaszország ellen.

Az 1998-as csapatban is volt egy Haaland, ugyanis Erling Haaland édesapja, Alf-Inge Haaland ott volt a norvég keretben. A keménységről híres hátvéd fia pazar formában futballozik 2025-ben, a Manchester City sztárja a norvég vb-kvalifikációból is  vastagon kivette a részét, azonban ne szaladjunk ennyire előre. 

A skandináv válogatott a 2002-es vb-selejtezőkön 7 ponttal (4. hely), a 2014-es selejtezőkön 5 ponttal (4. hely), a 2018-ason 6 ponttal (4. hely), a 2022-esen pedig 3 ponttal (3. hely) maradt le a pótselejtezős helyről. Norvégia 2006-ban és 2010-ben is csoportmásodik lett, azonban 2006-ban Csehország oda-vissza megverte őket a pótselejtezőben, 2010-ben pedig a lebonyolítás tolt ki velük: ugyanis a kilenc csoportmásodik közül csak a legtöbb pontot gyűjtő nyolc pótselejtezhetett, és mivel a norvégok 10 ponttal a leggyengébb csoportmásodikak voltak, így még az esélyt sem kapták meg, hogy kijussanak a dél-afrikai világbajnokságra. 

A norvég válogatott útja a világbajnokságig

A rengeteg kudarc után 2025-ben Norvégia Olaszországgal, Izraellel, Moldovával és Észtországgal került egy selejtezőcsoportba – és első ránézésre nem úgy tűnt, hogy könnyű út vár rájuk. A kétszeres világbajnok olaszok ugyan nem jutottak ki az előző két vb-re, de minőségben továbbra is Európa élmezőnyéhez tartoztak, Izrael rendre képes volt megnehezíteni a nála erősebb csapatok dolgát, Moldova és Észtország pedig tipikusan azok a válogatottak, amelyek ellen kötelező győzni, ám pont ezek a találkozók okoztak a norvégoknak az elmúlt évtizedekben megmagyarázhatatlan nehézségeket.

Stale Solbakken szövetségi kapitány együttese azonban ezúttal semmit sem bízott a véletlenre. A norvég válogatott a selejtezősorozat minden egyes mérkőzésén olyan koncentrációval, fegyelemmel lépett pályára, mint az elmúlt évtizedekben soha. A csapat már a nyitófordulókban jelezte, hogy nem szabad félvállról venni: Moldovát idegenben ütötte ki 5-0-ra, majd Izrael is négyet kapott a debreceni Nagyerdei Stadionban. 

Ezután következett az olaszok elleni csoportrangadó, amit meglepően simán, 3-0-ra húztak be Oslóban. Három nappal később Észtország ellen ugyan akadozott a gépezet, de Erling Haaland villanásának köszönhetően 1-0-ra nyertek Tallinnban is. 

Ezt követően három hazai, kötelező győzelem következett: Moldovát 11-1-re, Izraelt 5-0-ra, Észtországot pedig 4-1-re ütötték ki. 

Az olasz–norvéggel zárult a selejtező

Ugyan az olasz válogatott is sorra nyerte a meccseit a norvégok elleni júniusi vereség után, azonban a skandinávok olyan gólkülönbséget alakítottak ki (egymás elleni eredmény esetén a gólkülönbség rangsorol a selejtezőcsoportban), hogy az olaszoknak Milánóban kilenccel kellett volna nyerniük, hogy megelőzzék Haalandékat. 

Ez pedig olyannyira nem jött össze, hogy végül a norvégok idegenben is elpáholták 4-1-re az olaszokat, akik így nagy meglepetésre kénytelenek lesznek pótselejtezni, így benne van, hogy a mediterrán ország 2018 és 2022 után harmadszor sem jut ki a világbajnokságra.

Erling Haaland jelentette a különbséget

A támadósor félelmetes formában futballozott, Norvégia a selejtezők során 37 gólt szerzett, de a hátsó alakzat pedig szilárdabb volt, mint az elmúlt években bármikor. Mégis Erling Haaland jelentette az igazi különbséget: a Manchester City csillaga mind a nyolc meccsen betalált, és olyan hatékonysággal játszott, amely ritkaság a válogatott futballban. A 25 éves csatár végül 16 góllal zárta a csoportkört, és ezzel nemcsak ez európai, hanem a komplett selejtezősorozat gólkirálya lett, pedig a legtöbb kontinensen nem 8 meccset játszottak a vb-selejtezők során, hanem jóval többet. 

Érdekesség, hogyha levesszük a társak góljait, és csak Haaland találatait vesszük számításba, Norvégia akkor is csoport első lett volna 21 ponttal – a skandináv válogatott a 25 éves csatár góljai nélkül egyedül Izrael ellen szenvedett volna vereséget. 

Solbakkennek sikerült valódi csapatot formálnia: egyszerűbb, funkcionálisabb játékot épített fel, amelyben mindenki tisztában volt a szerepével, amellyel végre kihozta a stáb rendelkezésére álló tehetségek valódi potenciálját.

Norvégia ezzel nem csupán kijutott a 2026-os világbajnokságra – melyet egyébként az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen rendez meg jövő nyáron –, hanem hosszú idő után újra olyan erőt mutatott, amely mellett nem lehet csak úgy elmenni. A korábbi kudarcokkal terhelt évtizedek után az észak-európai ország ismét reménykedhet: a generáció, amelyben olyan egyéniségek fociznak, mint Haaland, Ödegaard és Sörloth, talán képes lehet új korszakot nyitni a norvég labdarúgás történetében.

A kérdés immár nem az, hogy Norvégia képes-e kijutni a világbajnokságra – ezt 2025-ben egyértelműen megválaszolták. A valódi kérdés az, meddig juthat el ez a rendkívül tehetséges generáció a jövő évi világbajnokságon.